A vita kommunikációs helyzete mindig meghatározóan kapcsolódik alkalomhoz, közönséghez és témához. A vita műfajai ezért az érvelő jellegű retorikus szövegekhez tartoznak (a laudációval ellentétben, amely szintén retorikus szöveg, de ünnepi beszéd). A vitában megszólalónak a beszéd létrehozása (témagyűjtés, elrendezés, előadás - lásd a szövegszerkesztés lépéseit) során tekintetbe kell vennie, hogy milyen helyszínen, milyen alkalomból, milyen közönség előtt szólal fel a témájában.
A vitában megvalósítandó stílusréteg a szónoki (szóbeli közéleti). Lásd ehhez a stílusrétegekről szóló táblázatot!
A vitában való megszólalás élőszóban való nyelvhasználatot jelent, így mind a szöveg, mind a szöveget alkotó mondatok szerkezete kötetlenebb, kevésbé fegyelmezett lehet, mint az írott nyelvben.