Az emberi mimika

Iván Júlia, Contextus.hu, 2020. december 24.

Egy tanulmány szerint van tizenhat olyan arckifejezés, ami minden kultúrában megtalálható.

Az továbbra is vitatott a kutatók között, hogy velünk született vagy tanult az érzelmek kifejezése.

Hatmillió videón vizsgálták az érzelmi reakciókat

A különböző kultúrák nagyban eltérhetnek a sajátunktól, de az érzelmeink kifejezésében mindenképpen hasonlítunk, írja a Big Think. 

Annak ellenére, hogy az egyének között szélsőséges különbségek adódhatnak, az emberi lét számos eleme közös bennünk. Mindannyian reszketünk a hidegben, izzadunk a melegben, és olykor álmodunk alvás közben. Egy friss tanulmánynak köszönhetően ezentúl hozzátehetjük ehhez a felsoroláshoz az arckifejezéseket is. A kutatást a Nature magazinban tették közzé.

A Berkeley-i Kaliforniai Egyetem és a Google kutatói hatmillió YouTube-videón tanulmányozták az egyes arckifejezéseket és az azokat kiváltó helyzeteket. A kutatók 144 különböző országban, különböző helyzetekben készült felvételt vizsgáltak meg gépi tanuló algoritmussal. Az algoritmus tizenhat olyan arckifejezést keresett, amelyek általában élvezetet, haragot, félelmet, összpontosítást, zavart, megvetést, elégedettséget, vágyakozást, csalódottságot, kételyt, eufóriát, érdeklődést, fájdalmat, szomorúságot, meglepetést vagy örömujjongást fejeznek ki. Miután azonosítottak egy-egy arckifejezést, a kutatók megvizsgálták azt a szituációt is, amely kiváltotta a reakciót.

Az adatok összegzése után nem meglepő módon a tudósok arra jutottak, hogy az emberek hasonló módon fejezik ki érzelmeiket. Hasonló körülmények váltották ki az egyes érzelmi reakciókat, tehát minden ember hasonló módon örül, sír, összpontosít vagy ujjong. Nincs olyan, aki őszintén mosolyog, amikor megijed, vállrándítással lepődik meg, vagy fintorog, ha örül. Az eredmények azt mutatják, hogy arckifejezéseink 70%-ban azonosak minden kultúrában.

Tanult vagy velünk született?

„Arra jutottunk, hogy a mimika sokféleségét – beleértve a félelem, fájdalom, öröm és még 13 másik érzelem kifejezését – az egész világon hasonló társadalmi szituációkban használjuk” – magyarázta Alan Cowen, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője, aki egy interaktív online térképre is felvitte az adatokat. 

A hasonló témájú korábbi kutatások is erre a következtetésre jutottak. A vita, hogy vajon az emberi érzelmek kifejezése egyetemes vagy kulturálisan meghatározott, régóta folyik. Még Charles Darwin is megszólalt a témában, és folyamatosan jelennek meg mindkét véleményt alátámasztó tanulmányok.

Egy friss kutatás szerint, amely a maja művészetben az arcok ábrázolását vizsgálta, az érzelemkifejezés univerzális mivoltát bizonyította. Egy másik tanulmányban egy új- guineai elszigetelten élő törzs tagjainak nyugati emberek arcáról készült fényképeket mutattak, és egy kivételével a nyugatiakhoz hasonlóan be tudták azonosítani az érzelmeket. Ezen tanulmány készítői amellett foglaltak állást, hogy nem teljesen velünk született az érzelmek kifejeződése. Egy néhány évvel ezelőtt végzett kutatásban pedig a tesztalanyoknak számítógépes grafikával készült arcokról kellett leolvasniuk az érzelmeket, és arra az eredményre jutottak, hogy a kulturális közeg határozza meg, hogyan dekódolják a különböző arckifejezéseket.

A kutatás eredményei és az adatbázisa az érzelmek beazonosításában nehézségekkel küzdőket, például az autistákat segíthetik.

Eredetileg a Conterxtus.hu oldalán: >>>