Az emberiség története leírható a tömegkommunikáció történetével. Az őskorban már volt személyes kommunikáció, de még nem volt tömegkommunikáció. Az ókorban a falakra festett üzenetek már a tömegkommunikáció előképei. A tömegkommunikáció első kiugró lépését mégis az olcsó és gyors sokszorosítás, Gutenberg találmánya, a nyomda (kb. 1450) jelentette. Az 1450-től kezdődött időszak a nyomtatás révén az írástudás és az olvasás terjedését jelentette. Ezt az időszakot a neves médiatudós, McLuhan Gutenberg-galaxisnak nevezte el. A 19. század végi találmányok (gramofon, telefon, telefonhírmondó) már jelezték a 20. századi médiaforradalmat, amelyet a rádió, a film és a televízió teljesített be. A rádió, a film és a televízió megjelenésekor a társadalomtudósok arra jöttek rá, hogy ezek az eszközök igazi tömeghatásra képesek. A több érzéket is egyszerre megragadó televízió pedig a 20. század végére átrendezte az emberek életét, például kulturális szokásaikat. McLuhan a televízió térhódításával megjósolta a Gutenberg-galaxis (az olvasáskultúra) végét, s azt, hogy a világ a képi információk szárnyalásának eredményeként egy "globális faluvá" válik. A globalizációt a 20. század végén a számítógépes (informatikai) forradalom gyorsítja fel. Ennek nyelvi következménye az angol nyelv általános közvetítő nyelvvé válásának a folyamata.
Az első magyarországi újság - még latinul - a Rákóczi-szabadságharcban jelent meg. Az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó Pozsonyban indult 1780-ban. A reformkorban már színes folyóiratok (Pesti Divatlap), irodalmi és tudományos újságok (Tudományos Gyűjtemény), politikai napilap (Pesti Hírlap) is volt. A rádió elődjének tekinthető Puskás Tivadar találmánya, az 1893-ban indult telefonhírmondó. Ebben már híreket és zenét is lehetett hallgatni. 1925. december 1-én indult a Magyar Rádió, 1958. március 1-én a Magyar Televízió rendes adása. A rendszerváltozás után az addigi állami (közszolgálati) média mellett megjelent a kereskedelmi és a civil média is. 1997-ben indult a két nagy kereskedelmi tévéadás.
(34. oldal)
A sajtó előzményének tekinthetők a helyhez között (feliratos) közlemények. Ezt követték az eleinte kéziratos, majd nyomtatott ún. újságlevelek (angolul: news letter).
A nyomda feltalálásának köszönhetően a nyomtatott újságok a 17. század elejétől jelennek meg. Az első napilapot 1702-ben, Angliában adták ki.
Az első magyarországi hírlap az 1702-1710 között - a Rákóczi-szabadságharc idején - megjelentetett Mercurius Hungaricus.
A magyar nyelvű sajtó kezdetének évszáma: 1780. Ekkor indul Pozsonyban a Magyar Hírmondó című hírlap. A második magyar nyelvű újság a Bécsben 1786-ban kiadott Magyar Kurír.
A hírlapokkal együtt azonnal megjelennek a melléklapok (pl. 1788 Magyar Museum, Kassa). Pest első folyóirata, a Kármán József szerkesztette Uránia (1794-1795). A 19. században indulnak a tudományos (irodalmi és kritikai) lapok, a divatlapok, az irodalmi évkönyv jellegű folyóiratok. 1848-tól föllendül a vidéki sajtó, a kapitalizmus időszakában megjelenik a szenzációsajtó.
(53. oldal)
1876-ban a philadelphiai világkiállításon Alexander Graham Bell bemutatta új találmányát, a telefont. 1881-ben Puskás Tivadar ötlete nyomán üzembe állították az első telefonközpontot. 1893-ban Budapesten megszólalt a telefonhírmondó, amely híreket, eseményeket közölt, sőt zenét is sugárzott. 1896-ban Marconi Angliában szabadalmat kér drót nélküli távírókészülékre, amellyel néhány száz méterre sikerült jeleket átvinnie. 1897-ben Popov már 5 km-re visz át jeleket.
Rádióműsort a világon elsőként 1914-ben a belgiumi Laeken városában közvetítettek. Magyarországon a kísérletek 1924-ben kezdődtek meg, a Magyar Rádió adása 1925. december 1-én indult. Első - és mindmáig legrégibb - műsora (természetesen a híreken kívül) a Mit üzen a rádió?. 1932-től már két műsora van, 1973-tól három. Az adók mai nevei: MR1-Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió, MR3-Bartók Rádió - valamint létezik a Magyar Rádiónak vidéki adóhálózata is Nyíregyházától Szombathelyig.
1986-ban indul a Magyar Rádió kereskedelmi adásaként a Danubius rádió, amelyet a rendszerváltozás után több új, immár önálló kereskedelmi rádió követ: Juventus, Sláger, Roxy stb.
(56. oldal)
1919-ben a gödöllői villamosmérnök, Mihály Dénes több kilométeres távolságra közvetít állóképeket. Ez az első képtávíró, amelynek a telehor nevet adja.
Az 1920-as években már léteztek vezetékes televíziók. 1931-ben a Szovjetunióban rendszeres kísérleti adások indulnak. 1936-ban Angliában, 1939-ben az Amerikai Egyesült Államokban kezdődik meg a rendszeres fekete-fehér adás. 1938-ban Nemes Tihamér új színestelevízió-technikát dolgoz ki.
1940-ben az amerikai Columbia Broadcasting System (CBS) bemutatja a magyar származású Peter Carl Goldmark (Goldmark Péter Károly) találmányát, az első, gyakorlatban is alkalmazható színestelevízió-rendszert.
Magyarországon 1954-ben indulnak a kísérleti tévéadások, 1958. március 1-én pedig a Magyar Televízió megkezdi a rendszeres műsorszolgáltatást.
1992-ben jön létre a Duna Televízió. Az 1996-os médiatörvényt követően új, országos kereskedelmi tévéadók is működnek.
(60. oldal)
Források:
Balázs Géza - Benkes Zsuzsa: Magyar nyelv a gimnáziumok és a szakközépiskolák 9. évfolyama számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011. 34., 53., 56. és 60. oldal