Duna Bibliakonferencia 2018-2021

2021 február 26-28 között zajlott a Duna Bibliakonferencia. A Hetednapi Adventista Egyház szervezte. Meghívott lelkészek, teológia tanárok, egyházvezetők tartották az előadásokat.

Utólag végig hallgatva az előadásokat, rengeteg kérdés merült fel bennem. Ezeket fogalmazom meg itt, és teszem közzé youtube videó formájában.

Dr. Szilvási András előadásáról megfogalmazott gondolataim..

Kritika a Duna Bibliakonferenciáról. Hitünk alapjai.

E.G.White Nem a zászlóbevonásnak, sem a hitünkért való szégyenkezésnek az ideje.

Kritika a Duna Bibliakonferenciáról. Isten maradék népe és a Babilon.

Dr Szilvási András válaszol a Duna Bibliakonferencia után feltett kérdésekre

Hiszem, hogy a Biblia Isten írott Igéje. Hiszem, hogy Ellen Gould White írónő Isten kiválasztott prófétája. Hiszem, hogy az eredeti adventi mozgalom örök érvényű igazságokat fogalmazott meg. Hiszem, hogy a szombat egy eszköz, az Isten imádatának a legfontosabb jele. Hiszem, hogy az utolsó időkben, Jézus eljövetele előtt mozgalmak fognak indulni, hogy elvonják a figyelmet Isten Tíz Parancsolatáról és a Teremtés emlékünnepének, a szombatnak a szentségéről.

Létezik egy nemzetközi mozgalom. A célja, hogy kitépje az advent mozgalom gyökereit, sárba tapossa Isten törvényét és a Teremtés emlékünnepét, a szombatot. Teológusok képviselik a "modern" tant, felhívják a hívők figyelmét, hogy amit eddig hittünk, az mind elavult. A modern adventizmus folyamatosan új igazságokat fedez fel, eldobva a meglévőket.

Elindult egy harc köztem és a teológusok között.

A youtube videóim megelőzték népszerűségben a teológia professzorok előadásait. Az egyik hozzá szóló, aki kommentelte a videómat, és amit a YOUTUBE kitörölt, mert úgy döntött hogy cenzúráz, felhívta a figyelmemet egy érdekes jelenségre.

"Még egy információ: név nélkül, de leinformálható forrásból ide másolok egy beírást egy bizonyos közösségi oldalról: "Kicsit több, mint egy hónapja kollégáimmal részt vettünk a Duna Bibliakonferencia teológiai konferencián, amin, noha tudományos konferencia volt, közérthető nyelven igyekeztünk számot adni a Jelenések könyve különböző aspektusairól és velük kapcsolatos kutatásainkról. A videók megtalálhatóak az interneten, ám (ahogy az lenni szokott) egyik-másik előadás homemade "Snyder-vágásai," konteó konkokciók és szenzációhajhász féknyúl verziók nagyobb sikernek örvendenek, mint maguk az előadások. Ha van pár perced, segíts meghekkelni a YouTube algoritmusát! Hallgass meg minél többet az előadásokból (dupla sebességen is lehet!) és nyomj egy lájkot. Ha meghallgatni nincs is időd, vagy nem érdekel, (nem is értelek!) akkor is nyomkodd végig a lájkokat, hadd találják meg az igazi előadásokat az újravágott hamisítványok helyett! Köszönöm szépen, hogy velem hekkelsz!" Vannak részek, amit kihagytam a szövegből, a feltöltő érdekében. Azóta a konferencia összes előadása újra lett töltve a youtubeon, úgyhogy most már, mivel ezek frissebb feltöltések, előre kerültek. Ez egy világi eljárás. Mindenki döntse el maga, hogy ez keresztény magatartás-e vagy sem. Az igazság nem ilyen eszközök által fog diadalmaskodni."

Később rájöttem, hogy Ömböli Krisztián adventista lelkész buzdította a híveket, hogy a modern teológia eszközeivel küzdje meg a hit nemes harcát.

Mikor elkezdtem a témával foglalkozni, figyelmeztettek, hogy megüthetem a bokámat!

Miért? A Duna Bibliakonferencia előadások felvételei nyilvánosak. Bárki megnézheti, letöltheti, továbbíthatja.

A szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának része, ezutóbbi kommunikációs „anyajogként” magában foglalja a szólás- és sajtószabadságon kívül az informáltsághoz való jogot, az információk megszerzésének szabadságát, a művészi, irodalmi alkotás szabadságát, a művészeti alkotás terjesztésének szabadságát, a tudományos alkotás szabadságát, a tudományos ismeretek tanításának szabadságát.

Szorosan ide kapcsolódik a lelkiismereti és vallásszabadság, a politikai részvételi jogok, valamint a gyülekezési jog is.

A véleménynyilvánítás joga korlátozható, de a főszabály a szabadság, és a kivétel a korlátozás. Egy demokratikus társadalomban a korlátokat kell korlátok közé szorítani, nem a szólást.

A szólás szabadsága biztosításának meghatározó szerepe van minden demokratikus társadalomban. Egyrészt az emberek egyik legalapvetőbb joga, hogy vágyaikat, gondolataikat, tapasztalataikat társas lényként másokkal is megosszák. Az a politikai közösség kezeli egyenlő méltóságú emberként tagjait, aki a szólás jogát egyenlő módon, a vélemények tartalmára tekintet nélkül biztosítja. A szólásszabadság továbbá hozzájárul a demokratikus és nyitott társadalom kialakításához és fenntartásához is azzal, hogy lehetővé teszi a nézetek, eszmék szabad kifejtését még akkor is, ha azok egyeseket megbotránkoztatnak, népszerűtlenek, vagy sajátos elképzeléseken alapulnak. Ha a káros és hasznos vélemények egyaránt napvilágra kerülhetnek, ha szabad vitában ütközhetnek ellentétes nézetek, akkor, és csakis akkor van esély a téves vélekedések kiszűrésére. A népképviselet, a demokrácia működésének, a polgárok közügyekben való részvételének szintúgy elengedhetetlen feltétele a szólás, a média szabadsága, mert ez a leghatékonyabb ellenszere a hatalmi visszaéléseknek, így a korrupciónak is.

Ezek szerint én, mint adventi eszméket valló keresztény, nyugodtan megnézhetem a Duna Bibliakonferencia anyagát. Értelmezhetem, véleményt alkothatok és azt másokkal megoszthatom. A helyszín meghatározása, az időpont és a lelkész megnevezése nem támadás személyek ellen, csak a hiteles információ átadás része. Nem támadok lelkészeket azzal, hogy idézem őket, és ezzel párhuzamosan megmutatom Ellen Gould White írásait és a Biblia tanítását. Senkit nem sértek, nem minősítek. Információt továbbítok, miután elemeztem.

A szólás szabadságnak vannak korlátozásai

Politikai beszéd, gyűlöletbeszéd, Köznyugalom,közerkölcs, Egyéni becsület.

Az egyéni becsület védelmében a legtöbb jogrendszer erősebb korlátozást tesz lehetővé, ugyanakkor az olyan személyek esetében akik közszereplők, nagyobb tűrési küszöböt ír elő a törvény, hiszen ők több kritikával kell, hogy számoljanak.

A rágalmazás és a véleményszabadság

A rágalmazás akkor valósul meg, ha valaki, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ valakiről. A becsületsértést pedig akkor követjük el, ha a becsület csorbítására alkalmas kifejezést a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt használjuk.

Fontos tudnunk, hogy rágalmazás csak akkor történik, ha a valótlan tényállítást más is hallja. Ha emailben megírom valakinek, hogy tudom, hogy tegnap ellopott egy kiflit a boltból, az biztosan nem lesz rágalmazás, hiszen csak a címzett fogja olvasni a levet. Mivel pedig a rágalmazás büntetésének lényege a társadalmi megbecsültség védelme, ezért nyilvánvaló, hogy ha a valótlan tényállításról senki nem szerez tudomást, akkor nem sérül a sértett társadalmi megbecsültsége.

1. Ha azt mondom, hogy minden ügyvéd gazember, lop, csal és hazudik, az nem rágalmazás, akkor sem, ha egy ügyvédnek mondom szemtől szemben, száz ember füle hallatára. Ilyen esetben ugyanis nem egy konkrét emberről állítok valamit, hanem általánosságban. Ha azonban azt mondom, hogy XY ügyvéd meglopott és elsikkasztotta a pénzemet, akkor ez rágalmazás.

2. Ha hatóság előtt állítom azt (akár úgy, hogy panaszlevet írok a Kamarának), hogy XY ügyvéd meglopott, akkor ez nem rágalmazásnak, hanem hamis vádnak minősül.

3. Ha valakinek azt mondom, hogy „te szemét!”, akkor ez nem rágalmazás, mivel ezzel a kifejezéssel nem állítok az illetőről semmilyen negatív tényt. Ha a kifejezést más is hallja, akkor pedig becsületsértés.

4. Ha valakiről a becsület csorbítására alkalmas tényt állítunk mások előtt, akkor számíthatunk arra, hogy az illető feljelentést tesz ellenünk. Ha azonban ez a tény igaz, és be is tudjuk bizonyítani, mentesülünk a felelősség alól. A jog ezt a valóság bizonyításának nevezi. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt a közérdek, vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. A gyakorlatban ilyen eset akkor történik, amikor egy újság valakiről, a közvélemény tájékoztatása érdekében leleplező cikket közöl. Ha ilyenkor a cikkben szereplő személy rágalmazás miatt feljelentést tesz, de az újságíró be tudja bizonyítani, hogy amit írt, az igaz, akkor nem vonható felelősségre. A közvélemény tájékoztatása ugyanis olyan közérdek, ami miatt helye van a valóság bizonyításának.

A rágalmazás esetén a becsületcsorbításra való alkalmassága kapcsán minden esetben vizsgálni kell, hogy a tényállítás vagy az arra közvetlenül utaló kifejezés gyalázkodó hangvételű-e. A rágalmazás tényállása nem korlátozhatja indokolatlanul a bíráló jellegű kritikai megállapításokat. Ha tehát a a kifogásolt bíráló megállapítások nem gyalázkodó jellegűek, a rágalmazás megállapításának nincs helye.

Egy Bibliakonferencia felvételének idézése, ezzel párhuzamosan a Biblia vagy E.G.White próféta írásainak idézése kommentárok nélkül szembesíti az előadót, rámutat a Biblia vagy E.G.White írásai és az általa előadott mondat közötti különbségre, de nem rágalmazó és nem gyalázó. Ezek a negatív viselkedési formák, pl. a rágalmazás, a gyalázás nem is összeegyeztethetőek egy keresztény közösséggel.

A közhatalmat gyakorlók sérelmére elkövetett rágalmazás megállapíthatósága kapcsán más mérce érvényesül. A hivatalos személyeknek, közszereplőknek nagyobb a tűrési kötelezettségük bírálójukkal szemben. Ugyanakkor, ha a bírálat a fenti személyek magánéletére vonatkozik, a rágalmazás szempontjából az általános szempontok alapján kell vizsgálni a magatartást.

Az emberi méltósághoz való jog mellett a tényállás érint egy másik alapjogot is, mégpedig a vélemény kinyilvánítása szabadságának a jogát.

A véleményszabadság azonban nem korlátlan. Senki nem mondhatja azt amit csak akar. A vélemény kinyilvánításának szabadsága nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére. A vélemény kinyilvánításának határa a gyalázkodás, azaz a másik ember méltóságának megsértése.

Mi alkalmas a becsület csorbítására?

A becsület csorbítására alkalmas minden gyalázkodó, becsmérlő jellegű kifejezés, amely az emberi méltóságot, a sértett önbecsülését sérti. A kifejezés lehet durva, kifejezetten gyalázkodó jellegű, de lehet enyhébb formájú (például gúny, kifigurázó megszégyenítés) is, amennyiben a társadalomban szokásos érintkezési formák minimum szintjének sem felel meg. A kifejezés módja lehet szóbeli, írásbeli vagy akár képi megjelenítés is.

És hogy mi minősül becsület csorbítására alkalmas ténynek? Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatjuk meg, hogy amennyiben valakiről olyan tényt állítunk, amely ha igaz lenne, akkor valamilyen eljárás (büntető-, szabálysértési-, fegyelmi-) indulna vele szemben, akkor az biztosan becsület csorbítására alkalmas tényállítás.

A becsületsértés megvalósítható “egyéb cselekmény” elkövetésével is. Ilyen lehet például az, ha a kéznyújtás elől a másikat megszégyenítő szándékos elfordulás. Szintén ilyennek minősülhet, a más számára megalázó, megszégyenítő helyzet teremtése, ami a sértettel szembeni megalázó értékítéletet fejezi ki (például sértő felvétel készítése).

Ha tehát az elkövető tényt állít, tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, rágalmazás valósulhat meg. Ha pedig egyéb kifejezéssel vagy sértő magatartással csorbítja a sértett becsületét, emberi méltóságát, becsületsértés megállapításának lehet helye. A bűncselekmény szavakkal és tettekkel is egyaránt elkövethető.

A valóság bizonyítása

Tény: a múltban lejátszódott, vagy a jelenben folyamatban levő bármilyen esemény, történés (az utóbbi fogalom körébe tartozik az ember tudatállapota, tudattartama is). A bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás nem esik a tényállítás fogalma alá, így ezek nem alkalmasak rágalmazás megállapítására.

A törvény értelmében nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

Egy vallási közösségben, ahol alapvető hittétel a Szombat fontossága a Teremtő Isten imádatában, a Tíz parancsolat megtartása, a próféták tanításainak értelmezése, közérdek lehet egy olyan nyilvános előadás idézése, ahol az előadó mondatai szembe állíthatók a közösség alapvető hitelveivel.

A jogszabályi megfogalmazásból, illetve a hatályos joggyakorlatból kitűnik, hogy az emberi becsület ellen intézett támadások közül a rágalmazás a társadalomra veszélyesebb, amit azzal indokolnak, hogy a sértett személyéről a társadalomban kialakult kedvező értékítéletnek, megbecsülésnek, tiszteletnek, jó hírnévnek a lerontását vagy legalábbis ennek a veszélyét váltja ki az elkövető.

Ez is indokolja azt, hogy a rágalmazás minden esetben bűncselekményt valósít meg, míg az emberi méltóságot csak kisebb fokban sértő, becsületsértő magatartások kizárólag szabálysértést.

A bűncselekmény elkövetési magatartása a rágalmazás esetében a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés vagy az ilyen tényre való közvetlen utalás, még a becsületsértés esetében a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata. Ezen bűncselekmények elkövethetők elektronikus úton is, így akár kommentelés útján is. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a hatályos jogszabályok szerint az interneten, kommentelés útján történő elkövetés nagy nyilvánosság előtti elkövetésnek számít, ami a rágalmazás esetében minősítő körülmény, még a becsületsértés esetében kizárólag az alapeset megvalósulásának feltétele.

Összefoglalva az eddigieket.

Alkotmányos jogod a szabad vélemény nyilvánítás. Jogod van megnevezni az információ forrását. Helyszín, időpont, előadó. Jogod van továbbítani az információt. A bírálat, a kritika és a véleménynyilvánítás nem esik a tényállítás fogalma alá, így ezek nem alkalmasak rágalmazás megállapítására. Ezért bírálhatod , kritizálhatod a tartalmát, véleményt alkothatsz róla. Tényeket közölhetsz abban az esetben, ha ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul.

A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta. Egyházzal kapcsolatos tényeket csak akkor tehetsz közzé, ha az egyházközösség érdeke indokolja!

De ez a jog nem hatalmaz fel arra, hogy magánszemélyt vagy intézményt rágalmazz, a becsületét megsértsed. Támadható vagy, börtönbe kerülhetsz! Nem állíthatsz olyan dolgot az egyházról, a teológusokról, lelkészekről, ami a társadalmi megítélését, hitelességét csorbítja. Nem lehetsz sértő, megalázó, bántó. Az általános kifejezések, pl. "minden keresztény", "a hívők", "lelkészek", stb... nem számít rágalmazásnak.

Azt tudnod kell, hogy a Hetednapi Adventista Egyház levédett minden logót, jelképet, elnevezést, ami őreá vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy csak az egyház engedélyével használhatod ezeket.

Tehát, ha tiltakozol, észrevételed van, próbálod megvédeni a hitedet, az adventi mozgalomhoz kapcsolódó nézeteidet, ezt csak úgy teheted, hogy nem használod a Hetednapi Adventista Egyház logóit, megnevezéseit, jelképeit, mert különben azonnal lecsap a törvény keze!

A Szilvási András előadását idéző videóban nem használok olyan kifejezéseket, hogy ADVENTISTA, HETEDNAPI ADVENTISTA, stb... nem látod a hivatalos egyházi jelképeket. Mert ezek a kifejezések csak a H.N.Adventista egyház engedélyével használhatók. Csak utalásokat találsz, amik alapján a néző be tudja magát azonosítani.

Ha megfogalmazod aggodalmaidat, vedd ezeket figyelembe!

A bokamegütés másik érdekessége, hogy én egy olyan keresztény mozgalmat ismertem meg, ami alulról építkezik, a közösség választ vezetőket, képviselőket. Ezek a vezetők választanak területi illetve országos vezetőket. ( Itt sem használom a hivatalos, levédett kifejezéseket )

Hogyan lehetséges az, hogy egy megválasztott vezető bünteti azt a tagot, aki őt megválasztotta?

Hogyan lehetséges az, hogy egy országos egyházvezető kirúgja azt a lelkészt, aki ki meri mondani az igazságot?

Hogyan lehetséges az, hogy egy gyülekezeti vén csak akkor mehet fel a szószékre prédikálni, ha részt vett egy kötelező tovább képzésen, amin elmondják hogy mit szabad és mit nem szabad elmondani a hívőknek?

Hogyan lehetséges az, hogy én elmondom a hitbeli meggyőződésemet, és ezért megütöm a bokámat?

Egy uralkodónak is csak addig van hatalma, amíg a szolgák engedelmeskednek.....

A keresztény közösségben a megválasztott vezetőnek addig van hatalma, amíg csak akarja?

Nem számít az őt megválasztó közösség véleménye?