Dániel könyve és az idő értelmezése

Dániel könyve és az idő értelmezése

Az általánosan elfogadott értelmezés szerint a Dániel könyve 4 fő próféciát tartalmaz, ami a jövőnkkel kapcsolatos.

Dániel könyve 2. fejezetében egy hatalmas szobor jelenik meg. Ez a világbirodalmakat jelképezi, egészen a világ végéig, mikor is Isten visszajön, és mint egy kő, ami lezuhan, kéz érintése nélkül, lerombolja a szobrot, lerombolja a világhatalmakat. Ezt tekintik az egyik legegyértelműbb látomásnak.

Dániel könyve 4. fejezetében van egy állom, ami Nabukodonozor életében beteljesedik. Ezt nem sorolják a jövőbe mutató próféciák közé. Itt találkozunk először idő meghatározással. 7 időt említ, ami valójában 7 évet jelentett Nabukodonozor életében.

Dániel könyve 7. fejezetében van 4 fenevad, ami a szobor példájához hasonlóan bemutatja a 4 világbirodalmat. Ez tekintik a második legfontosabb látomásnak, ami kiegészíti a szobor látomást.

Dániel könyve 8. fejezete újabb részleteket mutat meg a jövőből. Állatokkal jelképezi a hatalmakat, majd részletesen megmutatja az utolsó hatalom tevékenységét. Egy kos és egy kecskebak összecsapása, majd a kecskebak után egy később felbukkanó hatalom. Itt találkozunk a második időmeghatározással. 2300 este és reggel. Ez a harmadik nagy látomás, ami összefügg a szobor és a fenevad látomásokkal. Az egy nap egyenlő egy év számítás alapján ez a leghoszabb prófécia, 2300 éves időszakot ölel át.

Dániel könyve 9. fejezetében találkozunk az egyik legrészletesebb látomással. Jeruzsálem újjá építése, a Messiás felkenetése a fő mondanivalója. Itt találkozunk a 70 esztendő kifejezéssel, ami valóságos 70 évet jelentett. Majd a látomásban szerepel 70 hét, 7 hét és 62 hét, egy hét, hét fele. Ezek jelképes kifejezések. Az egy nap egyenlő egy évvel elv alapján pontosan kiszámítható és hitelesíthető a prófécia.

Dániel könyve 10-11. fejezetében egy újabb részletes próféciával találkozunk. A hagyományos értelmezés szerint a Dániel utáni királyok cselekedeteit mutatja be egészen Jeruzsálem pusztulásáig. Itt találkozunk az "esztendők múlva" és az "azokban az időkben" , "vég idejében" kifejezésekkel. Ezt nem tekintik a nagy jövőbe tekintő próféciának, nem is sokat foglalkoznak vele. Pedig az azokban az időkben és a vég idejében kifejezés egyértelműen az utolsó időkre utal.

Dániel könyve 12 . fejezete a világ végső eseményeivel foglalkozik. Itt szerepel az "abban az időben" kifejezés, mikor felkél Mihály, a nagy fejedelem. Ezt mindenki Jézus Krisztusra vonatkoztatja. Itt találkozunk az " ideig, időkig és fél időig" kifejezéssel. Ami jelképes. A hagyományos értelmezés szerint ez 3,5 időt, tehát 3,5 évet jelent. Ezt beszorozzák az egy nap egyenlő egy év képlet alapján, tehát 1260 napot jelent. Dániel könyve 4. fejezet alapján én azt mondom, hogy az idő, idők kifejezés éveket jelképez. Tehát nem 1260 évet, hanem 3,5 évet. A Jelenések könyvében is szerepel egy 3,5 éves időszak.

Ha megnézzük a János Jelenések könyvét, ott is találkozunk próféciákkal, ahol az időt meghatározzák.

Jel. 9,5

És adaték azoknak, hogy meg ne öljék őket, hanem hogy kínoztassanak öt hónapig; és azoknak kínzása olyan, mint a skorpió kínzása, mikor megmarja az embert.

Jel. 9,10

És skorpiókhoz hasonló farkuk vala és fulánkjuk; és a farkukban vala a hatalmuk, hogy ártsanak az embereknek öt hónapig.

Az 5 hónapot a történelem eseményei alapján az egy nap egyenlő egy év képlet alapján 150 évnek számolják. Ezzel én is egyet értek, csak nem a török birodalom 150 éves uralkodásával azonosítom, hanem az 1844-es Szentély Szolgálat utáni 150 évvel.

Jel. 10,6

És megesküvék arra, a ki örökkön örökké él, a ki teremtette az eget és a benne valókat, és a földet és a benne valókat, és a tengert és a benne valókat, hogy idő többé nem lészen:

Ezt a kifejezést a hagyományos teológia úgy értelmezi, hogy nem lesz újabb idő meghatározó prófécia, ezért minden próféciát ez az időpont elé zsúfolnak. Én úgy értelmezem, hogy ez az utolsó idő meghatározás, ami ezen túl van, az mind a "vég ideje" az "utolsó napok" és az "azok a napok" kategóriába tartozik.

Jel. 11,2

De a tornáczot, a mely a templomon kívül van, kihagyd, és azt meg ne mérd; mert a pogányoknak adatott, és a szent várost tapodják negyvenkét [rész 13,5.] hónapig.

Az egy nap egy év képlet alapján megegyezik az 1260 éves időszakkal. A nap, hónap kifejezést egy nap-egy év elv alapján értelmezik.

Jel. 11,3

És adom az én két tanúbizonyságomnak, hogy prófétáljanak, gyászruhákba öltözve, ezer [rész 12,6.] kétszáz hatvan napig.

Itt szintén az egy nap-egy év elv alapján egy 1260 éves időszakról van szó.

Jel. 11,9

És a népek és ágazatok, és nyelvek és nemzetek közül valók látják azoknak holttestét három és fél nap, és azoknak holttestét nem engedik sírba tenni.

Jel. 11,11

De három és fél nap mulva életnek lelke adaték Istentől ő beléjök, és lábaikra állának; és nagy félelem esék azokra, a kik őket nézik vala.

Ha az egy nap-egy év képletet számolom, itt egy 3,5 éves időszakról van szó. Ez megegyezik a Dániel könyve 12. fejezetében említett 3,5 időszakkal. Ami szintén 3,5 év.

Jel. 11,13

És lőn abban az órában nagy földindulás, és a városnak [vers 8.] tizedrésze elesék; és megöleték a földindulásban hétezer ember neve; és a többiek megrémülének, és a menny Istenének adának dicsőséget.

Ha az egy nap-egy év el alapján számolok, akkor az óra kb. 2 hetet jelent. De ha a mediterrán kultúrát nézem, az abban az órában kifejezés azt is jelentheti, hogy akkor. Jézus is gyógyított, és "abban az órában" meggyógyult a beteg, ami azt jelenti, hogy akkor. Az olaszban az "ora" kifejezés azt jelenti, hogy MOST!

Jel. 12,6

Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt ezer [rész 11,3.] kétszáz hatvan napig.

Ez a nap-év átszámolás alapján 1260 évet jelent.

Jel. 12,14

De adaték az asszonynak [vers 1. 2. 5. 13.] két nagy sasszárny, hogy a kígyó [vers 3.] elől elrepüljön a pusztába az [vers. 6.] ő helyére, hogy tápláltassék ott ideig, időkig, és [Dán. 12,7.] az időnek feléig.

Az ige nem ismétli fölöslegen önmagát. Ez a 3,5 időszak a hagyományos értelmezés szerint az egy nap -egy év elv alapján 3,5 jelképes év, azaz 1260 év. Szerintem, a Dániel könyve 4. és 12. fejezete alapján 3,5 valódi évről van szó. A Jelenések könyve 11.fejezet 9-11 versei alapján ez az a 3,5 év, amikor a világ látja a két tanubizonyság holttestét, és 3,5 év után feltámad a két tanubizonyság. Jézus Krisztus is félre vonult a pusztába, hogy felkészüljön a szolgálatra. Az utolsó idők egyháza is félre vonul, hogy a Szent Lélek ereje által feltámadjon, és teljes erőből szolgáljon!

Jel. 13,4

És imádák a sárkányt, a ki a hatalmat adta a fenevadnak; és imádák a fenevadat, [rész 11,7. 17,8.] ezt mondván: Kicsoda hasonló e fenevadhoz? kicsoda viaskodhatik ő vele?

Jel. 13,5

És adaték néki nagy dolgoknak és káromlásoknak szóló szája; és adaték néki hatalom, hogy cselekedjék negyvenkét [rész 11,2.] hónapig.

Ez a 42 hónap az egy nap-egy év számolás alapján 1260 évet jelent.

Jel. 17,12

A tíz [rész 13,1. Dán. 7,20. 24.] szarv pedig, a melyet láttál, tíz király, olyanok, a kik még birodalmat nem kaptak; de hatalmat kapnak mint királyok egy óráig a fenevaddal.

Egyértelmű, hogy ez a tíz király nem azonos a Római birodalom széthullásakor maradt 10 királlyal. Azok nem kaptak hatalmat "egy óráig" a Fenevaddal. Az egy óra az egy nap-egy év számítás alapján kb. 2 hetet jelent, ha egy napot 24 órának számolok, de egy hónapot, ha 12 órás nappal számolok.

Jel. 18,8

Ennekokáért egy [Ésa. 47,9.] nap jőnek ő reá az ő csapásai: a halál, a gyász és az éhség; és tűzzel [rész 17,16.] égettetik meg; mert erős az Úr, az Isten, a ki megbünteti őt.

Az egy nap az egy nap-egy év képlet alapján kb. egy év alatt következnek be a csapások.

Jel. 18,16

És ezt mondván: Jaj! jaj! a nagy város, a mely öltözött [rész 17,4.] gyolcsba és bíborba és skarlátba, és megékesíttetett aranynyal, drágakövekkel és gyöngyökkel; hogy elpusztult egy órában annyi gazdagság!

Szintén a nap-év számítás alapján kb. 2 hetet jelent.

Jel. 20,4

És láték királyiszékeket, és leülének azokra, és adaték nékik ítélettétel; [1 Kor. 6,2.] és látám azoknak lelkeit, a kiknek fejöket vették a Jézus bizonyságtételéért [rész 1,9. 6,9. 19,10.] és az Isten beszédéért, és a kik nem imádták [rész 13,12. 16.] a fenevadat, sem annak képét, és nem vették annak bélyegét homlokukra és kezeikre; és éltek és uralkodtak [Róm. 8,17.] a Krisztussal ezer esztendeig.

Jel. 20,5

A többi halottak pedig meg nem elevenedének, mígnem betelik az ezer esztendő. Ez az első feltámadás.

Hogy az ezer esztendőt itt szó szerint kell-e venni, vagy jelképes, nincs jelentősége. Ha ott vagy, akkor örökké fogsz élni, ha nem vagy ott, akkor fel fogsz támadni a második feltámadáskor a végleges pusztulásra.