3. A Magyarországi jog és az LMBT

A Magyarországi jog és az LMBT

Itt azokkal a Magyarországi jogszabályokkal foglalkozom, amik védik az LMBT programokat, azok tagjait, azokkal azonosulókat. A célom az, hogy segítsek a keresztényeknek kiigazodni a jog útvesztőjében. Nem vagyok, jogász, viszont az LMBT szervezetek jogi szakemberekkel rendelkeznek. Ezért az ő weboldalaikon nyilvánosan elérhető anyagokat felhasználva állítottam össze ezt az oldalt.

Az LMBT propaganda jelen van az oktatásban.

A Melegség és megismerés a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Szimpózion Egyesület közös iskolai nemformális nevelési programja. A Labrisz 2000-ben, az Európai Unió PHARE Demokrácia Projektje támogatásával kezdett bele Melegség és megismerés című projektjébe.

A program céljai

• A fiatalok es tanáraik, nevelőik melegséggel kapcsolatos ismereteinek bővítése; tévhiteik, félelmeik eloszlatása.

• A melegség mint identitás megjelenítése személyes élettörténeteken keresztül; érzékenyítés a meleg emberek problémái iránt.

• A melegség mint társadalmi jelenség megmutatása, az ezzel kapcsolatos problémák számbavétele.

• Pozitív attitűdök kialakulásának segítése; a megbélyegzés, kirekesztés elleni közös felelősségvállalás szükségességének tudatosítása.

• Biztonságos környezet teremtése, amely minden diák fejlődését szolgálja; a leszbikus, meleg,

biszexuális és transznemű (LMBT) emberekkel kapcsolatos előítéletek eloszlatása. Olyan környezet

kialakítása, amely tiszteletben tartja a tanulok sokféleségét, így a LMBT tanulókat és szüleiket is.

• Segítség a pedagógusoknak, hogy megfelelően tudjanak reagálni, ha valakit szexuális orientációja

miatt csúfolnak vagy zaklatnak, es tudjanak válaszolni és segíteni, ha egy tanulónak ezzel kapcsolatban kérdései, problémái vannak.

• A szexuális kisebbségekhez tartozó fiatalok számára elérhető segítő szolgálatok bemutatása a

pedagógusoknak, hiszen gyakran előfordul, hogy a meleg diákok először tanáruknak tudjak elmondani,ha így ereznek.

• A pedagógusok, a diákok és családjuk figyelmének felhívása a témával hitelesen foglalkozó szakirodalomra, forrásokra es szervezetekre.

A program egyre népszerűbb, az én gondom ezzel az, hogy a diákokat olyan propaganda befolyásolja, ami népszerűsíti az LMBT erkölcsi értékrendet, és ezzel párhuzamosan elítéli, tévedésnek tünteti fel a keresztény értékrendet, ami sérti a nemzetközi és a magyarországi jog szerint a keresztény szülők és diákok lelki , vallási meggyőződését.

Tisztázni kell a jogokat, az alapfogalmakat, mert sokszor félelem van a keresztényekben és hallgatnak, mert nem tudják hogy mit szabad és mit nem szabad.

Beleegyezési korhatár

Egy 2002-es Alkotmánybírósági döntés óta a Büntető Törvénykönyv (Btk.) azonos beleegyezési korhatárt ír elő az azonos és különneműek közti szexuális kapcsolatra. Aki 12 év alatti személlyel létesít szexuális kapcsolatot, szexuális erőszakot követ el. Az a 18. életévét betöltött személy, aki 14 év alatti személlyel létesít szexuális kapcsolatot, szexuális visszaélést követ el. Az új Btk. (2013 óta) már nem bünteti azt a szexuális kapcsolatot, amely egy 14 és 18 év közötti és egy 12 és 14 év közötti személy között jön létre. A cselekmény megítélésében nincs jelentősége annak, hogy ki kezdeményezte a szexuális kapcsolatot.

Tehát törvényesen szeretkeznek az általános iskolások, és gyakorlati példa mutatja, hogy a 13 éves anyuka és 14 éves apuka elfogadott. Az iskolai szexuális felvilágosítás csak felhívás a keringőre. Az LMBT aktivista pedig bátran népszerűsíti az ő szexuális beállítottságát, és hangoztatja, hogy a homoszexualitás, leszbikusság nem bűn! A keresztény szülő és diák el kell hogy fogadja a törvényt, de jogában van képviselni azt az értékrendet, ami kimondja, hogy nem helyes a gyerekek szeretkezése, nem helyes a házasságon kívüli nemi élet. Sőt, jogában van az oktatási intézményt arra kérni, hogy vegye figyelembe az ő vallási meggyőződését az oktatási anyag összeállításakor.

Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről

Az Európai Emberi Jogi Bíróság Hivatala 2010. június

Első Kiegészítő Jegyzőkönyv az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezményhez

Párizs, 1952. március 20.

2. Cikk Oktatáshoz való jog

"Senkitől sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és tanítás terén vállalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülők vallási és világnézeti meggyőződésével összhangban lévő oktatáshoz és tanításhoz való jogot."

Ezek szerint jogom van az oktatásban kifejezni a vallásos meggyőződésemet. Az LMBT szervezetek egy olyan világfelfogást képviselnek az iskolai programokon, amik sértik a keresztények vallási meggyőződését. Nincs joga egy LMBT szervezetnek azt mondani az oktatási intézményben, hogy a homoszexualitás, leszbikusság nem bűn! Ez sérti a világnézeti, vallási meggyőződéssel összhangban lévő oktatást!

Jogom van tiltakozni az ellen, hogy az LMBT szervezet az iskolában azt képviseli, hogy a homoszexualitás, leszbikusság és más Isten törvényével ellenkező szexuális magatartás nem bűn.

A köznevelési törvény az alapelvek között rögzíti, hogy

„állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését.” [3.§ (3) bek.]

A jogszabály továbbá a tanulók jogai között külön is nevesíti a tanulók jogát vallási, világnézeti vagy más meggyőződésük tiszteletben tartásához, illetve kinyilvánításához. Ebbe a körbe kétségkívül az egyéni politikai vélemény is beletartozhat. A jog gyakorlása nem ütközhet jogszabályba, nem sértheti mások ugyanezen jogát, és nem korlátozhatja a többi hallgató tanuláshoz való jogának gyakorlását. [46.§ (6) bek.] E szakasz alapján tehát a tanulóknak joguk van az iskolában is politikai és vallási kérdéseket szóba hozni, kérdéseket feltenni, egyéni meggyőződésüknek hangot adni, mindaddig, amíg ez nem sérti tanulótársaik jogait vagy jogos érdekeit.

A vallási, világnézeti meggyőződés tiszteletben tartásának joga nem csupán a tanulókat, hanem az oktatás minden résztvevőjét, így a szülőt és a pedagógust is megilleti. A pedagógus tekintetében a köznevelési törvény külön is nevesíti annak jogát, hogy

„saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót.” [63.§ (1) bek. d) pont]

Ezt a jogot a felsőoktatás működését szabályozó törvény is szinte szó szerint azonos tartalommal rögzíti. [35.§ (1) bek.]

A 2012-ben elfogadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) valójában a közélet eseményei iránt érdeklődő, azokat értelmezni képes, illetve a demokrácia értékei iránt tisztelettel viseltető fiatal generáció nevelését tűzi ki célul, amikor az önálló felnőtt életvezetéshez szükséges kompetenciák között nevesíti a szociális és állampolgári kompetenciát, amely „lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben.” A Nemzeti Alaptanterv megfogalmazása szerint az

„állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák.”

A NAT szerint ez a készség felöleli az aktuális események, a nemzeti történelem, továbbá az EU és a világtörténelem eseményeinek ismeretét, illetve a társadalmi és politikai mozgalmak értékeinek és törekvéseinek megismerését is.

Hasonlóan hangsúlyos szerepet kap a közéleti részvétel, illetve általában a demokrácia és jogállamiság, illetve az emberi jogok értékeinek tudatosítása – amelyeket összefoglalóan az alkotmányos berendezkedés alapértékeinek nevezhetünk – az ember és társadalom műveltségi területre vonatkozó elvei között, illetve a kiemelt fejlesztési területnek tekintett történelemoktatásban is.

Tehát míg a pártpolitikát az oktatási rendszert meghatározó jogszabályok igyekeznek kívül tartani az iskola falain, addig a közéleti emberré, homo politicus-szá nevelés az Alaptanterv vállalt célja, illetve a politikai ügyek totális kizárásának igényét az iskolákból a releváns jogszabályok sem támasztják. Az iskolai politizálást meghatározó elvek a jogszabályokból kiolvashatók;

ezek az ismeretek tényszerű és objektív átadásának célja, a gondolat- és szólásszabadság, a NAT-ban különösen expliciten megfogalmazott republikánus embereszmény, illetve állami fenntartású oktatási intézmények esetén az ideológiai és világnézeti semlegesség elve. Figyelemmel kell azonban lenni arra is, hogy ezek az alapelvek egy speciális közegben érvényesülnek.

Ha egy LMBT képviselő az iskolában kijelenti, hogy a homoszexualitás nem bűn, akkor nem veszi figyelembe az intézmény azon kötelezettségét, hogy világnézetileg semlegesnek kell lenni az oktatásnak. Nem állítható, hogy egy vallási meggyőződés tévedés.

Egyrészről, az oktatók és tanulók viszonya egyféle aszimmetrikus alá-fölérendeltségi viszonyrendszerként írható le, amelyben a tanulók kiszolgáltatottak. Ezt fokozza, hogy életkoruk okán törvényi vélelem szerint még nem rendelkeznek a politikai ügyek viteléhez szükséges teljes belátási képességgel (ezen a vélelmen alapul a választójog 18. életév betöltéséhez kötése is). Ebbéli képességük az évek múlásával, fokozatosan alakul ki, amely folyamatban jelentős szerepe lehet(ne) az iskolai nevelésnek is.

Az aszimmetrikus viszony miatt különösen jelentős az a kitétel, amely szerint a

pedagógus – vagy egyetemi oktató – nem kényszerítheti vagy késztetheti a tanulót

világnézete elfogadására.

Késztetésnek minősülhet a kifinomult, indirekt ráhatás is,

ezért annak megvalósulását mindig a konkrét eset egyedi körülményeire

figyelemmel kell vizsgálni.

Ha a pedagógus felvállalja egy osztályban, ahol keresztény diákok is vannak,

hogy népszerűsíti a homoszexualitást, leszbikusságot, házasságon kívüli nemi élete, akkor kifinomult,

indirekt ráhatással befolyásolja a keresztény gyermek értékrendjét.

Ez tiltott. El kell mondani egy LMBT propaganda alatt, hogy a

Biblia tanítása szerint bűn, amit az LMBT képviselője tanít.

Érdekes tanulmányt találtam, ahol szakember foglalkozik a Magyarországi Érzékenyítő programokkal. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar gondozásában jelent meg egy tanulmány.

ALAPKÉPZÉS

Érzékenyítő programok a középiskolában

Konzulens: Örkény Antal

Készítette: Pál Borbála

ABSRTH

Szociológia szak

2014. április

"Jelen dolgozatban kísérletet teszek arra, hogy számba vegyem az előítélet csökkentésének lehetséges módjait, és bemutatom négy hazai civil szervezet – a Menedék Egyesület, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Haver Alapítvány és az Uccu Alapítvány - egy-egy iskolai érzékenyítő programját. Az egyes szervezetek négy különböző kisebbséggel – menekültekkel, homoszexuálisokkal, zsidókkal és romákkal – kapcsolatban végeznek érzékenyítést."

"Különbséget kell tennünk előítélet csökkentés és érzékenyítés között, bár a két fogalom szorosan kapcsolódik egymáshoz. Előítélet csökkentés alatt egy olyan beavatkozást értek, melynek következménye az előítéletesség mértékében bekövetkező csökkenés.

Bár az érzékenyítő programok is ezt célozzák, a hatást indirekt módon érik el.

Amint azt majd látni fogjuk, az érzékenyítő foglalkozások nem a diákok meggyőzésére törekednek, inkább egy olyan kritikai gondolkodást szeretnének kialakítani, amelynek segítségével a fiatalok képesek a berögzült, általánosan elfogadott tévhitek megkérdőjelezésére, s ez a folyamat – hosszútávon – akár az előítéletek csökkenéséhez is vezethet. A gyerekek a foglalkozások, személyes történetek segítségével „érzékenyebbé” válnak az adott kisebbségi csoport problémái iránt, és elkezdik saját nézeteiket felülbírálni, ez azonban lassú folyamat, rövidtávú hatása csak ritkán mérhető."

A TANULMÁNY BIZONYÍTJA HOGY A LABRISZ LESZBIKUS EGYESÜLET ISKOLAI ÉRZÉKENYÍTŐ PROGRAMJA INDIREKT MÓDON HAT, AMI ELFOGADHATATLAN!

A tanórákon elhangzó politikai, világnézeti, vallási megszólalások elől az órán résztvevők nem tudnak kitérni, foglyul ejtett közönséggé válnak, márpedig senki nem kényszeríthető számára sérelmes vélemények meghallgatására. Ez a kitétel nem vonatkoztatható arra az esetre, ha valaki a tananyag részét képező, tudományosan igazolt és elfogadott tényeket érzi sérelmesnek.

Az a kijelentés, hogy nem bűn az egyneműek szexuális élete, nem tudományosan bizonyított, hanem egy társadalmi réteg nézetét képviseli. Ezért nem kényszeríthető a keresztény diák egy LMBT propaganda meghallgatására.

Az állami fenntartású oktatási intézményekben egy olyan, ideológiai és világnézeti szempontból semleges közeget kell kialakítani, amelyben a mindenki számára elérhető közoktatási rendszer igénybevétele nem jelent lelkiismereti megterhelést a tanulóknak, sem szüleiknek.

Ez a követelmény azonban nem vonatkozik az egyházi és magán köznevelési intézményekre.

Az ilyen iskolák világnézeti szempontból elkötelezett intézményként működhetnek, és a tanulók felvételének előfeltételeként kiköthetik valamely vallás, világnézet elfogadását, ezt felvételi eljárás keretében vizsgálhatják. [köznevelési törvény 31.§ (1) – (2) bek.] Az egyházi vagy magánfenntartású iskolákban a pedagógusok arra vonatkozó joga, hogy munkáját saját értékrendje, világnézete szerint végezze, szintén korlátozható. [32.§ (1) bek. d) pont] Az egyházi oktatási intézményeknek az igénybevétele tehát valójában egy meghatározott vallás vagy világlátás elfogadását jelenti, ahol mind a tanulók (és szüleik), mind az ott dolgozók jogai korlátozhatók olyan mértékben, amely szükséges annak biztosításához, hogy a világnézetileg elkötelezett iskola ilyenként való működhessen.

Az állami fenntartású iskolák világnézeti, politikai kérdésekben való semlegessége sem jelent azonban teljes értéksemlegességet: ahogyan az a Nemzeti Alaptanterv rendelkezéseiből is kiolvasható, az alkotmányos- és politikai berendezkedés alapjait jelentő elvek, úgy, mint a demokrácia, jogbiztonság, az emberi jogok tisztelete, az esélyegyenlőség eszménye, és az európai együttműködés iránti elkötelezettség, mint értékek megjelenése az oktatásban nem hogy nem kifogásolható, de kifejezetten kívánatos.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései

(3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy

(…)

c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;

Az LMBT szervezetek iskolai programja nem tárgyilagos és többoldalú, mert nem veszi figyelembe az európai keresztény kultúra alaptanítását, ami kimondja, hogy a homoszexualitás és a leszbikusság bűn. Csak az LMBT nézőpontját képviseli, elhallgatja és tévesen mutatja be a keresztény álláspontot. Ezzel sérti a keresztény diákok lelki, hitéleti meggyőződését. A keresztény diáknak és keresztény szülőnek joga van tiltakozni ezen tanítás ellen.

11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy

(…)

g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről (…);

h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshozvaló jogának gyakorlását;

A keresztény diák szabadon elmondhatja a hitbeli meggyőződését, tiszteletben kell tartani az LMBT szervezet képviselőjének a keresztény diák hitbeli meggyőződését,

nem sértheti a keresztény diák vallását azzal, hogy tévedésnek állítja be a keresztény diák hitét!

A PEDAGÓGUS jogai

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezései

19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,

b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,

Tehát jogában van visszautasítani az LMBT propagandát abban az esetben, ha az sérti a keresztény gyermek hitéleti, vallási meggyőződését, csorbítja a lelkiismereti szabadság jogát, mert tévedésnek állítja be azt a tanítást, miszerint Isten szerint a homoszexualitás, leszbikusság és minden más szexuális identitás, ami ellenkezik a Biblia tanításával, az bűn.

(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő es oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,

Az LMBT propaganda gyakorlatilag szétrombolja a keresztény erkölcs alaptanítását, ellentmond a Biblia azon tanításának, miszerint a házasság csak férfi és nő között lehetséges, a szeretkezés házasságon kívül nem elfogadott, a homoszexualitás és leszbikusság bűn.

A pedagógusnak tiszteletben kell tartani a keresztény diák hitéleti meggyőződését, azt nem sértheti azzal, hogy azt engedi tévedésként feltüntetni.

(…)

f) a szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,

h) a gyermekek, tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

i) a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

A pedagógusnak joga van a keresztény szülőket tájékoztatni az őket és keresztény gyermeküket megillető jogokról, a szülők és diákok javaslatait, tiltakozásait figyelembe kell vennie.

A pedagógusnak joga van kifejezni a véleményét, és ez nem kerülhet a munkahely elvesztésébe.

1. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, ha az iskolaigazgató megtiltja neki a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

A nemzeti köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 70. § (3) bekezdése értelmében "A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben." Egy iskola nevelőtestületének tehát törvényben is garantált joga, hogy tiltakozzék, nyilvánosan véleményét fejezze ki, ha a véleménynyilvánítás tartalmát az adott intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben releváns véleménynek tartja. A véleménynyilvánítás ebben az esetben lehet szakmai állásfoglalás, az iskola működését érintő politikai követelés, nyílt levél, sajtótájékoztató, szülőknek rendezett fórum stb.

Fontos továbbá, hogy az iskola igazgatója nem tud az iskolában tanító pedagógusoknak felmondani, mivel nem gyakorol munkáltatói jogokat felettük – kivéve, ha önálló költségvetéssel rendelkező intézményről van szó (ld. Nkt. 69. § (1) b) pont). Ha Ön nem önálló költségvetéssel rendelkező, állami fenntartású intézményben tanít, a munkáltatói jogokat Ön felett a KLIK járási (a fővárosban kerületi) tankerületi vezetői gyakorolja (44/2015 (IX. 10.) EMMI utasítás, 10. § (2) bekezdés, 9. pont, valamint 16. § (1) bekezdés). A KLIK-nek sincs joga azonban egy pedagógusnak felmondani az iskolát érintő kérdésekben történő szakmai véleménynyilvánításért – ld. részletesebben a következő kérdésre adott válaszban.

2. Mit tehet a pedagógus, nevelőtestület, iskolaigazgató, ha a KLIK tiltja meg a tiltakozást, véleménynyilvánítást?

A KLIK-nek nincs felhatalmazása arra, hogy a pedagógusok illetve a nevelőtestület tiltakozó jellegű véleménynyilvánítását megtiltsa. A véleménynyilvánítás alkotmányos jog, amelyet kizárólag törvényben lehet korlátozni. A köznevelési törvény azonban a KLIK-et nem hatalmazza fel arra, hogy a nevelőtestület véleménynyilvánítási, javaslattételi jogát korlátozza. A KLIK vagy valamely intézményi alegysége által hozott, a nevelőtestület tiltakozó véleménynyilvánítását megtiltó döntéseknek tehát nincs semmiféle jogalapja.

A KLIK-nek ahhoz sincs joga, hogy megszüntesse egy pedagógus munkaviszonyát az iskolát érintő kérdésekben történő szakmai véleménynyilvánításért.

Fontos azonban tudnia, hogy a KLIK-nek joga van ellenőrizni, hogy az esetlegesen munkaidőben, tanítási időben, a gyermekek felügyeletének idején zajló tiltakozások mellett:

1. a gyermekek, tanulók, szülők jogait nem sértik-e a tiltakozások, és

2. a KLIK munkavállalói teljesítik-e a munkaszerződésükből fakadó kötelezettségeket

Ha a pedagógusok nem tudnak hatékonyan sztrájkolni, megkérhetik-e a gyerekeket, tanulókat, hogy ők “sztrájkoljanak”?

A tanulók nem munkavállalók az iskolában, így sztrájkjoguk sincsenek – de éppen ezért nem is vonatkoznak rájuk a jogszerű sztrájkolás szigorú törvényi követelményei. Viszont a tanulónak a köznevelési törvényben is nevesített joga, hogy "az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, kollégium működéséről" (46. § (6) g) pont). A véleménynyilvánítás módjának ugyanakkor határt szab, hogy a tanulónak kötelessége az iskolai tanórákon, foglalkozásokon való részvétel (46. § (1) a) pont). Az óralátogatás kötelezettsége alól pedig a pedagógus nem mentheti fel a tanulót tetszőleges indokkal. Pedagógusként tehát Ön nem kérheti meg arra a gyermeket, tanulót, hogy ne vegyen részt a foglalkozásokon – akkor sem, ha már nem tanköteles tanulóról van szó. Arról viszont nyugodtan tájékoztathatja a tanulókat, ha – a házirend általános szabályainak megfelelően – igazolt lesz az egy adott napra távolmaradásukhoz engedélyt kérő tanulók hiányzása. (A hiányzások igazolásáról ld. a következő kérdésre adott választ.)

Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánnak távol maradni az iskolából, az iskola köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelően biztosítani a felügyeletet, és megtartani a tanórákat is. Senkit nem érhet hátrány az iskolában, tanulmányi előmenetelében, tanórai részvételében azért, mert nem kívánja távolmaradással kinyilvánítani a köznevelési rendszerrel kapcsolatos kritikus véleményét.

A szülő távol tarthatja-e gyermekét az iskolától, a köznevelés helyzete elleni tiltakozásul?

A gyermek, tanuló hiányzása az iskolából igazolt, ha "a gyermek, a tanuló – gyermek, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra" (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, 51. § (2) bekezdés a) pont). Vagyis Ön szülőként az iskola házirendjében megszabott esetekben és eljárásban kérhet engedélyt arra, hogy – betegségtől független okból – gyermeke igazoltan hiányozzék az iskolából. Ezt az engedélyt írásban, a hiányzás előtt kell kérnie (sok iskolában például erre szolgáló formanyomtatványon).

A iskolából távolmaradás rendjét szabályozó rendelet nem határozza meg tételesen – s így nem is korlátozza – azokat az okokat, amelyek esetén a távolmaradás igazolható. Éppen ezért nem csak a temetés, esküvő, síelés stb. (a köznyelvben "családi okként" emlegetett események) miatti hiányzás lehet jogszerű. A szülőnek ugyan a köznevelési törvény szerint is kötelessége biztosítani gyermeke tankötelezettségének teljesítését (72. § (1) b) pont), de például egy egyszeri, egynapos, tetszőleges indokú hiányzás önmagában semmiképpen nem veszélyezteti a tanuló tankötelezettségének teljesítését. A tanuló 16. életévének betöltéséig tanköteles (köznevelési törvény, 45. § (3) bekezdés).

Büntethetőség

A magyar törvények 1962 óta nem büntetik az azonos nemű felnőttek közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot.

Hogy a gyerek még csak 12 éves? Nem számít, hiszen a törvény szerint nem követ el bűnt, ha szeretkezik, amúgy is még kiskorú. A homoszexualitás és leszbikusság amúgy is népszerűsíthető az iskolákban...Jogom van képviselni a hitbeli meggyőződésemet, de ez nem lehet bántó, sértő, gyűlöletet keltő. Jogom van elmondani, hogy a Biblia tanítása szerint a homoszexualitás, leszbikusság bűn. Jogom van elmondani, hogy Isten törvénye elítéli azt , aki ezeket gyakorolja. Az állami iskola nem lehet missziós terület, hiszen az állami oktatás el kell hogy választódjon a hitélettől, de az oktatási intézménynek figyelembe kell venni a világnézeti és vallási meggyőződést.

Adatvédelem

A személyes adatok védelméről szóló törvény a szexuális életre vonatkozó adatokat különleges adatnak tekinti. Az ilyen adatotnyilvántartani, ill. nyilvánosságra hozni csak az érintett beleegyezésével lehet. Az iskola, munkahely, egészségügyi intézmény, bank aszexuális életre nem kérdezhet rá. Ha az érintett az információt valamiért mégis közli, az adat akkor sem tartható nyilván, csak ha az érintett magához a nyilvántartáshoz kifejezetten hozzájárult. Függetlenül attól, hogy hogyan jutottak hozzá (magától az érintettől vagy mástól), a szexuális életre vonatkozó adatot nyilvánosságra hozni, médiában megjelentetni csak az érintett hozzájárulásával lehet. Ezen szabályok megsértése a személyes adattal való visszaélés bűntettét valósítja meg.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §-a értelmében ugyanis „különleges adat […] a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra […], a szexuális életre vonatkozó adat.”, és a 3. § (2) bekezdés alapján „Különleges adat akkor kezelhető, ha a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy b) […] az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban

biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés

vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli; c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli”.

Tehát nem mondhatod azt hogy a Béla buzi, nem oszthatod meg a facebook-on, nem festheted a háza falára piros festékkel, nem hozhatod nyilvánosságra, csak hogyha ehhez Ő is írásban hozzá járult. Sajnos a szó elszáll...

Viszont azt mondhatod, hogy Isten törvénye szerint a homoszexualitás bűn, és Jézus arra kéri Bélát, hogy hagyja

abba, mert ez ellenkezik Isten szent törvényével.

Jézus nem akarja hogy Béla halálos ítélete kapjon Isten ítéletének órájában, Jézus meg akarja menteni Bélát.

Ez nem támadás, nem kirekesztés, nem hátrányos megkülönböztetés, ez megmentés.

Becsületsértés

Még ha valaki nyilvánosan vállalja is szexuális irányultságát, akkor sem lehet róla a becsületét vagy méltóságát sértő módon beszélni. Ha például valaki egy nyíltan meleg személyre a „buzi”, „farturkász”, „nyaller” vagy egyéb hasonlóan sértő kifejezéseket használ, polgári per indítható ellene és kártérítés követelhető (egy magánbeszélgetésben elhangzó ilyen kijelentés esetében természetesen a kár nehezen igazolható, így nem érdemes pert indítani). Ha a megnyilvánulás nagy nyilvánosság előtt hangzik el, büntetőper is indítható becsületsértés címén.

„(1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki félelemkeltés céljából a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy

b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét,

testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be, vétséget

követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő […].”

Ugyancsak ide lenne sorolható a 179. §-ban szabályozott rágalmazás, és becsületsértés is: „(1)

Aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel,

vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el”.

Pusztán tartalmuk miatt a homofób kijelentések nem tilthatók be, mivel – más kifogásolható, ha nem is népszerűtlen nézetek mellett – mindaddig, amíg nem hordoznak erőszakkal fenyegetést, a szólásszabadság védelmi körébe tartoznak.

Jézus Krisztus sohasem volt senkivel szemben megalázó, bántó. Ezért a keresztény nem gyaláz, gyűlöl, bánt, hanem felajánlja a segítséget.

Felajánlja Isten bűnbocsánatát, ha valaki abbahagyja a bűnös cselekedetet.

Felajánlja az örök életet az örök halál helyett. Ez nem homofóbia, ez figyelmeztetés.

Diszkrimináció, zaklatás

2003. évi CXXV. törvény

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás

10. § (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás,

amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása

valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet

kialakítása.

A melegségüket nyíltan vállaló LMBT embereket gyakran éri hátrányos megkülönböztetés, például nem veszik fel őket egy állásra, kirúgják őket munkahelyükről, nem szolgálják ki egy étteremben, az orvos visszautasítja a kezelésüket, kollégáik vagy tanáraik sértő megjegyzéseket tesznek rájuk, stb. Az ilyen esetekben sérül az egyenlő bánásmód követelménye, ezért polgári jogi vagy munkajogi per indítható, illetve eljárás kezdeményezhető az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál és más szakhatóságoknál.

Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

A zaklatás lényege: a védett tulajdonsággal rendelkező személy „ellehetetlenítése” a környezetében. Ha pl. egy munkahelyen az eltérő szexuális orientációjú munkavállaló jelenlétében a kollégák folyamatosan melegekkel kapcsolatos gúnyolódó, sértő megjegyzéseket tesznek, és ez ellen a főnök sem lép fel, zaklatásról beszélhetünk. Ilyen esetben egyébként a zaklatás áldozatának a munkáltatóhoz kell fordulnia, ugyanis egy esetleges jogi eljárás során ő felel a munkahelyen történt jogsértésekért.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) értelmezésében ez lényegesen több „elkövetési magatartást” foglal magában: idetartoznak a sértő megnyilvánulások, a munkahelyi pletykák, egy-egy védett tulajdonságot kifigurázó viccek, kéretlen, nyilvánosság előtt tett beszólások, amelyek alkalmasak arra, hogy a sértett megítélését rontsák.

Az EBH gyakorlatában már 2006-ban egy szülő kifogásolta az iskola igazgatónőjének a gyermekéhez intézett kérdését. A vezető a kérelmező gyermekéhez és annak barátnőjéhez a következő kérdést intézte az osztály előtt: Mi van, leszbikusok vagytok? A szülő álláspontja szerint ez a megnyilvánulás alkalmas volt arra, hogy a gyermekkel szemben az osztályban és az iskolában ellenséges környezetet alakítson ki. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elutasította a panaszt, mivel az igazgatónő az eljárás során többször bocsánatot kért és bizonygatta, hogy kérdése nem irányult a zaklatás törvényi megfogalmazásában szereplő ellenséges környezet kialakítására. A határozat kimondta:

„[a] zaklatás mindig szándékosságot feltételező magatartás, egyszeri alkalommal ritkán valósul meg, többnyire egy folyamat eredményeképpen alakul a zaklatott személy körül az ellenséges, megfélemlítő környezet”.

Eltérve a fenti határozat indokolásától a zaklató „jóhiszeműségére” reagálva az EBH kimondta, hogy a

„zaklatás definíciójának lényeges eleme, hogy az nem kíván meg a zaklató részéről szándékosságot, jogellenes lehet ezért az olyan intézkedés, gyakorlat is, amely hatásában alkalmas az emberi méltóságot sértő, megszégyenítő, megalázó környezet kialakítására. Így a gyakorlatban zaklatásként értékelhető az olyan viccelődés, élcelődés vagy más megnyilvánulás is, amelynek bár nem deklarált célja a zaklatott személy megalázása, de az a zaklatott személy szubjektív benyomásai és környezete tapasztalatai szerint mégis alkalmas olyan környezet kialakítására, amely az emberi méltóságot sérti”

A jelenlegi gyakorlat tehát azt mutatja, hogy az Ebktv. zaklatástilalma alkalmas az egyént célzó gyűlöletbeszéd kezelésére. Természetesen a törvényi tilalom megfogalmazásából adódóan ez a védelem korlátozott: igazolni kell, hogy a sértettet érte hátrány, vagyis kialakult egy ellenséges, méltóságot sértő környezet körülötte. Ennek hiányában a rendelkezés nem alkalmazható. Az Ebktv. rendelkezése azonban tökéletesen alkalmas arra, hogy az egyén szűkebb környezetében, a törvény – egyébként széles – hatálya alá tartozó körben tilalmazza a gyűlölködő beszéd egy részét.

A keresztény üzenet nem lehet zaklatás. Jogában van bárkinek visszautasítani azt az üzenetet, amit képviselünk. És tiszteletben kell tartani az ő véleményét, ezért elfogadhatatlan az a magatartás, ami erőszakos, tolakodó, fenyegető. Nem kötelező elfogadni Isten kegyelmét, nem kötelező elismerni Isten törvényének szentségét. Nem elfogadható Jézus nevében átkozódni, fenyegetni, pusztulással, pokol tüzével és egyebekkel megfélemlíteni valakit.

2003. évi CXXV. törvény

az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Hátrányos megkülönböztetés

8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

a) neme,

m) szexuális irányultsága,

n) nemi identitása,

t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy

vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint tilos a szexuális irányultság vagy nemi identitás szerinti közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, illetve zaklatás a foglalkoztatás, a szociális biztonság és egészségügy, a lakhatás, az oktatás és képzés, valamint az áruk forgalma es szolgáltatások igénybevétele területén. A hátrányos megkülönböztetés áldozatai panaszukkal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, más állami szervekhez, illetve a bírósághoz fordulhatnak. A jogszabály az ilyen esetekben un. fordított bizonyítási eljárás alkalmazását írja elő, tehát az áldozatnak elég valószínűsítenie a bekövetkezett hátrányt, illetve hogy rendelkezik a védett tulajdonsággal, es az eljárás alá vontnak kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles.

A GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNY FOGALMA

A gyűlölet-bűncselekmények olyan bűncselekmények, amelyeket (részben vagy egészben) egy csoporttal szemben érzett előítélet motivál.

A gyűlölet-bűncselekmények áldozatait az elkövető az áldozat egy vagy több valamely jellemző (vélt vagy valós) tulajdonsága – például faj, vallás, etnikai hovatartozás, szexuális orientáció, fogyatékosság stb. – alapján választja ki. Nem szükséges, hogy az áldozat valóban az érintett csoport tagja legyen: elegendő, ha az elkövető percepciója alapján oda sorolható, vagy összefüggésbe hozható a csoporttal, például elég, ha egy meleg felvonulás résztvevője vagy egy döntően melegekből álló baráti társaság – nem feltétlenül meleg – tagja. Ugyancsak gyűlölet-bűncselekménynek tekinthetők az egy társadalmi csoporttal összefüggésbe hozható dolog sérelmére elkövetett bűncselekmények.

A gyűlöletbeszéd számos definíciója létezik.

„azok a beszédek […], amelyekkel a beszélő – általában előítélettől, vagy éppen gyűlölettől vezérelve – a társadalom [egyes] csoportjairól, vagy azok egyes tagjairól a csoporthoz tartozásukra tekintettel mond olyan véleményt, ami sértheti a csoport tagjait, és gyűlöletet kelthet a társadalomban a csoporttal szemben” (Halmai 2002:114).

Általánosságban megállapítható, hogy a gyűlöletbeszéd szabályozása során két alapjog között kell az egyensúlyt megtalálni: az egyik oldalon a sértettként szereplő személy emberi méltósághoz való joga (és ezen keresztül a jó hírnévhez és a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalma) áll, míg ezzel szemben a másik fél véleménynyilvánításhoz való joga.

A Polgári törvénykönyv kifejezetten lehetőséget ad arra, hogy az egyenlő bánásmód követelményének vagy az emberi méltóságnak a megsértése esetén az érintett személyiségi jogi igényt érvényesítsen. A gyűlölködő beszéd elleni hatékony fellépést azonban jelentős mértékben korlátozza, hogy személyhez fűződő jogokat csak az érintettek érvényesíthetnek. Az érintettség feltétele kettős: egyrészt nem indítható eljárás más vagy akár az egész csoport nevében, másrészt a sértettként fellépő félnek a kifogásolt beszéd alapján beazonosíthatónak kell lennie.

A Büntető Törvénykönyv ugyanakkor közösség elleni izgatás néven az olyan szóbeli megnyilatkozásokat is büntetni rendeli, amelyek célja valamely társadalmi csoport – igy az LMBT emberek – elleni uszítás. Az un. sajtóalkotmány valamennyi nyomtatott, elektronikus és internetes médiaszolgáltató számára tiltja az emberi méltóságot sértő, valamely kisebbség elleni gyűlölet keltésére, a csoport megsértésére, kirekesztésére irányuló tartalmak közlését.

"Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozása, vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) jelentős érdeksérelmet okozva, d) a sértett sanyargatásával, e) csoportosan, f) bűnszövetségben követik el.”

A 2008-as budapesti meleg felvonulás elleni támadások tapasztalataiból okulva a paragrafus kibővítette a védett tulajdonságok körét, oly módon, hogy az alábbira változtatta a tényállás címét, elnevezését és definícióját:

„174/B §

(Közösség tagja elleni erőszak) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ráadásul az immár bármely közösség védelmére alkotott szabály kereteit kiterjesztette az előkészületre is:

„(3) Aki a közösség tagja elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Ugyancsak gyűlölet-bűncselekményt állapít meg a Btk. „közösség elleni izgatás”-ról szóló (269. §) rendelkezése, amely szerint

„aki nagynyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

A védett csoportok

Az Ebktv. az ún. védett tulajdonsággal rendelkező embereket vagy ezek csoportjait (védett csoportok) igyekszik megóvni a hátrányos megkülönböztetéstől. A védett tulajdonság alapjai a következő tulajdonságok lehetnek:

-nem

A nem szerinti diszkrimináció akár nőket, akár férfiakat is érhet, lényegesen gyakoribb azonban a nők hátrányos megkülönböztetése.

-faj, bőrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás

-nemzetiségű

-anyanyelv

-fogyatékosság

-egészségi állapot

-vallási vagy világnézeti meggyőződés

Vallásról akkor beszélhetünk, ha a több követőt felvonultató meggyőződés központi eleme a hit egy felsőbb isteni hatalomban, míg a világnézeti meggyőződés lehet egy személy sajátja is, kritériuma, hogy egy leírható, konkrét rendszert alkosson. A vallási, illetve világnézeti meggyőződés a munkahelyen például nem csak diszkriminációnak, de zaklatásnak is alapjául szolgálhat, ha valaki a hívő (vagy éppen nem hívő) sértettet meggyőződésével kapcsolatban állandóan gunyoros, megalázó megjegyzésekkel illeti.

-politikai vagy más vélemény

Demokráciában alapvető tétel, hogy politikai vagy más véleménye kimondása miatt senkit se érhessen hátrány, sem a foglalkoztatás, sem a közigazgatási vagy bírósági eljárások terén, vagy bármilyen más tekintetben.

-családi állapot

-anyaság (terhesség) vagy apaság

-szexuális irányultság

A szexuális orientáció, legyen az bármilyen is, azaz a másik nemhez vonzódó (heteroszexuális), saját neméhez vonzódó (homoszexuális) vagy mindkét nemhez vonzódó (biszexuális), az emberi személyiség, az emberi méltóság lényegi vonásának tekinthető. A homoszexuálisok köznyelvi, számukra általában nem sértő, korrekt megnevezése: melegek.

-nemi identitás

A nemi identitás: egy személy önértékelése és önazonosság-tudata nőként illetve férfiként. Egyszerűbben: nemi önazonosság-tudat. A biológiai nemüktől eltérő nemi tudatú személyek a transszexuálisok, számukra is elfogadható és köznyelvinek minősíthető, korrekt megnevezésük: transznemű személyek.

A szexuális orientáció és nemi identitás alapján egy csoportba tartozó személyeket szokás LMBT személyeknek is nevezni (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek).

-életkor

-társadalmi származás

-vagyoni helyzet

-foglalkoztatási jogviszonynak vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott

időtartama

-érdekképviselethez való tartozás

-egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző

Kinek kell betartani az Ebktv. - t?

A törvény hatálya ad választ arra, hogy mely szerveknek vagy személyeknek, és milyen jogviszonyokban kell a jogszabályban foglalt előírásokat betartaniuk. Csak kivonatosan említem azokat a csoportokat, akiket a kereszténység miatt érinthet.

e) a közalapítványok, a köztestületek,

g) oktatási intézmények (iskola, óvoda, egyetem, főiskola);

h) a szociális, gyermekvédelmi gondoskodást, valamint gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személyek és intézmények,

Összefoglalóan elmondható tehát, hogy minden állami, önkormányzati szervnek, intézménynek be kell tartania a jogszabályt, illetve mindazoknak, akik

a) előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesznek, vagy ajánlattételre felhívnak (pl. nyilvános hirdetést tesznek közzé, bármely témában. Pl. lakás kiadás, autó adás-vétel stb.);

b) akik az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben szolgáltatást nyújtanak, vagy árut forgalmaznak (pl. üzlet, vendéglátóipari egység, szórakozóhely, diszkó);

c) az állami támogatás felhasználása során létrejövő jogviszonyai tekintetében az állami támogatásban részesülő egyéni vállalkozóknak, jogi személyeknek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek;

A törvény hatálya nem terjed ki

a) a családjogi jogviszonyokra,

b) a hozzátartozók közötti jogviszonyokra,

c) az egyházi jogi személyeknek az egyházak hitéleti tevékenységével közvetlenül összefüggő jogviszonyaira.

Ezen túlmenően nem terjed ki a jogszabály hatálya a társadalmi szervezetek, a jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tagjai közötti, a tagsággal összefüggő jogviszonyokra, ide nem értve a tagsági jogviszony létesítését és megszüntetését.

Tehát egyházi jogi személy bátran felléphet az LMBT propaganda ellen. Bátran kimondhatja, hogy a homoszexualitás, leszbikusság, a transzneműség és a Gender program bűn. Felléphet a homoszexuális, leszbikus magatartás ellen, szóban és írásban. Belső szabályokat hozhat, kizárhat a tagságából homoszexuálisokat. leszbikusokat. Feltételként szabhatja meg a Bibliai erkölcs betartását. Jogában van képviselni a keresztény családok jogait az oktatási intézményekben. Joga van tiltakozni azon programok ellen, ahol hátrányban vannak azok a diákok, akik a keresztény erkölcs szerint vannak nevelve, élik a hitéletüket. Joguk van tiltakozni az LMBT azon kijelentése ellen, hogy a homoszexualitás nem bűn, mert ezzel sértik a vallásos diákok lelki, hitbeli meggyőződését!

Oktatási intézményben kötelező figyelembe venni az LMBT csoporthoz tartozó diákok, pedagógusok jogait, azokat nem sértheti senki, őket nem támadhatja senki.

A homoszexualitás, leszbikusság nem jelenthet erkölcsi értékítéletet, egyszerűen csak állapot meghatározást , és a pedagógusoknak a feladata ennek a világos közvetítése. Ez akkor is igaz, ha a tanár vagy akár az intézmény olyan vallási világnézetet követ, ami az azonos neműek közötti szexuális aktust bűnösnek ítéli.

A meleg identitású dolgozót és tanulót ettől függetlenül megilleti méltóságának tisztelete, és így identitásának elfogadása.

Nemcsak az egyenlőséghez, de a különbözéshez is joga van mindenkinek, minden ember egyedi és megismételhetetlen.

De a jogaikat csak úgy gyakorolhatják, hogy nem sértik a keresztény pedagógusok, diákok , szülők vallási meggyőződését, nem minősíthetik tévedésnek a másik hitbeli meggyőződését.

Az LMBT programokon tárgyilagosan közölni kell a diákokkal a keresztény álláspontot, miszerint a házasság a Biblia tanítása szerint csak férfi és nő között lehetséges, a szeretkezés a Biblia tanítása szerint a házasság keretein belül elfogadott , és a homoszexualitás, leszbikusság a Biblia tanítása szerint bűn!