Az alábbi példákon az figyelhető meg, hogyan tudjuk beszélgetőpartnerünket meggyőzni arról, hogy véleményünket elfogadja. A saját véleményét az érvelő premisszákból (előfeltevésekből) levont konklúzióként (következtetésként) kínálja a hallgatójának; megfogalmazhatja felszólításként is (Készülj dolgozatra!), de kijelentésként is (Arra kell számítani, hogy dolgozat lesz.)
A téma, a beszélgetőpartner személye és az érvelés szituációja (szövegkörnyezete, beszédhelyzete) egyaránt befolyásolja azt, hogy milyen felépítésű (milyen mértékben kifejtett) érvvel érdemes győzködnünk hallgatónkat.
Kéttagú (csonka) érv: csak egy premisszát (alátámasztást) tartalmaz a konklúzió mellett
Irodalomból befejeztünk egy anyagrészt (PREMISSZA1: ALÁTÁMASZTÁS) – készülj dolgozatra! (KONKLÚZIÓ)
Teljes érv: az alátámasztás mellett egy második premissza (indoklás) is megjelenik, hogy összekösse az alátámasztást a konklúzióval
Irodalomból befejeztünk egy anyagrészt (PREMISSZA1: ALÁTÁMASZTÁS) – ilyenkor dolgozatírás szokott következni (PREMISSZA2: INDOKLÁS) – készülj dolgozatra! (KONKLÚZIÓ)
Az indoklás akkor/amiatt hagyható el, ha/mert a tartalma közismert, egyértelmű, vagy ha/mert azt akarjuk, hogy a hallgatóság maga jöjjön rá az összekötő kapocsra az alátámasztás és a konklúzió között.
Teljesen kifejtett érv: további premisszák jelennek meg benne
Irodalomból befejeztünk egy anyagrészt (PREMISSZA1: ALÁTÁMASZTÁS) – ilyenkor dolgozatírás szokott következni (PREMISSZA2: INDOKLÁS) – hiszen a tanárok meg akarnak róla győződni, hogy a diákok tudják és értik is a tanultakat (PREMISSZA3: AZ INDOKLÁS MEGERŐSÍTÉSE) – ezért szerintem (PREMISSZA4: MINŐSÍTÉS) – hacsak nincs meg az előrehozott, emelt szintű érettségid magyarból (PREMISSZA5: MEGENGEDÉS/ELLENÉRV) – készülj dolgozatra! (KONKLÚZIÓ)