I. szövegtan
grammatikai és szemantikai kapcsolóelemek
II. mellérendelő kötőszók
A kötőszók a tartalmi-logikai összefüggések jelölésére szolgáló nyelvi jelek.
A kötőszók közül a mellérendelők alkalmasak arra, hogy egymagukban jelöljenek tartalmi-logikai összefüggést.
A mellérendelő kötőszók ötféle logikai viszony jelölésére alkalmasak: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó és következtető. A magyarázó és a következtető lényegét tekintve ugyanaz a logikai összefüggés: az ok-okozati - a kettő között a különbség a sorrendben van, az ok és az okozat megfogalmazásának sorrendjében.
Mellérendelő viszonyban lehetnek egymással:
- szavak egy szószerkezetben (mellérendelő szintagma)
- tagmondatok egy összetett mondatban (mellérendelő összetett mondat)
- szomszédos mondatok egy szövegben, egyazon bekezdésen belül
- szomszédos bekezdések egy szövegen belül
III. egyeztetés és viszonyítás (mondatrészek)
Az alárendelő szintagmákban toldalékok végzik a szintagmatagok egymással való egyeztetését, illetve az egymáshoz való viszonyítását.
(A mellérendelő szintagma tagjai között a kötőszó voltaképpen viszonyít, mert a mellérendelés fajtáját egyértelműen jelzik; a szintagmatagok végén található rag vagy névutó pedig egyezteti őket egymással az eset nyelvtani kategóriájában.)
Az alárendelő szintagma minden típusára jellemző a viszonyításnak és/vagy az egyeztetésnek valamilyen kombinációja: az, hogy milyen toldalék vagy névutó végzi a viszonyítást, és hogy milyen nyelvtani kategóriában vannak egymással egyeztetve, milyen toldalék által.
Az egyszerű mondat szerkezete (és ebből következően az ágrajza is) az alá- és a mellérendelő szintagmák (egyeztetett és viszonyított) rendszerével azonos. A mondat minden valódi szava valamilyen szerepet tölt be ebben a rendszerben: ez a mondatrészszerep (az értelmező az egyetlen kivétel: funkciója van a mondatban, a szintaktikai rendszernek része, mégsem mondatrész).
Az alárendelő összetett mondatokban egyes mondatrészszerepeket nem egy-egy szó tölt be, hanem teljes mellékmondatok. A tagmondatok közötti kapcsolatot utalószók és kötőszók teszik érzékelhetővé - az utalószók ugyanúgy egyeztetve és viszonyítva vannak mondatrészszerepüknek megfelelően, mintha egy-egy szó fejtené ki az illető mondatrészt.
IV. a morfémakapcsolódási szabályok (szófajok)
V. a hangok és egymásra hatásuk