William Wordsworth angol romantikus költő, 1843-tól haláláig Anglia nemzeti költője. A Samuel Taylor Coleridge-dzsel által közösen írt Lírai balladáktól (Lyrical Ballads) számítjuk az angol romantika időszakát (1798-1842). Wordsworth, Coleridge és Robert Southey később „Tavi költők” (Lake Poets) néven váltak ismertté.
William Wordsworth 1770. április 7-én Cockermouth-ban született. Szülővárosa az angliai Lake Districtben, a kiránduló övezetben található, mely gyönyörű hegyeiről és tavairól híres. 1778-ban, édesanyja halála után Williamet az édesapja a hawksheadi gimnáziumba íratta be, míg húgát, Dorothyt rokonokhoz küldte Yorkshire-ba. Ezután a testvérpár kilenc évig nem találkozott. 1783-ban William édesapja is meghalt. Az öt Wordsworth testvér ekkor az apai nagybácsihoz került. William gyermekkora lényegében boldog volt, ám később magányról is beszélt. Sok évbe került, míg megemésztette szülei halálát és a testvéreitől való elválasztást.
Wordsworth 1787-től a cambridge-i főiskolára járt. Az első két nyári szünetet odahaza töltötte, és később is szívesen túrázott az otthoni tájakon. 1790-ben a forradalmi Franciaországba látogatott és támogatta a köztársasági mozgalmat. A következő évben (átlagos eredménnyel) lediplomázott.
1791-ben visszatért Franciaországba, majd onnan hatalmas gyalogtúrába kezdett, az Alpokon és Olaszországon keresztül. Ez idő tájt lett szerelmes a francia Annette Vallonba, aki 1792-ben szülte meg egyetlen közös gyermeküket, Caroline-t. Wordsworth anyagi nehézségei, valamint Anglia és Franciaország rossz viszonya miatt a következő évben egyedül utazott vissza Angliába. A megváltozott, kedvezőtlen körülmények miatt végül mégsem vette el Annette-et, azonban élete végéig legjobb tudása szerint támogatta őket.
1793-ban megjelent első verseskötete. Apja hagyatéka elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy Wordsworth minden idejét a művészetnek szentelje. Ebben az évben ismerkedett meg Samuel Taylor Coleridge-dzsal Somersetben. A két költő hamarosan barátságot kötött. 1797-ben Wordsworth és húga, Dorothy Somersetbe költözött, Coleridge stowey-i otthonától mindössze egy mérföldre. Wordsworth és Coleridge ekkoriban írták meg közösen a Lírai balladákat (Lyrical Ballads), az angol romantikus irodalom egyik fő művét. A köteten egyikőjük neve sem szerepelt. Ebben a kötetben jelent meg Wordsworth Sorok a tinterni apátság fölött (Tintern Abbey) című verse, valamint Coleridge Ének a vén tengerészről című költeménye (The Rime of the Ancient Mariner). Az 1800-ban kiadott második kiadásban csak Wordsworth volt megjelölve szerzőként, és egy előszó is került az elejére. Ez az előszó az angol romantika egyik legfontosabb műve. Wordsworth ebben hirdeti meg az új, az emberek nyelvére szabott, a 18. század költői nyelvét kerülő költészetet, amit ő hivatott művelni. A Lírai balladák negyedik és egyben legutolsó kiadása 1805-ben jelent meg.
1798 őszén Wordsworth, Dorothy és Coleridge Németországba utazott. Míg Coleridge le volt nyűgözve az úttól, Wordsworth honvággyal küszködött. Az 1798–1799-es kemény télen Wordsworth Dorothyval együtt élt a németországi Goslarban, és nagy magánya ellenére ekkor írta meg Prelűd (Prelude) című önéletrajzi művét. Húgával visszaköltöztek Angliába, a Lake Districtbe, ezúttal egy másik angol költő, Robert Southey szomszédságába. Wordsworth-nek ebből az időszakból származó költeményei a halál és a fájdalom témáit járják körül.
1802-ben feleségül vette gyermekkori barátját, Mary Hutchinsont. Öt gyermekük született. Dorothy együtt élt a házaspárral és közel került Maryhez.
Wordsworth Coleridge-dzsel való viszonya megromlott, viszont Robert Southey-ban új barátra lelt. 1843-ban, Robert Southey halála után Wordsworth lett Anglia új nemzeti költője.
William Wordsworth Rydal Mountban halt meg 1850. április 23-án. Grasmere-ben, a Szent Oszvald templomban temették el. Hosszú, Coleridge-nak címzett önéletrajzi költeményét, a Prelűdöt pár hónappal Wordsworth halála után az özvegye adatta ki. Ez az alkotás kezdetben nem váltott ki nagy érdeklődést, azonban később hatalmas elismertségre tett szert, szerzője fő műveként tartják számon.
Források: