A testbeszéd árulkodóbb az arcnál

2012. december 4., kedd - 15:09 | szerző: mti/richpoi.com | frissítve: 2012. december 4., kedd - 15:54

Az uralkodó elméletekkel ellentétben a testbeszéd többet árul el az intenzív érzelmekről, mint az arckifejezés - derül ki amerikai és izraeli kutatóknak a Science tudományos magazinban közzétett tanulmányából.

A New York-i, a Princeton és a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai kísérletsorozatukban úgy találták, hogy a külső szemlélők pontosabban azonosították a képeken szereplő emberek erőteljes negatív vagy pozitív érzelmeit, ha az arc volt kitakarva, mint amikor a testet nem láthatták.

Az első kísérletsor fényképei professzionális teniszjátékosokról készültek, amint megnyertek vagy éppen elveszítettek egy pontot. Közös jellemzőjük volt a fotóknak, hogy minden esetben nagyon erőteljes reakciók látszódtak a játékosok arcán.

A tesztalanyok vagy a teljes képet látták, vagy csak az arcot, vagy csak a testet kitakart arccal. A teljes kép láttán az önkéntesek könnyen azonosították, hogy ki vesztett és ki nyert, és úgy vélték, hogy erre a játékosok arckifejezéséből jöttek rá. Az érzés "előjelének" azonosítása abban az esetben is könnyen ment, ha csak a testet látták a fotón, amikor azonban csak az arcot látták, akkor találgatással döntötték el, és ennek megfelelő volt a találati arány is.

Következő vizsgálatsorban az élethelyzetek szélesebb spektrumában készült képeket mutattak a kísérletbe bevont embereknek. Ezeken öröm, élvezet és győzelem, illetve gyász, fájdalom és vereség volt a szereplők által átélt érzés. Ebben az esetben sem tudták a tesztalanyok pusztán az arc alapján megállapítani, hogy pozitív vagy negatív előjelű érzelemről volt-e szó. A kutatók azonban tovább mentek ennél, és az arcokat más előjelű érzelemhez tartozó testekkel is összeillesztették. Ekkor az alanyok az érzelem előjelét - anélkül, hogy tudatosult volna bennük - aszerint határozták meg, amilyen a testhez tartozó érzelem volt.

"Ezek az eredmények azt mutatják, hogy amikor különösen erőssé válnak az érzelmek, akkor a pozitív és negatív arckifejezések közti különbség elmosódik. A megállapítás cáfolja az idegtudomány, a szociálpszichológia és a közgazdaság klasszikus viselkedési modelljeit, amelyekben a negatív és pozitív töltetek távoli pólusai nem konvergálnak" - idézte Hillel Aviezer kutatásvezetőt a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.

A testbeszédről

A nonverbális kommunikációnak egyre nagyobb a jelentősége, hiszen a tudatalattink üzeneteinek megértését teszik lehetővé. A kutatások szerint a kommunikáció verbális elemei a közlések 35 %-át, míg a non-verbális kommunikáció elemei a közlések 65 %-át teszik ki.

A nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlésmód. A szavak az információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a gesztusok pedig a beszélő érzelmeit fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a legtöbbször érzelmi alapon hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és értelmezni tudjuk a beszélgető partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közléseit).

Ha jól ismerjük a szavak nélküli kommunikálás eszközrendszerét, és tudatosan használjuk azt, akkor sokkal egyszerűbbé, egyértelműbbé válik a kapcsolatrendszerünk, hamarabb és pontosabban fogjuk érteni egymást. Kevesebb lesz a félreértés a kapcsolatainkban, és ez nagymértékben megkönnyíti az életünket.

Az extralingvális (= nyelven kívüli) kommunikációs eszközök - a metakommunikációs nem verbális kommunikációs eszköztár - kutatása alig néhány évtizeddel ezelőtt kezdődött. Albert Mehrabian amerikai pszichológus kutatásai szerint a beszélgetések információmennyiségének mindössze 7%-a származik a szavakból. A vokális hangjeleknek (analóg hangjelek, intonáció) 38% jut, s a közlendők 55%-a extralingvális eszközökkel (gesztusok, mimika, testtartás, szemmozgások) nyer kifejezést.

Az emberek a testbeszéd jeleit tudat alatt közlik és értelmezik. Ismert mondás: A szem a lélek tükre. A tekintet a kommunikáció kezdeményező eszköze. A testtartás, a mozgás befolyásolja legjobban az első benyomást, mivel ezt lehet a távolból elsőként érzékelni. A mimika és a gesztusok talán a legösztönösebbek. Paul Ekman amerikai pszichológus az arckifejezések természetére irányuló kutatásait 1954-ben kezdte. Azt feltételezte, hogy bár az eltérő kultúrák sokféle mintákat nyújtanak számunkra érzelmeink kifejezésére, mégis, létezik legalább néhány arckifejezés, amely a világon minden ember számára ugyanazt az érzelmi állapotot tükrözi.

Feltevésének elméleti alapját Charles Darwin teóriája adta, mely szerint az emberi arckifejezések veleszületett, nem tanult reakciók, ezáltal nem kulturálisan meghatározottak. Kísérletei bebizonyították, hogy hét alapvető érzelem a világ minden táján egyetemleges: ezek az öröm, harag, meglepetés, undor, szomorúság, félelem és érdeklődés.

A testbeszéd jelentései

A testbeszéd elemeit együttesen érdemes vizsgálni, mert külön kiragadva félreértéseket eredményez értelmezésük, hasonlóan a verbális kommunikációhoz. Ha például a ,,ne ölj!” parancsolatból csak az ,,ölj” szót értelmezzük, megváltoztatjuk a mondat értelmét. Azonban először külön-külön kell megtanulnunk a szavakat, vagyis a testbeszéd elemeit . A megemlítés szintjén ismertetünk néhány összefüggést.

Egy Benda nevű olvasó hozzászólása (dec. 05 : 16:18)

A cikk nagyon hasznos és alapos, egy apró tévedéstől eltekintve: a metakommunikáció nem azonos sem az érzelmek jeleivel, sem a nonverbális kommunikációval, bár sokan összetévesztik vele.

A meta- előtag görög eredetije azt jelenti, hogy 'túl', és átfogó értelmezőként használjuk a magyar nyelvben. Itt azt jelenti, hogy a kommunikáció értelmezése, ami megjelenhet úgy a hangszínben, mint egy gesztusban, sőt a verbalitásban is. Ha pl. azt mondjuk, "jó napot", a hangszínnel, hangsúllyal kifejezett öröm, vagy harag, vagy meglepetés a "meta" elem, de az is helyzetértelmező nonverbális gesztus, ha pl.: "félvállról" beszélünk, vagy elébe megyünk, vagy megakadályozzuk testünkkel az üdvözölt tovább haladását.

Forrás: Richpoi Hírek: >>>