Vannak úgyszólván minden nyelvterületen, így a magyaron is sajátos helyzetű nyelvjárások, az ún. nyelvjárásszigetek. Két típusuk van. Az egyik esetben az adott nyelvjárást más nyelvű települések veszik körül, a másik esetben eltérő típusú azonnyelvi települések. Az előbbieket szokás a külső nyelvjárássziget, az utóbbit pedig a belső nyelvjárássziget elnevezéssel illetni. Újabban az előbbit a nyelvsziget, az utóbbit a nyelvjárássziget terminussal jelölik. Magyar nyelvszigetek is kétféleképpen jöttek létre. Egyrészt úgy, hogy magyar anyanyelvűek eredeti, magyar nyelvű környezetükből idegen nyelvű környezetbe települtek át. Gondoljunk a moldvai csángókra és a bukovinai székelyekre: az előbbiek elődei a Mezőségből vándoroltak ki Moldvába, az utóbbiakéi pedig Csíkmadéfalváról települtek Bukovinába, román környezetbe. Másrészt pedig úgy, hogy maradtak ugyan eredeti helyükön, magyar környezetük azonban megszűnt (háborús pusztítások, az etnikai arányok erőszakos megváltoztatása vagy természetes megváltozása, illetőleg a közvetlen magyar nyelvű környezet nyelvi asszimilálódása következtében), s beköltöz(tet)éssel más nyelvű népcsoport vagy -csoportok vették körül őket. Magyar nyelvsziget például a Felsőőr vidéki nyelvjárás (Ausztria, Burgenland), amelyet három községben (Felsőőr, Alsóőr és Őrisziget: Oberwart, Unterwart, Siget in der Wart) beszélnek. Ez a nyelvjárás a nyugat-dunántúli nyelvjárási régióhoz, azon belül az észak-nyugati nyelvjárástípushoz tartozik. Nyelvszigetet alkot a szlavóniai magyarság is a mai Horvátországban (Haraszti, Kórógy, Szentlászló, Rétfalu: Hrastin, Korog, Laslovo, Retfala és társaik). Ez is, miként a Felsőőr vidéki, akkor és úgy alakult ki, amikor a török hódoltság idején a környező magyar lakosság elpusztulván délszláv, illetőleg német lakosság telepedett a helyére. Nyelvsziget Nyugat-Szlovákiában a Vág folyó melletti Vága (Váhovce) nyelvjárása, az úgyszintén nyugat-szlovákiai Nagyhind (Chyndice) nyelvjárása, a szlovákiai, Rozsnyó környéki Csucsom (Čučma) nyelvjárása, a szerbiai (bácskai) Kupuszina (Kupusina) nyelvjárása és számos nyelvjárás Erdélyben, így például Magyarlápos (Lăpuş), Tárkány vidéke, Lozsád (Jeledinti), Szakadát (Săcădate). A nyelvszigetek számos régies nyelvi sajátosságot megőriznek. – A magyarországi magyar nyelvjárásszigetek belső migrációval, tehát úgy jöttek létre, hogy telepesekként magyar anyanyelvűek csoportjai kerültek más magyar nyelvjárási környezetbe. Orosháza nyelvjárása például északnyugat-dunántúli eredetű, Nagyiváné Eger környéki, Csanádpalotáé és Kiskunmajsáé palócos-jászos, Dávodé Garam-Zsitva közi, Pátyé kiskunsági, Alpáré Mátra vidéki. A magyar történelemben számos telepítés volt. A legszámosabbak a 17.–18. században, amikor a török hódőltság idején elpusztult alföldi területekre telepítettek különböző helyről embereket az elnéptelenedett vidékek benépesítésére, művelésbe fogására.
Szövegrészlet:
E srájtlik [= csirke alakban megjelenő mitikus lény] ojjanogmind ë nyomorut tikfi. Idësanyámhodzs ëccër talát ojjan ë guzsoro-dott tikfijat, osztán fëtëttë e kemënce vállára. Mikor hazamënt, má akkor monta neki ez annya: Hun szëtted jeszt e dök tikfijat? Iszëj jes srájtli!O?am mëg aszonta, ot talátam szëgint e kert alatt. od guzsorodod videssen [= vizesen]. Osztáj jemëntek hazuru, mire hazamëntek, od
ë rokázs buza,e srájtli okátta.
(Felsőőr: Oberwart, Ausztria. 1939-es gyűjtés.)