Finnugor nyelvrokonaink

Jó hétezer éve (tehát i. e. 5000 körül) a finnugor ősnép még tágabb rokonsággal osztotta meg szálláshelyét: a szamojédekkel együtt alkották az uráli nyelvcsoportot. A szamojédek azután i. e. 4000 táján átkeltek az Urálon, és Észak-Szibériába költöztek.

A finnugorság közös élete még vagy másfél ezer (kb. i. e. 2500-ig) évig tartott. Ekkor a család nagyobbik népcsoportja, melyet finnségnek nevezhetünk, nyugat felé vándorolt, az ugorság pedig az őshazában maradt. Évezredek során a két nagy népcsoport újabb és újabb kisebb ágakra vált szét, míg a mai állapot létrejött. Az ugor együttélés valamikor i. e. 1000 és 500 között szűnt meg; legtovább a mai manysik őseivel éltünk együtt, de tőlük is legalább 2500 évvel ezelőtt elváltunk.

• • Ugor ág

    • magyar

      • obi-ugor nyelvek

        • • manysi (vogul)

          • hanti (osztják)

  • Finn-permi ág

    • • Permi csoport

        • • udmurt (votják)

          • komi (zürjén)

            • permják komi

      • Finn-volgai csoport

        • • Mari (cseremisz)

          • Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus)

          • Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek

            • déli számi nyelvek

              • • (tényleges) déli számi (Közép-Norvégia, Dél-Svédország)

                • umei számi (Közép-Norvégia, Közép-Svédország)

            • északi számi nyelvek

              • • pitei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)

                • lulei számi (Közép-Norvégia, Észak-Svédország)

                • (tényleges) északi számi (Észak-Norvégia, Észak-Svédország, Észak-Finnország)

            • keleti számi nyelvek

              • • inari számi (Finnország)

                • kolta számi (szkolt számi; ma Finnország, régen Oroszország)

                • kildini számi (Oroszország)

                • teri számi (Oroszország)

                • akkala számi (kihalt) (Oroszország)

                • kemi számi (kihalt) (Svédország, utána: Oroszország)

                • kainuu számi (kihalt) (Finnország)

          • Balti-finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek)

• • • • • • • • északi csoport

                • finn (két nagy dialektusa egyesek szerint különálló nyelvek)

                • meänkieli

                • kven,

                • izsór (magyarul gyakran: inkeri)

                • karjalai (karéliai, karél)

                • lűd (lűd-karél)

                • olonyec (olonyec-karél, livvi-karél, livvi)

                • merja (kihalt) (meri)

                • vepsze

              • déli csoport

                • észt

                • északi

                • déli

                • võro (dél-észt nyelvjárásból önállósodott nyelv)

                • lív

                • vót

A finnek, a magyarok és az észtek saját országot alkottak, a legtöbb rokon nép Oroszországban él. Számuk egyre fogy.

A lappok Norvégia, Finnország, Svédország és Nyugat-Oroszország északi vidékein vándorolnak ma is rénszarvascsordáik nyomában.

A számi (lapp) nyelvek elhelyezkedése:

1. Déli számi, 2. Umei számi, 3. Pitei számi, 4. Lulei számi, 5. Északi számi, 6. Kolta számi, 7. Inari számi, 8. Kildini számi, 9. Teri számi.

A sötét területeken a számi nyelvet hivatalos nyelvként ismerik el.

1. Livonian - Sadā, Vīmo

2. Estonian - Greip - Vihma Loits

3. Ingrian - Ижорская народная песня фолк группа TALOMERKIT

4. Veps - Noid-Voik

5. Karelian - Santtu Karhu & Talvisovat - Čibi-čibi linduine

6. Finnish - MeNaiset - Kuulin aanen

7. Sami - Máddji - "Dawn Light"

8. Komi - Коми песня 'Сьылан'

9. Udmurt - УДМУРСКАЯ ПЕСНЯ ФИННО-УГРЫ

10. Erzya - Мария Попова - Эрзянь мастор

11. Moksha - Куданьконь Кияксова - Moksha folk song

12. Mari - Кристина Лебедева и образц. детский ансамбль 'Шонанпыл' - Шошо

13. Khanty - Хантыйская народная песня

14. Mansi - Тресколье - Кукушка

15. Hungarian - 'Szivárvány havasán' - Guessous Majda Mária