A nyelvjárásokat szokás csoportosítani egymáshoz való hasonlóságuk és különbségeik mértéke, illetőleg területük nagysága alapján. Vannak ugyanis olyan, a köznyelvben ismeretlen nyelvi jelenségek, jelenségnyalábok, amelyek együttesen fordulnak elő meghatározott nyelvjárásokban, illetőleg kisebb-nagyobb területeken, s ezek a jelenségek a nyelvjárások osztályozásának a legfontosabb fogódzói. Értelemszerűen minél kisebb a terület (például: egy kicsi település), annál egységesebb a nyelv(használat), s minél nagyobb a terület, általában annál heterogénebb a nyelvjárás is.
Megkülönböztethetünk tehát kis területű, közepes területű és nagy területű nyelvjárásokat. Kis területűek az egy településhez kötődők, az ún. helyi nyelvjárások. Ide a falvak, valamint a kisvárosok nyelvhasználata tartozik (amennyiben persze regionális nyelvűek).
A közepes területűeket egymáshoz nyelvrendszertanilag is nagyon közel álló helyi nyelvjárások alkotják. Ilyen például a rábaközi, a sárréti, a szigetközi és a háromszéki székely nyelvjárás. Ennek a típusnak a neve a nyelvjáráscsoport. Az a tény, hogy egymáshoz földrajzilag is közel álló helyi nyelvjárások nyelvtani szerkezetüket s szókészletüket tekintve is lényegében azonosak, azzal magyarázható, hogy beszélőik között a kommunikációs kapcsolatok gyakoriak (voltak), ennek pedig szükségszerű következménye a nyelvhasználat megközelítően azonos íratlan normáinak a kialakulása és rögzülése.
A nagyobb területű, több nyelvjáráscsoportot magába foglaló regionális nyelvi alakulatok a nyelvjárási régiók.
nyugati nyelvjárás (Nyugat-dunántúli régió)
dunántúli nyelvjárás (Közép-dunántúli-kisalföldi régió)
déli nyelvjárás, sárközi változat (Dél-dunántúli régió)
déli nyelvjárás (Dél-alföldi régió)
palóc nyelvjárás (Palóc régió)
tiszai nyelvjárás (Tisza-Körös vidéki régió)
északkeleti nyelvjárás (Északkeleti régió)
mezőségi nyelvjárás (Mezőségi régió)
székely nyelvjárás (Székely régió)
csángó nyelvjárás (Moldvai régió)
Források:
A nyelvjárások (hangkészletének) jellemzésének forrása: Antalné Szabó Ágnes - Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció tankönyv a 9-10. évfolyam számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. 181-182. oldal
A nyelvjárási térkép forrása az ELTE Geolingvisztikai Műhelyének honlapja: >>>