A hír a tényközlő műfajok közül a legegyszerűbb. Egy aktuális esemény négy alapadatát tartalmazza, ennél sem többet, sem kevesebbet: azt, hogy
1) kivel vagy mivel - illetve: ki vagy mi
2) mikor
3) hol
4) mi történt vagy mi fog történni - illetve: mit csinált vagy fog csinálni
Elemi egyszerűsége miatt tekinthető a hír az újságírás alapműfajának.
Ha a kifejtett hír műfajával szembeállítják (amely még két körülményről ad információt az eseménnyel kapcsolatban), szokás kishírnek vagy tényhírnek is nevezni.
A hír gyakran cím nélkül jelenik meg a médiában, és van, hogy egyetlen mondatból áll (ekkor szalaghírnek nevezzük). Azt a változatát pedig, amelyik az erős hatás kedvéért felvezetés nélkül egyből a lényegre tér (azaz in medias res kezdődik), kartácshírnek hívjuk.
A hír kötelező objektivitásával függ össze, hogy a nyomtatott sajtóban az újságíró neve csak elvétve szerepel az írás végén; az elektronikus sajtó hírműsoraiban pedig csak a hírolvasó személye derül ki a hallgató, illetve a néző számára - ő viszont általában nem szerzője, csak előadója a hírnek.