A laudáció (vagy méltatás) szónoki műfaj, az ünnepi beszédek egyik változata, amelyben a szónok egy ünnepeltet köszönt valamilyen alkalomból (kitüntetés átadása, tisztségbe való beiktatás, kiállítás megnyitása, könyvbemutató stb.), és ennek kapcsán méltatja érdemeit a jelen lévő (vagy jelenlévőnek feltételezett) közönség előtt.
Írott változatával gyakran találkozunk, de az élőbeszédszerűség és az alkalmi megszólalás jegyei olyankor is érezhetők a műfajon, ha nem egy szóban elhangzott beszéd lejegyzése, amit olvasunk, hanem eleve írásban készült.
A laudáció felépítése:
- utalás a kommunikációs helyzetre, az alkalomra
- az ünnepelt jellemzése, életének, munkásságának, érdemeinek bemutatása
- záróformula (pl. jókívánság megfogalmazása, pl. "Kívánjuk, hogy tudását még hosszú ideig kamatoztassa mindnyájunk javára"; "Sok sikert és erőt kívánunk jövőbeli céljaihoz és feladataihoz")