Laudáció Pintér Béla Artisjus Irodalmi Nagydíjához

Pintér Bélának és társulatának minden bemutatója eseményszámba megy a budapesti kulturális, színházi életben – hiába játszanak kis színházakban, a nagyszínházi apparátusoknak és intézményeknek segítsége nélkül: ha ők új produkcióval állnak elő, akkor a színházzal kapcsolatos diskurzus jó ideig ezzel kapcsolatban alakul. Ezért is örvendetes, hogy végre könyv alakban is megjelentek Pintér Béla írott drámái – mintegy felkínálva magukat egyszerre az örökkévalóságnak s egyszerre a más, esetleg érdeklődő színházak számára.

Pintér Béla drámái (és persze ezeknek előadásai) kiemelkednek éles probléma-felvetéseikkel, gondos, árnyalt és mély ábrázolás-koncepcióikkal – s miközben nagyon komolyan gondolkodásra, sőt: együttgondolkodásra hívnak fel, megmaradnak folyamatosan a legzavartalanabb, ironikus szórakoztatás terepén is, így őrizvén meg a színháznak egyszerre megható s egyszerre mulattató funkcióját.

Pintér Béla nagyon kritikus szemmel nézi a társadalmat, kíméletlen egyenességgel nyúl, sokszor majdhogynem orvosi precizitással és könyörtelenséggel a legfontosabb erkölcsi kérdésekhez, sokszor fellebbenti a leplet rég felejteni vágyott bűnökről és gyarlóságokról (mint pl. Parasztoperában), sokszor pedig egyenesen a titok-elemzésbe kap bele (mint a tavalyi bemutatóval, a Titkaink c. drámával) – megrémiszti nézőit látleletének fájdalmas voltával, s fergeteges humorával kinevetteti nézőivel mind az ábrázolt figurákat, mind pedig önmagukat.

Pintér Béla nagyon fontos színházat csinál – örvendjünk hát, hogy most nagyon fontos könyvet is adott ki.

Margócsy István