A kommunikáció tényezőinek és funkcióinak összefüggései a közlésmóddal

A digitális kommunikátor elnevezésű szerkezet annak végiggondolásában tud segíteni, hogy a kommunikáció során a kommunikáló felek közlésmódját (azt tehát, ahogyan kifejezik magukat; azt, hogy milyen gesztusokból állítják össze az üzenetüket) alapvetően határozzák meg az adott kommunikációs helyzet tényezői, illetve az egyes kommunikációs funkciók jelenlétének mértéke.

Ismétlő-ellenőrző kérdések:

1. Mik a kommunikáció tényezői? Hány tényezővel írható körül egy kommunikációs szituáció? Mit jelentenek pontosan a tényezők elnevezései?

2. Mit jelent az, hogy a kommunikációnak funkciói vannak? Hogyan érthető az, hogy a funkciók jelenlétének különböző mértéke lehet?

3. Hogy hívják a kommunikáció funkcióit? Hogyan definiálhatók ezek a funkciók?

3. Milyen összefüggés fogalmazható meg a kommunikáció egy adott tényezője és a hozzá tartozó funkció között? Melyik tényezőhöz melyik funkció tartozik?

A jobb oldali rajzon látható irányítópult (control panel) a kommunikátornak az a része, amelyen meg lehet adni a kommunikáció tényezőit - az üzenet kivételével, mert az a bal oldali rajzról, a szerkezet kijelzőjéről (display) leolvasható. Az irányítópulton a tényezőket egy USB-csatlakozós klaviatúra segítségével lehet beírni - ugyanezzel a billentyűzettel a kijelzőn kivetített táblázat bármelyik oszlopába is be lehet írni gesztusokat, jelzéseket, és persze törölni is lehet vele. Az irányítópulton minden tényező mellett szabályozó gombbal (potméterrel) állítható be az adott tényezőhöz tartozó funkció szintje. A kijelző és az irányítópult egy jack-jack kábellel van összekötve egymással; ez fejezi ki azt, hogy az üzenet nagyon szoros és érzékeny kapcsolatban van a kommunikáció minden más tényezőjével, valamint az azokhoz tartozó funkciókkal. (Az üzenethez tartozó funkció szabályzó gombja a kijelző jobb felső sarkában található.)

A megfigyelni és belátni való összefüggés az, hogy az irányítópulton megadott, illetve beállított értékeken múlik az, hogy az üzenet milyen (verbális és metakommunikációs) gesztusok együtteséből áll majd.

Egy adott kommunikációs helyzetben a létrejövő üzenetet alapvetően határozza meg a többi kommunikációs tényező. Ugyanarról a témáról (környezetről) másként formál üzenetet az egyik vagy a másik adó; más vevő számára ugyanaz az adó is más jelzésekkel kommunikál; ugyanaz az adó ugyanannak a vevőnek más gesztusokból állít össze üzenetet, ha más a környezet; egy másik kód választása lényegéből fakadóan változtat az adó gesztusain; ha az adónak más csatornát kell választania, az alapvetően határozza meg, milyen jelzéseket adhat le a vevő számára; és a csatornában jelen lévő különböző zajok más-más fajta jelzések használatát teszik szükségessé.

Ugyanígy változtat az üzenetet alkotó gesztusokon, ha bármelyik funkciót erősítjük vagy gyengítjük a kommunikációnkban. Ez nemcsak az irányítópulton szabályozható funkciókra igaz, hanem a poétikai funkcióra is, amely az üzenet tényezőhöz tartozik, és ezért szabályozó gombja a kijelzőn található. Az üzenet látványos változásokon megy keresztül akkor is, ha poétikai funkcióját kívánjuk növelni vagy csökkenteni.

Az üzenet megváltozása megragadható abban is, hogy más gesztusok jelennek meg benne; de lényeges dolog derül ki abból is, ha arra figyelünk, hogyan változik meg a gesztusok különböző fajtáinak (pl. a beszéd hangzó eszközeinek és a metakommunikációs gesztusoknak) egymáshoz viszonyított aránya; és adott esetben fontos lehet az üzenet (időbeli) terjedelmére odafigyelni.