A szófajok olyan csoportokat jelentenek, amikbe a szavakat általában egyértelműen be lehet sorolni.
Valójában szóalakok besorolásáról van szó (a szóalak aktuális morfémakapcsolat: szótőnek vagy szótöveknek, illetve képzőknek, jeleknek és egy ragnak a szövegkörnyezet, illetve a beszédhelyzet által meghatározott, kötött sorrendű együttese).
Minden szótő jelentésében adottak már valamelyik szófaj jellemzői, azaz minden szótőnek van szófaja. (A szóalakban azonban ehhez képest még változhat a szófajiság.)
A valamelyik szófajhoz tartozás olyan tulajdonsága a szónak (szóalaknak), ami szövegkörnyezettől független (ellentétben a mondatrészszereppel, ami a szónak éppen a mondatban vagy a tágabb szövegkörnyezetben betöltött helyét jelenti). (A zenéből vett párhuzammal kifejezve: a szófajiság olyan, mint a zenei hangok ábécés neve: abszolút, mindentől független jellemző; a mondatrészszerep pedig mint a szolmizációs név: a hangsorban, a dallamban betöltött relatív hely.)
Vannak ugyanakkor homonimák, ahol az egymással azonos alakú szavak más-más szófaji csoportba tartoznak. Ilyen esetekben azért van szükség szövegkörnyezetre a szófajiság megállapításához, hogy kiderüljön, az azonos alakú pár melyik tagjával van dolgunk.
Minden nyelvben vannak szófajok: úgy tűnik, a nyelv olyan jelenség, ami elképzelhetetlen szófajok nélkül. A szófajok léte ezek szerint nyelvi univerzálé.
A szófaji csoportok nem csak a jelentés alapján jönnek létre, hanem három szempont együttes érvényesítésével.
I.: jelentés
A szó jelentésének típusáról van szó igazából; olyan típusokról, amikre más-más kérdések tehetők fel (pl. milyen?, kicsoda?, mit csinál?). A típusokat egymástól a különböző kérdőszó különíti el (az egyik típusra a hány? kérdőszó kérdez rá, a másikra viszont a milyen?); az azonos típusba tartozó jelentések típusazonosságát pedig az azonos kérdőszó teszi látványossá (az, hogy mindegyik jelentésre a micsoda? kérdőszóval lehet rákérdezni).
II.: tipikus mondatbeli szerep
A mondatbeli szerep a mondatrészszerepet jelenti. Ez alapvetően a szó jelentéséből következik, mégis külön szempontként érdemes vizsgálni, mert az gyakran egyértelműbb, mint a jelentéstípus megragadása. Kivételes esetben szinte minden szófajú szó betölthet bármilyen mondatrészszerepet, nem is nehéz példát találni arra, amikor pl. egy ige alany a mondatban (Ez a gyűlöllek végül mindent eldöntött.), vagy hogy főnév kerül mennyiségjelzői szerepbe (Tenger a gondom.) Az azonban ezeken a példákon is érződik, hogy ezek kivételes esetek, az ige nem szokott alany lenni, a főnév nem szokott mennyiségjelző lenni. És azok a mondatrészszerepek is megnevezhetőek, amiket az adott szófajok rendszeresen, jellemzően töltenek be, amik nem kivételek: ezt jelenti a tipikus mondatrészszerep.
a) milyen mondatrész lehet a szó
b) milyen mondatrészekkel bővíthető
III.: a toldalékokkal kapcsolatos viselkedés
a) toldalékoltság (milyen toldalékokat visel az adott szófajú szóalak kötelezően)
b) toldalékolhatóság (mik a lehetséges toldalékai az adott szófajú szóalaknak, és mik azok a toldalékok, amiket kizárt, hogy megkaphasson)
Csak a három szempont együttes érvényesítésével lehet biztosan meghatározni minden szó szófaját.
Szófajok
tulajdonképpeni alapszófajok:
névszók:
alapszófajokat helyettesítő szófajok:
névmások (névszókat helyettesítenek, nem tartalmas fogalmi jelentéssel rendelkeznek, teljes jelentésüket, konkrét vonatkozásukat csak a szövegkörnyezetben vagy a beszédhelyzetben nyerik el)
kereszteződő (vagy átmeneti) szófajok:
igenevek (igei és névszói tulajdonságokat egyaránt mutatnak)
anyagnevek (fn/mn)
népnevek (fn/mn)
főnévként használt folyamatos melléknévi igenevek
viszonyszók
segédigék
névutók és névutómelléknevek
igekötők
névelők
kötőszók
módosítószók
tagadószók
mondatszók
interakciós mondatszók
mondatértékű módosítószók
indulatszók
hangutánzó mondatszók
A névmások rendszere - May 23, 2014 12:31:33 AM
A kettős (hármas) szófajúság - Mar 17, 2020 9:46:23 PM
Az igenevek - Mar 17, 2020 9:48:8 PM
A határozószók - Mar 17, 2020 9:53:48 PM
A számnév - Mar 17, 2020 9:57:36 PM
A melléknév - Mar 17, 2020 10:1:26 PM
A főnév - Mar 17, 2020 10:4:34 PM
Az ige - Mar 17, 2020 10:5:59 PM
Viszonyszók és mondatszók - May 13, 2020 1:3:49 AM