4. Az Univerzum kialakulása

Az Univerzum kialakulása

"Az univerzum felépítésében két elem, a hidrogén és a hélium játszik fő szerepet. Ezek az elemek szolgáltatják a csillagok fűtőanyagát, beleértve a Napunkét is.

A két elem keletkezésére a jelenleg legelfogadottabb magyarázat az ősrobbanás (BIG BANG) elmélete. Eszerint körülbelül 15 milliárd évvel ezelőtt felrobbant az egész világegyetem anyagát magába foglaló, hihetetlenül sűrű kozmikus tömeg, anyagot és energiát lövellve a tér minden irányába. Az ősi univerzum egy táguló gázfelhőnek tekinthető, mely körülbelül 75% hidrogénből és 23% héliumból állt. Az összes többi elem körülbelül két százalékban volt jelen.....Körülbelül egymilliárd év elteltével az "ősköd" kisebb felhőkre oszlott, amelyek a galaxisok kialakulásának a kezdetét jelentették.Ezek a "protogalaktikus" gázfelhők még kisebb kozmikus felhőkből (más néven nebulákból) álltak, melyeket a gravitáció tartott össze. A nebulák egyre sűrűsödtek, majd összeomlottak, ami hatalmas hőt termelt a felhő magjában. A hőmérséklet elérhette a 10 millió C-ot is.Ez a hőmennyíség termonukreális reakciót indított el, melynek során a hidrogénatomból hélium jött létre. Így alakultak-és születnek napjainkban is-a csillagok, a galaxisok építőkövei.

Hartai Éva A Váltózó Föld 15.old.

Mi váltotta ki az Ősrobbanást? Elegendő anyaggal rendelkező csillagok állítólag fekete lyukakká válnak, és még a fény sem képes kiszabadulni az óriási gravitációjukból. Hogyan tudna bármi is elszökni a világegyetem összes anyagának összesűrített, az ősrobbanás előtt fennálló billiószor sok billióval nagyobb gravitációjából?

Hol tapasztaltak fekete lyukat? Van rá valamiféle bizonyíték, vagy csak egy elmélet? Ugyanis olyan hatalmas a gravitáció, hogy gyakorlatilag semmilyen információ nem tud kiszökni a vonzásából. Az univerzumban a kisugárzások alapján kapunk mérhető információkat, de itt nem tud kiszökni mérhető sugárzás.

A Messier 13 gömbhalmaz 16 milliárd éves, a csillagászat számítások szerint. A gyermek idősebb mint az anya? Ha az ősrobbanás 15 milliárd éves, a később kialakult csillag halmaz 16 milliárd éves?

Az M 13 csillag halmaz

Ha a világűr tágul, akkor a csillagok, galaxisok és más anyagok teljes potenciális és mozgási energiája anélkül növekszik, hogy máshol hasonló energiaveszteség lépne fel. (Energia megmaradás törvénye)

Termodinamika 1 és 2. törvényével.

-Általánosabban a tétel így fogalmazható meg: Elszigetelt rendszer energiája állandó, nyílt rendszer energiája annyival nő vagy csökken, amennyivel a környezetéé csökken vagy nő. Ez az általános energiamegmaradás elve, amely nem csak termodinamikai folyamatokra érvényes. Környezetétől elszigetelt rendszerben, bármilyen folyamatok is mennek végbe a rendszeren belül, az energiák összege állandó. Ha a rendszer nem zárt, akkor a rendszer energiája pontosan annyival nő, amennyivel a környezeté csökken.

A 2. Törvény:

A második főtétel a spontán folyamatok irányát szabja meg. Több, látszólag lényegesen különböző megfogalmazása van.

• Clausius-féle megfogalmazás (1850.): A természetben nincs olyan folyamat, amelyben a hő önként, külső munkavégzés nélkül hidegebb testről melegebbre menne át. Csakis fordított irányú folyamatok lehetségesek.
• Kelvin-Planck-féle megfogalmazás (1851., 1903.): A természetben nincs olyan folyamat, amelynek során egy test hőt veszít, és ez a hő munkává alakulna át. Szemléletesen egy hajó lehetne ilyen, amelyik a tenger vizéből hőenergiát von el és a kivont hőenergiával hajtja magát. Ez nem mond ellent az energiamegmaradásnak, mégsem kivitelezhető.

A két megfogalmazás egymásból következik, de a levezetése nem teljesen egyszerű.

Az entrópia. A termodinamika második alaptörvénye az entrópia felhasználásával a következőképpen fogalmazható meg: a spontán folyamatok esetében a magukra hagyott rendszerek entrópiája csak növekedhet.

Az entrópia műszót Rudolph Clausius (1822—1888) találta ki, és ezzel jellemezte a termodinamikában az anyagi rendszerek molekuláris rendezetlenségét, illetve termodinamikai valószínűségének a mértékét. Ebből következtetni lehet a maguktól végbemenő folyamatok irányára: a természetben egyre valószínűbb állapotok következnek be. Például a hő a melegebb testről a hidegebb test felé áramlik. Tehát, minden spontán folyamatnál bizonyos munka kárba vész, hővé alakul át. Emiatt, a természetben a spontán folyamatok visszafordíthatatlanok. A munka, de bármely energiafajta is maradéktalanul hővé alakítható, míg a hő csak részben alakítható át másfajta energiává

Egy térbeli, korlátlan, homogén világegyetemben hogy maradhat meg az energia, stabilan, állandóan? Ez olyan, mint amikor egy búvár palackból kiengedem a levegőt, a nyomás folyamatosan csökken, de egy bizonyos ponton nem csökkenne tovább, hanem tartaná a nyomást, annak ellenére hogy a szelep teljesen nyitva van!

Termodinamika II. Törvénye szerint az idővel a rend rendezetlenségbe megy át. A kérdés nem az, hogy a rendezett állapot rendezetlenné válik, hanem az, hogy a világegyetem a kezdetben rendezett volt!

Ha a galaxisok távolodnak, a gravitációnak csökkenteni kellene a sebességüket. Sebesség csökkenést nem tapasztalnak.

A nap 98%-a hidrogén vagy hélium, a körülötte található bolygók : Föld,.Mars,Vénusz, Merkur, kevesebb mint 1% hidrogén vagy hélium. Holott a gravitáció törvénye szerint a nehezebb anyagok vannak középen, a könnyebbek pedig kívül.

" A nebulák (csillagközi gázfelhők ) nagy része stabil, nem alakulnak csillagokká, csak abban az esetben, ha valamely külső hatás éri őket. Ilyen hatás lehetett egy körülbelül 5 milliárd évvel ezelötti szupernova -robbanás. (ezt is szokták "BIG-BANG" ként emlegetni) , ami a Naprendszer elődjének tekinthető nebula forgását és összehúzódását eredényezte, ugyanakkor nehéz elemeivel hozzájárult annak anyagkészletéhez. Az összehúzódás hőt termelt, ami a központi részben elindította a fúziós folyamatot. Az "ős -Napot" körülvevő gáz és porfelhő a növekvő forgási sebességnek köszönhetően diszkosszerűen szétlapult, de a gravitáció megakadályozta, hogy anyaga szétszóródjon. Így egy stabil, dinamikus rendszer , egy forgástest jött létre, melynek alacsony forráspontú, illékony komponensei (mint a metán és ammonia) a rendszer külső, hidegebb zónáiban kondenzálódtak, ezzel a későbbi, nagyobb méretű bolygók anyagát szolgáltatva. A magas olvadáspontú fém és kőzetjellegű komponensek kondenzációja a Naphoz közelebb eső, melegebb övezetben következett be, így a belső bolygókat ezek építik fel.

Hartai Éva A Változó Föld 16.old.

Az Ősrobbanás után egyenletessé kellene válni a világegyetemnek, de töredezett, részekre tagolt, mint egy fa törzse és ágai. Az Ősrobbanásból a lineáris , egyenes vonalú mozgást könnyű megmagyarázni, a robbanásból származik. De mi indította el a rotációs forgást? Ugyanis a második ősrobbanás szintén lineáris volt, tehát a meglévő univerzumot egy irányba kellene eltolni, nem alakul ki forgó mozgás.

Az állítólagos szupernovát mi hozta létre? Mert ha az ősrobbanás után az anyag homogén volt, és egyenes irányban sugarasan távolodott a középponttól, akkor semmi sem hozhat létre egy tömörülést, majd forgó mozgást. A szupernova robbanás, ami egy homogén környezetben létre jött, ugyanúgy logikátlan, mint maga az ősrobbanás elmélete.

És ellent mond annak a tudományos módszernek, ami alapján a teoriát a mért, tapasztalt eredmények alapján felülbírálom, modositom, elvetem, vagy jóvá hagyom.

Egy gázfelhő összeomlása növelné a hőmérsékletét és a nyomását, ami kiterjesztené a felhőt! Ha a gázfelhő térfogata növekedne, hőmérséklet csökkenést eredményezne, ami az abszolút zéró fokban nehezen elképzelhető. Ha a térfogat csökkenne, az hőmérséklet emelkedéssel járna, ami azonnal megakadályozná a további térfogat csökkenést!

És ezért írta Hartai Éva, hogy :

" A nebulák (csillagközi gázfelhők ) nagy része stabil, nem alakulnak csillagokká, csak abban az esetben, ha valamely külső hatás éri őket.

Az egyik legismertebb csillagrendszer az Orion Köd. A Wikipédia szerint a mai napig változó és képlékeny egység.

"Az Orion-köd (M42–M43, NGC 1976) két fényes csillagközi gázfelhő az Orion csillagképben, nagyon közel egymáshoz, részben egybefolyva. Valójában egy objektum, amelynek egy részét sötét felhő takarja el. Sőt mindkét felhőrész egy hatalmas kiterjedésű halvány ködtenger legfényesebb része csak.

Látszólagos fényessége 4 magnitúdó, ezért szabad szemmel is látható; halvány csillagnak tűnik az Orion öve alatt, emiatt a környező csillagokkal együtt Orion kardjának is nevezik. Igazi szépsége azonban távcsövön át, vagy még inkább a hosszú expozíciós idejű fényképeken mutatkozik meg.

A felhő mélyén új csillagok születnek az összesűrűsödő gázból, látható egy fiatal csillagokból álló halmaz is: a Trapéz. Az Orion-köd centrális sűrűsödése nem idősebb 30 000 évnél. Félezernél több változócsillag van a ködben és környezetében."

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orion-k%C3%B6d

A problémám a következő. Ha az Orion Ködön belül kész csillagok vannak, amik a csillagászok szerint a fizikai törvényszerűségek szerint alakultak ki, ( ezek az apró kis fényes pöttyök a fényképen ) akkor hogyan lehetséges az, hogy ugyanezek a fiikai törvényszerűségek az Orion Köd hatalmas gáz és porfelhőit nem formálták ugyanígy csillagokká?

Hiszen az "Ősrobbanás után ugyanazok a körülmények alakították a teljes Orion csillagképet, mint annak egyes részeit. Egy hatalmas gázfelhőn belül kisebb gravitációs tömörülések alakulnak ki, és ezek a teljes gázfelhőt nem befolyásolják?

A Nap gravitációja nem vonzza a bolygókat a napba, a gravitáció nem tömöríti össze a gázt és a port egy feszes, sűrű labdává, amely azután belobban, mint egy csillag.

A nap 98%-a hidrogén vagy hélium, a körülötte található bolygók : Föld,.Mars,Vénusz, Merkur, kevesebb mint 1% hidrogén vagy hélium. Holott a gravitáció törvénye szerint a nehezebb anyagok vannak középen, a könnyebbek pedig kívül. Ezért a Napnak magába kellett volna vonzania a nehéz fémeket még a kezdeti állapotban.

Ha a Föld olvadt állapotban volt, akkor a nehézfémeknek bele kellett volna süllyedni a Föld magvába, mégis a felszínen találhatók.

A forgás miatt a gáz és por felhő szétlapult, és egy irányban forgott. Így alakultak ki a bolygók. Ez szerint minden bolygónak ugyanabba az irányba kellene forognia, a Vénusz, Uránusz, Plutó visszafelé forog!

http://csillagaszat.uw.hu/uranusz.html

A bolygók holdja is hasonló törvényszerűségek szerint ugyanabba az irányba kell hogy forogjanak, mint a bolygó. De a Jupiter, Szaturnusz,Uránusz ,Neptunusz köröl mindkét irányban keringenek holdak! A mért adat ellent mond az elméletnek, és még sem módosítanak az elméleten.

Meteroitok

"Meteroitok alapján feltételezik, hogy összetételeiben szilikátok, oxidok és vas-nikkel ötvözetek játszottak szerepet. Ezek a Föld akkori ős-állapotában, körülbelül 4,6 milliárd évvel ezelőtt, homogén eloszlásban voltak jelen. A meteroitbecsapódások energiája a Föld hőmérsékletét növelte, mivel mozgási energiájuk hőenergiává alakult át. A hőmérséklet emelkedéséhez nagymértékben hozzájárult a radioaktív anyagok bomlásával felszabaduló energia is.....A felhalmozódó hő a bolygók teljes anyagának megolvadásához vezetett, ami lehetővé tette az alkotóelemek fizikai és kémiai elkülönülését.........A bolygók idővel a meteroitok nagy részét befogták, így a meteroitbecsapódások csökkenése, valamint a radioaktív elemek fogyása miatt a hőtermelés csökkent.

Hartai Éva A Változó Föld 17.old.

Ha az univerzum eredetileg hidrogén és hélium volt, majd a gravitáció hatására egyesültek a gázok és porok, hogy lehetséges az, hogy a gravitációnak fittyet hányva nem zuhantak a Napba a nehéz fémek, és önállóan egységet alkottak?

"A Föld az ismert bolygók közül az egyetlen, amelyen a víz egyidejűleg háromféle halmazállapotban létezhet, légkörében bőségesen van oxigén, és rajta élet lehetséges."

Hartai Éva A Változó Föld-bevezető

Ha a Föld vízkészletét a meteoritoknak köszönheti, a többi bolygó miért nem rendelkezik ugyanilyen nagy mennyiségű vízzel? Ha a Föld felszínének a 70%-át víz borítja, miért nem borítja a felszínt ugyanilyen mértékben meteorit? Honnan tett szert a meteorit átlag 20 % víztartalomra?