Sok vonásában rokona volt Madarásznak a magyar történelmi festészet másik nagy alakja, Székely Bertalan, bár az ő életműve egységesebb, nagyobb hatósugarú, és teoretikusnak, pedagógusnak is jelentős volt. Helye a magyar kultúra történetében valahol Arany János mellett van, valamiképp rokonának lehet tekinteni. Felkészültsége, komponáló tudása, arányérzéke kitűnő. Érdekelte az elmélet is. Művészetről szóló írásai páratlan helyet foglalnak el a magyar művészetelméleti irodalomban, teoretikus felkészültsége a nagy klasszikus mesterekével vetekszik, ugyanakkor számos vonásában talán modernebb, mint művészi tevékenysége.
V. László és Cillei Ulrik
II. Lajos király
Nagyszabású műveiben szintén a szabadságharc bukása felett érzett nemzeti fájdalomnak adott hangot. Történelmi képeit szín gazdag, lendületes vázlatokon, rajz- és színtanulmányokon érlelte, melyek között az "V. László és Cillei Ulrik" c. oldott, lágy bíbor tónusokkal festett alkotása a legszebbek egyike. A tehetetlen gyermek király, V. László álnok nagybátyja, Czillei Ulrik remekül jellemzett alakjával (az utóbbi étellel, itallal, udvari bolond szórakoztatásával, zenével, tánccal bódítja neveltjét, és az közben gépiesen írja alá a rendeleteket, halálos ítéleteket) erkölcsi ítéletet mond a hazát önös érdekből romlásba döntő nagyurak felett. Érthető, hogy a történelmi festménypályázaton 1870-ben nem nyert díjat. Festői értékeit azonban nem vitatták el, a képet a Nemzeti Múzeum részére megvásárolták. Másik szép, történelmi témájú festménye, a "II. Lajos király holttestének megtalálása." A mohácsi csatában elesett utolsó Jagelló-házi fiatal magyar király, II. Lajos halála egyben a nemzet vesztét, a 150 esztendős török uralom kezdetét is jelentette. A királyuk körül foglalatoskodó főurak és katonák tisztelgő gesztusai éppúgy a halottra irányítják a figyelmünket, mint a borongós hangulattal telített szürkés színvilágból felvillanó halotti lepel. Sehol egy élénk színfolt: a természet és az emberek gyásza szelíd.