Vasárnap

VASÁRNAP

Már megint egy őrült szombat ünneplő, aki törvénykezni akar a többi keresztény felett ! Van két „szégyenfoltunk” nekünk adventistáknak, az egyik a szombatizmusunk, a másik, hogy nem eszünk disznó húst! Legalábbis ez a két legfontosabb dolog, amivel beazonosítanak bennünket. Mi a törvényt visszük az emberekhez a kegyelem helyett ! DE HÁT AKKOR NEM KELL MEGTARTANI A TÖRVÉNYT ? Erre sokan hivatkoznak, mert így kényelmes a kereszténység, nincsenek szabályok, mert megbocsájt az Isten ! Lehet hogy most furcsát mondok, amit nem hallottál még . A TÖRVÉNY a szeretet törvénye, Isten hozta, hogy megismerd az Ő jellemét, azt az ÓVÓ , VÉDELMEZŐ, MAGÁHOZ ÖLELŐ SZERETET, ami BELŐLE fakad ! És Isten szeretetére szeretet a válasz! Mivel szeretem Őt, engedelmeskedek a kérésének. Ahogy megpróbálsz kedvébe járni a kedvesednek, és nem esik nehezedre eleget tenni a kérésének, úgy engedelmeskedsz az Úrnak. Szereted Őt, és megtartod a parancsolatokat. Jézus a példaképünk. És az Ő élete a tízparancsolat beteljesítése. Szemben a mai kereszténységgel, ahol még homoszexuális keresztény közösségek is vannak, és mindenki lábbal tapossa a Tízparancsolatot, azt csinálunk amit akarunk. És itt jön a vasárnap. Isten megteremtette a világot, ennek az emlékünnepe a szombat megünneplése. A vasárnap ünneplés a napisten imádata, és a teremtettet ünnepeljük a Teremtő helyett ! Szeretem az Istent , aki megteremtette hat nap alatt a világot, és aki megteremtett engemet is ! Megünneplem a szombatot, még akkor is, ha ez miatt el kell veszítenem a munkámat ebben a válságokkal nyomorgatott világban. És fáj, ha mások megtagadják Isten parancsolatát, és félrevezetik az embereket.

Itt egy kis rövid összefoglalót találtok a vasárnap kialakulásáról, mely segít megérteni, hogy miért alakult ki a Katolikus egyházban a vasárnap ünnepe.

A Katolikus Egyház megváltoztatta a Tízparancsolatot, a szombatból vasárnap lett.

2 Móz. 20,8

Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.

2 Móz. 20,9

Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;

2 Móz. 20,10

De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed,a ki a te kapuidon belől van;

2 Móz. 20,11

Mert hat ] napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van,a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.

Hasonlítsuk össze a Tízparancsolatot a katolikus egyház tanításával, látható lesz a különbség.

II: JÁNOS PÁL PÁPA DIES DOMINI DIES DOMINI KEZDETÜ APOSTOLI LEVELE A PÜSPÖKÖKNEK PAPOKNAK ÉS HÍVEKNEK

A VASÁRNAP MEGSZENTELÉSÉRŐL

8. A keresztények számára a vasárnap elsősorban a föltámadott Krisztus dicsőségétől ragyogó húsvéti ünnep. Az "új teremtés" ünneplése. Újra el kell tehát olvasnunk a teremtés nagy történetét, s el kell mélyítenünk a "szombat" teológiáját, hogy elmerülhessünk a vasárnap teljes megértésében. "Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot" 13. A szombat parancsa tehát, mely az első szövetségben előkészíti az új és örök szövetség vasárnapját, Isten tervének mélységében gyökerezik. Napjainkban a keresztények is fölfedezik a vasárnap parancsának e távlatát.

A Szombattol a Vasárnapig

18. Mivel a harmadik parancsolat ( a teremtés emlékünnepe a negyedik parancsolat, a katolikusok egyszerűen kivették a harmadikat, a szobrok imádatának tiltását. Így lett a teremtés emlékünnepe a harmadik. ) ennyire lényegesen függ Isten üdvözítő műveinek emlékezetétől, a keresztények amikor fölfogták a Krisztus által megkezdett új és végső idő eredetiségét, a szombat utáni első napot tették ünnepnappá, mert azon történt az Úr föltámadása.A "szombatról" átlépünk "a szombat utáni első napra", a hetedikről az első napra: az Úr napja Krisztus napja lesz!

Az új teremtés napja

24. A keresztény vasárnap szembesítése a sajátosan ószövetségi szombati szemlélettel jelentős teológiai elmélyülés kiindulópontja lett. Erős megvilágításba került a föltámadás és a teremtés kapcsolata. A keresztény gondolkodás számára ugyanis önkénytelenül adódott "a hét első napján" történt föltámadás összekapcsolása a kozmikus hét -- melyben a Teremtés Könyve elmondja a teremtés elbeszélését -első napjával : a fény teremtésének napjával. Krisztus, a világosság napja Egy bölcs lelkipásztori megfontolás arra késztette az Egyházat, hogy tegye kereszténnyé a vasárnap számára a dies Solis, a "Nap napja"

elnevezést, amellyel a pogány rómaiak jelölték e napot, s még mai nyelvekben is feltűnik.

Így vonták ki a hívőket azoknak a kultuszoknak csábító hatása alól, amelyek a Napot istenítették és e nap ünneplését Krisztusra, az emberiség igazi "Napjára" irányították. Szent Jusztinosz amikor a pogányoknak írt, a szokásos "Nap napján" kifejezéssel élt annak jelölésére, hogy a keresztények mikor gyűlnek össze.

Ide egy kis kiegészítés ebből a Pápai levélből.

[23] Sermo 8 in octava Paschalis, 4: PL 45, 841. A vasárnap "első nap" jellege jól látható a latin liturgikus naptárban, ahol a hétfô neve feria secunda ('második nap') , a keddé feria tertia ('harmadik nap') stb. A hét napjainak hasonló elnevezése él a portugál nyelvben.

A Nap Napja a napisten imádatának volt a napja.

[30] Pl. az angolban a Sunday, a németben a Sonntag Nagy Konstantin a Napistent imádta. így automatikusan a vasárnapot tette kötelezővé, amikor törvénybe iktatta a kereszténységet, mint államvallást. Erre utal II. János Pál is a kommentárjában.

Nagy Konstantin rendelete 321, VII. 3-án: Codex Theodosianus II. 8,1.

62. A keresztény nem feledkezhet meg arról, hogy a zsidó szombat megtartásának módja ugyan érvényét vesztette, mert a vasárnapi "beteljesedés" felülmúlja azt, az "Úr napja" megszentelésére kötelező.

[83] 1257. k; Keleti Kódex 881,1: "a hívőknek vasárnapokon és parancsolt ünnepeken részt kell venniük az Isteni Liturgiában, illetve a saját jogú egyházak előírásai és törvényes szokássa szerint a reggeli zsolozsmán."

[84] "Akik szándékosan nem tesznek eleget e kötelezettségnek, súlyos bűnt követnek el" .

BEFEJEZÉS

Érthető tehát, hogy miért fordít akkora gondot az Egyház a vasárnap megtartására és miért marad továbbra is a Egyház fegyelmi rendjében a szó szoros értelmében kötelező parancs.

A Vatikánból, 1998. május 31-én, Pünkösd ünnepén, pápaságom 20. évében.

II. János Pál pápa