A jegyzet alapja egy közéleti vagy hétköznapi esemény: ez az a tény, amelyhez az újságíró véleménye kapcsolódik. A tény és a vélemény kifejtésének terjedelme nem azonos, a tényre ugyanis többnyire csak mint közismert dologra utal a szerző, véleményét viszont részletesen adja elő. Feltárja a háttérben meghúzódó okokat, megemlíti a lehetséges párhuzamokat is: olyan környezetet fest a puszta tény köré, amiben az értelmezhetővé válik.
A vélemény kifejtésében a jó jegyzet szerzője tájékozottként, hozzáértőként tűnik fel a médiafogyasztó előtt. Ezzel az eleve meglévő tekintélyét növeli előtte, de legalábbis igyekszik megfelelni annak. A jegyzet ugyanis elsősorban nem a címével vagy témájával kelti fel az olvasó, hallgató vagy néző figyelmét, hanem az újságíró nevével, személyével, tekintélyével. Emiatt jelenhet meg a szerző neve hangsúlyosabb információként a címhez vagy a témához képest a sajtóorgánumban, amely a jegyzetet közli.
A jegyzetben a véleménynyilvánítás nézőpontja és hangneme személyes, ezzel összefüggésben megjelenhet benne az újságíró egyéni nyelvhasználata (szófordulatai, kifejezésmódja) is. Ebben hasonlít a jegyzet a glosszára, abban viszont eltér tőle, hogy a vélemény tartalma kötetlen: lehet pozitív, negatív, vegyes vagy akár semleges is.