Ezt a cikket már legalább három hónapja tervezem megírni. Azért vetettem fel ezt a témát, mert úgy gondolom, ez egy régóta vitatott téma, és mindenképp rendelkezik két ellentáborral, így lenne miről értekezni. A két ellentábor természetesen az ásványvízfogyasztók és a csapvízivók. Mindkét oldal érvelése érdekes szokott lenni, és mindkét ellentábor véleményében van valami, ami elgondolkodtató.
Nekem nagyon fontos a családom és saját magam egészsége, és tudom, hogy ennek alapja a megfelelő mennyiségű napi vízfogyasztás. Napi vízszükségletem 1,5 liter “tiszta” víz az ételekben, gyümölcslevekben található vízmennyiségen kívül. A tiszta szót nem véletlenül tettem idézőjelbe, hiszen ma már a “környezetszennyezés világában” nehéz megállapítani, mit is jelent a teljesen tiszta víz. Mindkét típus (csapvíz, ásványvíz) hagy némi kívánnivalót.
Bevallom, én az ásványvízfogyasztók táborát erősítem. Ez nem túl környezetvédő dolog részemről, hiszen a sok PET palackkal sok hulladékot termelek, még akkor is, ha igyekszem őket szelektíven gyűjteni. A környezetvédelem mellett ráadásul fontos szempont, hogy igen megterhelő mindig hazacipelni a sok vizet, és vicces is, mikor a csapból is víz folyik ugyebár. Ráadásul drága. Nem is kicsit. Sajnálom rá a pénzt, megmondom őszintén, de az egészségemet akkor is fontosabbnak érzem. Miért iszom mégis ásványvizet? Azért, mert a forratlan csapvíztől fáj a fejem. A felforralttól már kevésbé, de az emésztésem nem sokkal jobb tőle. Az ásványvíznél nincs ilyen problémám.
Erre bárki mondhat, amit akar, még az orvosom, tanáraim sem tudták, mi lehet az oka, hogy fáj tőle a fejem. Ha nem is fájna, akkor is feltűnik valami, ha laikusként állok hozzá, akkor is. Kiengedve a csapvizet nagyon büdös, nem szívesen innám meg. Ráadásul kint hagyva lebeg a tetején ez-az. Nem laikusként persze jól tudom, mi miért van. A csapvíz tele van olyan szennyező anyagokkal, amit én, tudván, hogy mi van benne, egyszerűen nem vagyok hajlandó meginni. Ezeket most inkább nem részletezném.
Na de hogy ne csak a csapvizet szidjam, az ásványvíz se jobb ám. Tele van baktériummal, és a műanyag palackból is sok minden oldódik bele a vízbe, aminek nagyon rossz íze van, mert érzem ám rajta. Aminek meg nem érzem az ízét, attól még benne van. Emiatt elég zavaró és bosszantó, hogy a mostani világban nem tudom, mit igyak, pedig ez az életem egyik alapja!
Az sem könnyíti meg a dolgom, hogy a csapvíz káros anyagairól főként a vízszűrő berendezések honlapjain lehet olvasni. Ez pedig részben a csapvíz lejárató kampánya azért, hogy vedd meg a vízszűrőt, azaz “vedd meg a terméket”.
A vitaindítást úgy képzeltem el, hogy a hozzászólásokban mindenki kifejtené a véleményét. A következő kérdéseimre várom a válaszokat:
Mit igyak akkor: ásványvizet v csapvizet, és miért?
Ha csapvizet igyak, mivel szűrjem? Milyen szűrőt ajánlotok?
Milyen kockázatokkal járhat a szűrt víz hosszú távú fogyasztása?
Mit gondoltok az olcsóbb kivitelű vízszűrő kancsókról? Érnek valamit?
Ezenkívül felvethettek mást is. Várom a hozzászólásokban a meggyőző érveket, tanácsokat, véleményeteket!