Embedded Files
Babilon a XXI. században.
Babilon a XXI. században.
Péter apostol, mikor már feje volt a Római gyülekeztenek, úgy írta a levelében a köszöntést, hogy ő és a Babiloni gyülekezet, ami a Rómában lévő gyülekezetre utalt.
Az ok egyszerű, az akkori Római kultúra vallási alapjai a Babiloni istentiszteleti rendre épültek.
1Pt. 5,13
Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam.
De ez ismert volt a többi apostol előtt is, hiszen János a Jelenések Könyvében szintén a Babilonról, a Parázna Asszonyról beszél, aki, ami a hamis tanítást jelképezi.
Jel. 14,8
Egy második angyal követte őt, aki így szólt: „Elesett, elesett a nagy Babilon, amely féktelen paráznasága borával itatott meg minden népet”.
Jel. 16,19
A nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai összeomlottak. A nagy Babilon is sorra került Isten színe előtt azzal, hogy adják oda neki Isten haragos indulata borának a poharát.
Jel. 17,4
az asszony pedig bíborba és skarlátba volt öltözve, arannyal, drágakővel és gyöngyökkel ékesítve, kezében aranypohár, tele utálatossággal és paráznaságának tisztátalanságaival,
Jel. 17,5
és a homlokára írva ez a titokzatos név: „A nagy Babilon, a föld paráznáinak és undokságainak anyja”.
Jel. 17,6
Láttam, hogy az asszony részeg a szenteknek és a Jézus vértanúinak vérétől, és amikor láttam őt, nagyon elcsodálkoztam.
Jel. 18,21
Egy erős angyal felemelt egy akkora követ, mint egy nagy malomkő, bedobta a tengerbe, és így szólt: „Így vettetik le Babilon, a nagy város, egyetlen lendülettel, és többé sehol sem lesz található.
Hogy miért is állítottam össze ezt az oldalt?
Jézus Krisztus mondott egy példázatot két gyermekről. Az egyik engedelmes az Atyának, a másik nem.
Mát. 21,28
De mit gondoltok ti? Vala egy embernek két fia, és odamenvén az elsőhöz, monda: Eredj fiam, munkálkodjál ma az én szőlőmben.
Mát. 21,29
Az pedig felelvén, monda: Nem megyek; de azután meggondolván magát, elméne.
Mát. 21,30
A másikhoz is odamenvén, hasonlóképen szóla. Az pedig felelvén, monda: Én elmegyek, uram; de nem méne el.
Mát. 21,31
E kettő közül melyik teljesítette az atya akaratát? Mondának néki: Az első. Monda nékik Jézus: Bizony mondom néktek:A vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában.
Ez a példázat két gyermekről szól. A példázat lényege, hogy nem az az engedelmes, aki annak mondja magát, hanem aki megteszi az atya akaratát.
Képzelj el egy rossz gyereket. Aki mindig koszos, mert nem vigyázz a ruhájára, nem mosakszik, túrkál az orrában és állandóan csúnyán beszél. Ezt a gyereket hívjuk Pistinek. Pisti az utcán nőlt fel és árva gyerek. Pistit megsajnálja egy gazdag család és befogadja. A nevükre veszik, új ruhát kap és minden nap mosakodhat. Szépen elmagyarázzák, hogy hogyan kell illedelmesen viselkedni, beszélni, udvariasnak lenni. Még a család nemesi rangját is megkapja. De Pistike másnap már koszos, maszatos, csúnyán beszél és az orrát túrja! Hiába bizonygatja mindenkinek, hogy ő bizony egy nemesi család gyermeke, mert a neve erre utal, senki sem fogja neki elhinni. Mert amit látnak, az pont az ellenkezője annak, amit a Pistike mond magáról.
Ha a külső jelek, a ruházat, a viselkedés, a szokások, a beszéd nem változik semmit, akkor bárki bizonygathatja, hogy ő már nem az aminek gondoljuk, a szemünk nem fog becsapni minket. Tudjuk, hogy ő bizony nem változott semmit!
Jézus egy másik példázatban sokkal határozottabban beszél az engedelmeségről, és azokról, akik engdelmeseknek modják magukat, de a cselekedetik az ellenkezőt bizonyítják!
Mát. 7,21
Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.
Mát. 7,22
Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?
Mát. 7,23
És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.
Luk. 13,25
Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti;
Luk. 13,26
Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál;
Luk. 13,27
De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek!
Ha valaki Jézus nevében cselekszik, akár hatalmas dolgokat tesz, prófétál, akár ördögöket is űz, de nem az Úr Isten akaratát cselekszi, az gonosztevő marad Jézus szemében.
Ha egy egyház minden jelképe, szimbóluma, szokása és gyakorlata egy olyan vallásra mutat, ami a Teremtő Isten szemében utálatos, akkor az az egyház hiába mondja azt, hogy Jézus nevében cselekszik, Jézus Krisztus szemében utálatos lesz és gonosztevő.
Nem az a célom, hogy az embereket egy egyházközösség ellen uszítsak.
Nem az a célom, hogy indulatokat gerjesszek a Katolikus Egyház ellen.
A célom az, hogy egyszerű történelmi tényekkel, fotókkal, amik magukért beszélnek, rávilágítsak olyan szokásokra, hagyományokra, amik egyértelművé teszik, hogy a katolikus egyház hol téved, és mik a gyökerei.
Tudom, hogy ezzel embereknek okozok fájdalmat, de jobb megmondani a betegnek, hogy rákos, és tegyen valamit ellene, vagy legalább gondolkodjon el rajta, mint szó nélkül hagyni, hogy meghaljon.
De kezdjük az elején, hogyan is alakúlt ki a Babiloni Napisten imádat?
A legősibb kúltúrákban, a Babiloni, Perzsa és Indiai vallásokban mint MITHRA isten jelent meg.
Mithras, Mitra néven a felkelő nap istene, később Mithra névalakban a perzsa vallásban egyre jobban előtérbe kerül, s a világosság istene, a perzsa vallás megváltója lett, aki a jóság és az igazság küzdelmében a diadalmas vezér szerepét játssza.
Egyes mítoszok szerint december 25-én született egy szűztől. Ez visszavezethető az eredeti történetre, miszerint Nimród ekkor született Szemiramisztól, aki ugyan nem volt szűz, de a fogantatását Istentől származtatják.
Nagy mesternek tartották, ő volt a bölcsesség, az igazság és a hit. Funkciója miatt megváltónak is hívták.
Így került el a szokás az akkori Görögország területére.
A HELLÉN VILÁGBAN december 25-én ülték nagy pompával és örömujjongással a Nap (Héliosz Aión) születésnapját.
ALEXANDRIÁBAN azonban I. Amenemhet egyiptomi fáraó óta (i.e.2000 körül) téves számítások és megfigyelések alapján január 6-át tartották a téli napforduló napjának. Ez a szokás egyes helyeken még a naptár javítása után is megmaradt.
Egyiptomban a babiloni Ég Királynőjét Athor-nak, azaz Isten lakóhelyének, templomának nevezték. Ezzel kijelentették, hogy Isten teljessége lakik benne.
Görögországban Hesztia, a rómaiaknál pedig a Vestalakóhely-et jelent. Az orfeuszi himnuszok Hesztiát vagy Vestát így szólítják meg:
Satumus lánya, tiszteletre méltó szűz,
aki nagy és örök tűz lángjai között lakozol:
az istenek benned választottak maguknak lakóhelyet,
a halandók fajának szilárd nyugvópontjában.
Róma
Perzsiából Babilonba, onnan Kis-Ázsiába, majd az 1. században Rómába került, s a Római Birodalom egyik legnépszerűbb istenévé lett egészen az 5. századig.
Commodus császár uralkodásának idején kultuszát már államilag támogatták.
A 3. században szerepe egyre jelentősebbé vált, a Sol Invictus-szal (magyarul: „A legyőzhetetlen Nap”) összeolvadva az egyik legfontosabb állami kultusszá vált .
A hamis vallás nem tünt el, csak kisebb változásokon ment keresztül. De ez nem meglepő ,
hiszen a Sátán is képes a Világosság angyalának látszani.
2Kor. 11,13
Mert az ilyenek álapostolok, csaló munkások, akik Krisztus apostolainak adják ki magukat.
2Kor. 11,14
Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát.
2Kor. 11,15
Nem meglepő tehát, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat; de a végük cselekedeteikhez méltó lesz.
A fej felett látható napsugarakat vette át a Jézust ábrázoló glória, dicsfény a fej felett és körben. A külömbség csak annyi, hogy szakálat kapott az imádott személy. Ugyanúgy a "világosságot" imádják, a Nap Fiát. És mindezt a Nap napján. A szobrok imádatát tíltja a Tízparancsolat!
2Móz. 20,4
Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak.
2Móz. 20,5
Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem.
2Móz. 20,6
De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat.
Aurelianus császár idejére. 307-ben, a keresztényüldöző Diocletianus idején a birodalom fő védelmező istenévé nyilvánították.
Hivatalos kultusza még a kereszténynek tartott I. Constantinus császár alatt is megőrizte befolyását.
A MITHRAS kultusz beavatottjai.
Nimród és Szemiramisz, az atyáktól örökölt hittel szemben, titkos tant alapítottak. A titkos tan korrupt babiloni rendszerének bevezetését és elterjesztését az ún. papokra bízták.
A Babiloni Napistent egy csillaggal szimbolizálták.
Baal isten szimbóluma.
Ishtar Napisten szinbóluma
Shamash Babiloni Napisten szinbóluma.
A Római Katolikus egyház szimbóluma. Jól látható, hogy az ősi napisten szimbólumok megegyeznek a Római Katolikus Egyház szimbólumával.
A Napisten Hórus keresztje jól látható a szobron.
Ugyanez a szimbólum látható a Pápa ruháján és süvegén.
A papok voltak az új rend - különösen a vallási ismeretek - egyedüli letéteményesei és irányítói. Csak ők voltak az igazi hagyomány birtokában, amellyel az írásokat és jelképeket meg lehetett magyarázni, továbbá a tudás minden területén nekik volt igazán mély ismeretük. A tudás eme titkát csak azokkal osztották meg, akik felvétették magukat a misztériumokba, vagyis akiket annyira előkészítettek, hogy képesek voltak megvédelmezni ennek az ördögi rendszemek az érdekeit. A rendszer és a papok iránti vak és föltétlen engedelmesség nélkül senki sem szerezhetett tudomást a szabaduláshoz szükséges tanításról.
Így ahol csak a babiloni rendszer elterjedt (és ez az évezredek folyamán az egész világon végbement), a nép szorosan kötődött a papokhoz.
A babiloni misztériumok jelképe egy aranypohár volt. A Jelenésekben (17. fejezet) szereplő asszony képe, kezében az aranypohárral, a parázna Szemiramisz-ra vezethető vissza, hiszen őt ábrázolták így, mint nagy tanítómestert, aranypohárral a kezében.
Aki meg akarta ismeri a misztériumokat, annak innia kellett e pohárból. Ezt a titokzatos italt borból, mézből, vízből és lisztből, és még más mérget is tartalmazó anyagokból erjesztették
Ameddig a jelölt nem ivott a pohárból, amelynek a tartalma elködösítette az értelmet és felkorbácsolta a szenvedélyeket, nem várhatta, hogy a titkos tanításba bevezetik.
Akit pedig beavattak a misztériumokba, annak szigorú büntetés kilátásba helyezése mellett meg kellett öriznie a titkokat. Nehogy azonban egy gyönge pillanatában abba a kísértésbe essék, hogy valamit eláruljon, kertelés nélkül meg kellett vallania minden tettét. Ily módon a papok nagy hatalmat nyertek a beavatott fölött, akinek száját az a félelem zárta be, hogy a pap elárulja meggyónt titkát.
Ezt gyakorolják a mai napig a Katolikus Egyházban, csak most gyónásnak hívják.
Ha a jelöltet például gyilkosság vagy valamilyen más bűntény terhelte, csak akkor vették fel a misztériumba, ha a pap feloldotta gonosz tettei alól és megtisztította. Ezzel még erősebb lett a paphoz fűződő kötelék.
Misztériumvallásként a hívek csak beavatások során kerülhettek a teljes tudás birtokába. A kultusz hét beavatási fokozatot ismert: Holló, Jegyes, Katona, Oroszlán, Perzsa, Napfutó és Atya.
A teljes tudás birtokába csak a hetedik szakaszba lépő Atya (pater) juthatott.
Jézus azt tanította, hogy senkit se szólítsunk atyának, mert egy Atyánk van, az Isten!
Mt. 23,8
„De ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.
Mt. 23,9
Atyátoknak se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van.
Egy érdekes idézet, ami sokat elárúl a papságról.
Albert Lüscher Babilon, Karácsony, húsvét. EKE kiadó 1991
A Pontifex Maximus, azaz a Pápa, a Babiloni rendszerböl lett átvéve. Attalosz , Pergamosz papja és királya Kr.e 133-ban meghalt,a Babiloni papság vezetését Romára hagyományozta. Amikor az etruszkok Lydiábol, Pergamoszból Itáliába jöttek, a Babiloniai vallást is magukkal hozták. Egy „Pontifex”-et neveztek ki, aki a papság feje volt. Késöbb a romaiak ezt a Pontifexet polgári uralkodójuknak ismerték el. Julius Casear az etruszkok rendje szerint Kr.e 74-ben Pontifex lett. Kr.e 63-ban pedig „Babiloni rendtartás” szerint Pontifex Maximus! Ezzel örökölte Attalosz, Pergamosz Pontifexének jogait és címét. Igy lett az első Romai császár a Babiloni papság feje, és Roma Babilon utodja! A Romai császárok Kr. u 376-ig gyakorolták a Pontifex Maximus hivatalát, amikor is Gratanus császár keresztény okokbol visszautasitotta ezt a címet! Ezután a Romai egyház püspökét, Damasust választották erre a tisztségre. Tizenkét évig volt püspök. Kr.u 378-ban így lett a Romai egyház uralkodoja a Babiloni rendtartás szerint egyházfő!
A Kármel -hegyi / Babiloni vallásu / Kollégium- amelyet eredetileg Jézabel papjai alapitottak- befolyására választották Damasust Romai püspökké.
Az érmén található PM a Pontifex Maximus jele.
Ezt a Babiloni hagyomány követik a mai napig a Pápák.
A Napisten imádó kultusz mégis ragaszkodott a Atya megszólításhoz. Ezt a hagyományt követik a mai napig a Katolikus Egyházban, ahol a szent tudás bírtokosait Atyának szólítják. A legnagyobb vezető pedig a Szent Atya, a Pápa!
A Napisten imádó Szentély leírása
Az idézeteket nem én találtam ki, a wikipediából másoltam át. Az eredeti itt olvasható.http://hu.wikipedia.org/wiki/Mithr%C3%A1sz
A szentélyek belső tagolása törvényszerűséget mutat.
Általában téglalap alaprajza volt, az egyik kisebb oldalán volt a bejárat és szembe helyezték el a fő kultikus képet.
A képen egy Katolikus székesegyház alaprajza látható. Gyakorlatilag teljesen megegyezik a Mithras templom elrendezésével.
A bal rövid oldalon van a bejárat, vele szemben a fő kúltikus hely.
A beavatottak számára mindkét hosszabbik oldalon alakítottak ki pódiumot, a rítusokat pedig a cella-részen tartották.
A székesegyház két hosszabbik oldalán vannak a padok, ahol a hívők ülnek. és elől , elkülönített celállab zajlik a szertartás.
A hívők egy oszlopcsarnokon át közelítették meg a földszinti termet, ahonnan lépcső vezet az út, az előtér felé. Innen egy lépcsőn haladtak tovább a tulajdonképpeni szentélybe, a kriptába.
A mai székesegyházakban is egy lépcsőn kell megközelíteni az oltárt, és az oltár mögött, vagy részben alatta van a kripta, ahova csak a papok mehetnek be.
A kriptát a földi világ mintájára építették. Boltíves mennyezetét, amely az égboltot utánozta, csillagokkal díszítették.
A hívők a pódiumokon térdeltek és vették magukhoz a szent ételt. Ugyanitt imádták a Napot, az Istenüket.
Ma is leborul a pap, amikor magához veszi a szent ételt.
És imádja a Napot, az ő istenét.
Az előttük álló oltárokon égett a tűz. A bejárat előtt egy taurobolium, azaz lécekből tákolt rácsozattal befedett szent áldozati gödör található.
Ebben ült a hívő, míg felette leöltek egy bikát, hogy vére rácsorogjon, a vér közvetítette az állat erejét és segítette a lélek megtisztulását. Ez a szokás meglehetősen gyakori volt.
A mai napig gyakorolják ezt a jelképet, csak ma Jézus vérnek hívják, és a misebor állítólag szó szerint Jézus vérvé válik, ami lemossa a szent mise alatt a bűneinket.
Az ókori áldozat oltárok központját jelölte a "Fenyőtoboz".
Egy Pompei falán található "fenyőtoboz" a szentély központi része.
Ugyanez a szimbólum, a "fenyőtoboz" a Római Katolikus egyháznál is megtalálható.
Jézus vére a kereszten lett kiontva egyszer, és soha többé nem ismétlődik meg.
Zsid. 10,9
de azután így szólt: „Íme, itt vagyok, hogy teljesítsem a te akaratodat.” Megszünteti az elsőt, hogy helyébe állítsa a másodikat:
Zsid. 10,10
az ő akarata szentelt meg minket Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra.
Zsid. 10,11
Minden pap naponként szolgálatba áll, és sokszor mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek bűnöket eltörölni.
Zsid. 10,12
Ő ellenben, miután egyetlen áldozatot mutatott be a bűnökért, örökre az Isten jobbjára ült,
Zsid. 10,13
és ott várja, hogy ellenségei zsámolyul vettessenek lába alá.
Zsid. 10,14
Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket.
Az intézményesített mithraizmus beavatási rituáléja hét szintből állt.
Mindegyik fokozat egy-egy bolygó oltalma alatt állt.
A legmagasabb szint volt az Atya (Pater), bolygója a Saturnus.
Az ókori Rómában a Nap mellett mély tisztelet övezte Saturnust, az idő urát. A néphit úgy tartotta, hogy Saturnus tanította meg az embereket a mezőgazdaság fortélyaira. A Nap ünnepét december 25-én tartották, vagyis Szaturnusz havában. Az új élet, az új fény születését köszöntő ünnepségsorozatot szaturnáliának nevezték.
A Mithras pap öltözete.
A perzsa sapka Mithras fejfedője. Ezt láthatod egy régi Mithras-t ábrázoló szobron.
A Mithras sapka megmaradt később is, csak most már papi süvegnek hívják.
A bot pedig a Mithras pap hatalmát jelképezi.
Az atya szintje a mithraista közösség vezetőjének a rangját jelöli (pater sacrorum, pater patrum), azét, aki mások beavatására felügyel.
Az Ókori Babilóniában a Napisten Sámánát egy hármas süveggel jelölték.
Később Asszíriában is jelen volt ez Napisten Sámánát jelölő szimbólum, a hármas süveg.
A Római Katolikus egyházfő, a Pápa is ugyanezt a hármas süveget vagy koronát viseli. A kivitelezés, a technológia változik,
de a lényeg ugyanaz maradt.
A "SZENTHÁROMSÁG", mint háromszög és a mindent látó szem.
A babiloniaiaknak ez az egy istene három személyt ábrázolt.
Az egység tanításának szimbólumaként - amint Layard Babilon és Ninive című művében rámutat - az egyenló oldalú háromszöget használták fel, amit, mint sok minden mást, a római egyház is átvett. Layard könyvében egy rajzra hívja fel a figyelmet, amelyet Asszíriában találtak. Ez a rajz a következőképpen ábrázolja a háromságot: Egy idős embert, akinek csak feje és törzse van, őt egy kör veszi körül, s a férfi hátán két szárny látható. A kör Káldeában a nullát, továbbá a magot jelenti. A kép tehát a következót ábrázolja: az idős férfi feje az atyaisten, a kör a magot, vagyis a fiúistent, a madárszárnyak (galamb) pedig a szent szellem istent jelképezik. Ez az isten káromló mód maradt fenn a Szentháromság képi ábrázolásában és ennek imádásában. Izráel később átvette ezt a mérgező babiloni bálványimádást, ezért kellett Ézsaiásnak figyelmeztetnie a népet:
Ez a háromszög szimbólum szintén a mai napig létező jelkép. Nagyon sok Katolikus templomba megtalálhatod, általában a szentély fölött helyezkedik el, és a Szentháromságot jelképezi.
Az egység tanításának szimbólumaként - amint Layard Babilon és Ninive című művében rámutat - az egyenló oldalú háromszöget használták fel, amit, mint sok minden mást, a római egyház is átvett.
A kereszt közepén látható a háromszög, és a mindent látó szem.
Egy görög ortodox templom homlokzata.
A mexicoi püspök süvege.
Az Amerikai Fehér Ház kápolnája. Jól látható a piramis, a háromszüg forma, benne a mindent látó szem.
Még az ortodox szentélyekben is jelen van ez a titokzatos háromszög.
A Galamb, a Szűz és az Olajág.
Az ókori Indiában, Perzsiában, Babilonban, Egyiptomban állandó lakók voltak a templomokban és a jámbor, minden szép és kecses iránt érzékkel bíró, régi keleti népek képzeletét könnyen elragadták. Úgy tekintették őket, mint istenek követeit, szentséges teremtményeknek tartották és senki emberfia nem bántotta őket.
A főníciaiak Astartának, az anyaistennőnek és szerelem istennőjének szent madaraként tisztelték. A görögök keletről vették át a galamb-kultuszt s ez a madár náluk Aphrodité, és később a rómaiaknál Vénusz szent madara volt. A római uralom alatt elterjedt egész Európában
A görög mitológiában Aphrodité egy galamb által kiköltött tojásból született meg, így lett a galamb a szerelemistennő madara. Szerepet kapott a jóslatokban is. Dodóna szent ligetének jövendőmondó papnőit peleiadoknak hívták, - a görög peleia: galamb - mert a legenda szerint a liget egyik tölgyén egy fekete galamb rakott fészket, és meghagyta, hogy ott építsenek szentélyt.
Egy szumér-asszír hitrege szerint Szemiramisz szerelem-istennőt, amíg kicsi gyermek volt, a neki hordott tejjel galambok nevelték föl.
Babilonban az istenanyának még Szakku vagy Szakta, azaz a szentség címe is volt. Így kapta a nagy indiai istennő, akié volt Isten minden hatalma – a Szakti nevet, ahogyan még ma is hívják (Kennedy és Moor).
Az Ég Királynőjét tekintették a központnak, akiben nemcsak minden hatalom, hanem minden kegyelem és jóság is lakozik.
Amikor Szemiramisz meghalt és istenné nyilvánították, galambbá is változott, és D'Juné vagy Galamb néven lett ismertté. Ebben az alakban imádták Babilonban.
A galambot általában olajággal a csőrében ábrázolták. Az ág az istenné emelt fiút jelképezte.
Így kapta a babiloni istennő egyben az Ághordozó nevet is, és a testet öltött béke és szeretet szent szellemeként is tisztelték.
A szíriai Hierapolis templomában állt Junó istennó egyik híres szobra, amelyhez a nép nagy tömegekben zarándokolt el.
Az istennőt a szobor gazdag öltözékben ábrázolta, fején arany galambbal, és külön néven Szemeion-nak, Lakhely -nek hívták.
Így az Istenek Anyjá-nak nevezett babiloni királynőt úgyszólván az egész világ tisztelte a perzsák, a szírek, Európa és Ázsia minden királya a legnagyobb hódolattal imádta. Tacitus Germania (IX) című könyvében bizonyítékkal is szolgál, hogy a babiloni istennőt a germánok földjén is imádták. És Caesar, amikor behatolt Britanniába, megállapította, hogy a papok ugyanezt az istenséget a druidák alatt szolgálták. Hérodotosz, a történetíró elmondja, hogy Egyiptomban ez az Ég Királynője volt minden istenség között a leghatalmasabb és a leginkább imádott isten .
Talán kicsit zavaró, hogy az Antikrisztus asszonya Babilon városának nevét viseli. János a Jelenésekben azonban megoldja a rejtélyt.
Halleluja, mert uralkodik az úr, a mi Istenünk, a Mindenható! Örüljünk és ujjongjunk, és dicsöítsük öt, mert eljött a Bárány menyegzöje, felkészült menyasszonya (Jel 19,6-7).
A Jelenések 21,9-10 pedig ezt írja:
Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét. Elvitt engem lélekben egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentöl, a mennyből szállt alá.
János az asszony helyett egy nagy várost, a mennyei Jeruzsálemet látta alászállni a mennyből. A város önmagában azonban még nem a menyasszony, az asszony. A város lakói miatt nevezik menyasszonynak.
Ebből látszik, hogy a Titok, a Nagy Babilon, az Antikrisztus menyasszonya nem igazi város, hanem egy rendszer! Sőt, ahogyan Jézus Gyülekezete, Krisztus menyasszonya újonnan született emberekből áll, akik a Bárány vérében bűnbocsánatot kaptak, úgy Babilon Titka, az Antikrisztus menyasszonya is emberekből áll, akik a hazugságot követik és nem hajlandók a bűnbánatra.
A RÓZSAFÜZÉR
Ha vesszük magunknak a fáradságot, hogy a katolikus egyház bizonyos dogmái (hittételek, tantételek) és intézményrendszerei eredetének utánanézzünk, mélyen megrendülünk ama tény miatt, hogy mennyire megnyilvánul bennük Babilon.
A rózsafüzér sem a római egyház találmánya, sőt, nagyon régi, hiszen már Krisztus előtt szinte valamennyi pogány nemzet ismerte.
A régi mexikóiak szent eszközként használták. A hindusztáni brahmanok szintén ismerték, és a hinduk szent könyvei ismételten hivatkoznak a rózsafüzérre. Tibetben és a buddhizmus több millió követőjénél szintén megtalálható. Görögország ázsiai területein is használták, ahogyan az efézusi artemisz istennő képe világosan mutatja.
Róma tehát a rózsafüzért a pogányoktól babiloni vallási örökségként vette át. A szent szívHarpokratesz-ként, azaz isteni gyermekként jelent meg anyja, Izisz karjában.
Ezt az istengyermeket gyakran ábrázolták kezében egy szívvel, vagyis egy szív alakú gyümölccsel, a perszeával.
A Napisten kultuszának elvileg csak a kereszténység terjedése vetett véget, Mithrász képe 323-ban tűnik el a római pénzekről.
Julianus császár ismét vissza akarta Mithrászt helyezni jogaiba, de szándékát korai halála meghiúsította. A Mithrász-vallás több mint egy évszázadon át a kereszténység komoly ellenfele volt.
Látszólag a Mithras Napisten kultusza eltünt, de gyakorlatilag csak a külsőségek változtak meg, keresztény nevet adtak egy pogány, a Teremtő Istent sértő kultusznak!
A képen Szent Péter szobrát látod, a Római Szent Péter Bazilikában van kiállítva. A turistáknak azt mondják, hogy valamikor az 1200-as, 1300-as években került a Szent Péter Bazilikába. Csak azt felejtik hozzá tenni, hogy eredetileg a Római Pantheon-ban volt felállítva, mint Jupiter szobra!
A szobor nem változott semmit, csak új nevet kapott. Mátol nem Jupiter, hanem Szent Péter. Érdemes megnézni a jobb láb újjait. A sok csókolgatástól és simogatástól simára kopott!
Pentagramma
Nem én találtam ki a történetet, nézd meg a wikipédiában az eredeti leírást.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pentagramma
A pentagramma ősidők óta fontos szimbólum, aminek mágikus vonásokat tulajdonítottak. Régen Vénusz és a hozzá kapcsolódó istenségek jelképe volt.
A pitagoreusok a (lefelé fordított csúcsú) pentagrammát a ύγιεια (Hygieia, egészség – egyben az egészség görög istenének, Hygieia-nak a neve) névvel illették.
A keresztény szimbolikában a pentagramma az öt érzék jelképe. A csúcsaira az S, A, L, V, S betűket írva az egészség jelképe (az egészség latinul salūs). Néha Krisztus öt sebét is jelképezi. A pentagramma egyik csúcsát megnyújtva kapjuk a hajnalcsillagot. A pentagramma a betlehemi csillag jelképe is.
A szabadkőművesek a pentagrammát lángoló csillagnak nevezték, és a Napnak, az első anyagnak, az élet forrásának szimbólumát látták benne.
A Golden Dawn rend pentagrammarituáléjában a pentagramma egyetlen vonallal való megrajzolása (az iránytól és a kezdőponttól függően) a szellemidézés és -űzés kelléke volt.
Anton Szandor LaVey individualista és ateista (pontosabban autodeista) szervezete, a Sátán Egyháza (Church of Satan) jelképében, „Baphomet pecsétjében” egy csúcsával lefelé mutató pentagramma szerepel.
Nem különös, hogy ugyanaz a jelkép, ami a pogány és sátánista világ jelképe, egyben a Római Katolikus egyház jelképe is?
A képen a Pápa látható, a háttérben egy fejre állított kereszt, ami Sátánista szimbólum.
Ezen a képen egy Sátánista hely látható, ugyanazzal a fejre állított kereszttel és az öt ágú csillaggal, a pentagrammával.
Ugyanez a szimbólum, a pentagramma a található a Mormon gyülekezeten.
Pentagramma a Francia Amiens katedrális ablakán.
A kultusz tárgyi és feliratos emlékei azonban azt mutatják, hogy volt idő, amikor Mithrász vallása is világvallás volt, amely Perzsiától az Atlanti-óceán partjáig kielégítette a római katonák vallásos lelki szükségleteit.
A kora középkori Európában a mithrazmus lappangó formájának sikerült évszázadokon át fennmaradnia . Még amikor látszólag át is vette helyét a trónon a kereszténység, a mithraikus hit méltóságteljes ellenszegülésben élt tovább azzal, hogy egy keresztény eretnekséggé mutálódott, mely a már kimondottan középkori küzdelem és vérontás forrásává vált.
Gyakorlatila a Szent Inkivzíció eszközei megerősítették a Napisten imádat kultuszát, és üldözték azokat, akik ragaszkodtak a Biblia tiszta tanításához. Boszorkánynak kiáltották ki azt, aki Bibliát olvasott, és mágján elégették.
A korai keresztények ezen a napon a kötelező Mithrász-ünnep helyett Jézus születését ünnepelték. Az ünnepnap megmaradt, csak más nevet kapott.
Ez a keresztény ünnep az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
A december 25-i Mithras Napisten kultusza így lett Jézus Krisztus születésnapja. Köszönhető azoknak a papoknak, akik Jézus neve mögé búlyva a Mithras Napisten imádták és imádják.
A pogány észak Európa Napisten kultusza.
Míg Egyiptomban bárkán járta égi útját a Nap, addig az észak-európai germánok hite szerint szekérrel járt (ahogy a nép is).
A naptiszteletre a napszekerek (amilyen például a trundholmi napkocsi) mellett a hét napjainak máig használatos pogány, germán.
Így a vasárnap a napisten nevét őrzi az angol „sunday”-hangalakban, vagy a német „Sonntag” szóban.
A Római Birodalom és a Kereszténység
A napkultusz „államosítását” a római császárok kezdték meg.
Az áttörés Aurelianus császár (270-275) alatt következett be, aki a Sol Invictus, azaz a Legyőzhetetlen Nap hivatalos kultuszát vezette be, ünnepét a téli napfordulóra, december 25-re helyezte.
A 4. SZÁZADI FORDULAT: ÜLDÖZÖTT HITBŐL ÁLLAMVALLÁS
A 4. sz. folyamán a keresztény egyház a legbrutálisabb üldöztetés elszenvedése után előbb szabad vallásgyakolatot kapott (313), majd torzulni kezdő hivatalos kereszténység államvallássá vált (380).
ÜLDÖZTETÉS DIOCLETIANUS ÉS GALERIUS ALATT (303-311)
303. eleje. Diocletianus császár üldözni kezdte a keresztényeket.
Okai: vallási konfliktus a bálváynimádással és az okkultizmussal.
A keresztények elutasították a római isteneknek történő szokásos áldozatbemutatást és az ilyen áldozásokon való részvételt is, és elítélték a jövendőmondást, amely a római pogány papság egyik fő feladatának számított.
Politikai szempontból is nemkívánatossá váltak: a keresztényekben veszélyt láttak az állam vallási egységére, amit a császárok a birodalmi egység szellemi alapját politikai szempontból is fontosnak tartották.
A keresztények megtagadták a császár képmásai előtt történő áldozatbemutatást, ami szintén a fennálló rend elutasításának minősült.
303. a császár rendeletet bocsátott ki:
- le kellett rombolni valamennyi keresztény templomot;
- be kellett szolgáltatni minden liturgikus könyvet, Bibliát és templomi edényeket;
- minden keresztény összejövetelt betiltottak;
Néhány hónap múlva elrendelték az egyházi vezetők letartóztatását.
305. Halálbüntetés terhe alatt minden polgár számára kötelezővé tették, hogy áldozatot mutasson be a római isteneknek.
Diocletiánus helyére addigi alcsászára, Galerius lépett, aki kezdettől az üldözések fő mozgatórugója volt.
Az üldözések során sokan vállalták a mártírhalált, vagy a súlyos kényszermunkát.
Ugyanakkor az egyházi vezetők és a hívek között egyaránt nagy számban voltak olyanok, akik megalkuvókká, sőt árulókká lettek = bemutatták a pogány isteneknek az áldozatot, ...stb, följelentettek másoket.
Az állami erőszak végül is nem tudta megtörni a kereszténységet. Ezt halálos ágyán Galerius is belátta és addigi politikájának teljes kudírcát elismerve, 311 - ben részletes türelmi rendeletet bocsátott ki a keresztények számára.
A MILÁNÓI RENDELET
A szabd vallásgyakorlatot a 313-ban kiadott Mediolanumban (Milánó) I. Nagy Konstantin és Licinius társcsászárok által kiadott türelmi rendelet biztosítota a keresztények számára: ez véget vetett az addigi üldözéseknek és a hívők minden korlátozás nélkül, szabadon gyakorolhatták hitüket. visszakapták vmennyi, korábban elkobzott istentiszteleti épületeiket, s minden ingatlan vagyonukat.
Mivel a milánói rendelet minden vallásnak egyenlő szabadságot biztosított, a pogány római hit megszűnt államvallás lenni. Megnyílt az út a kereszténység előtt, hogy megszerezze magának ezt a pozíciót.
NAGY KONSTANTIN EGY ÚJ URALKODÓTÍPUS KIFORMÁLÓDÁSA
Az ő uralkodás alatt még nem tekinthető államvallásnak a kereszténység.
Konstantin, apja halála után, annak örökébe lépve 306-ban lett császár. Hatalomra jutásakor egyszerre 6 császár uralkodott a birodalom fölött. Az egyeduralmat Licinus császár legyőzésével, 324-ben sikerült kivívnia, véresúton. Küzdelmeihez rendszeresen természetfeletti segítségért folyamodott.
Kezdetben ő is a Sol invictus-ban = a "győzhetetlen napisten"-ben hitt, akit Augustus császár (Kr.e. 27 - Kr.u. 14) korában a görög Apollónnal azonosítottak.
310-ben Konstantin és hivatalos propagandája még azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy egyik hadjárata során csodálatos körülmények között maga Apollón jelent meg neki és a győzelem istennőjével együtt egy-egy babérkoszorút adtak át a császárnak.
Rövidesen azonban a kereszténység felé fordult.
312-ben történt Konstantin állítólagos megtérése, ami a Rómát kezében tartó Maxentius császár fölött arattott fényes győzelméhez, s az ezt megelőző látomásaihoz kapcsolódott. Isteni segítségnek tulajdonította győzelmét.
A csatát megelőzően, miközben a napistenhez imádkozott a kora délutáni Nap sugarai fölött fényes kereszt tűnt fel neki, s rajta felirat: "E jelben győzni fogsz". A kereszt csúcsán fénykarikában a görög khi és rhó betűk egymást metsző vonalai látszottak, azaz Jézus Krisztus monogramja.
Egy másik kortárs leírás beszámol éjszakai látomásáról is, melyben isteni parancsot kapott, hogy katonai pajzsára a Krisztus monogramot tétesse.
Konstantin megtérése, igencsak felemás volt, amit intékedései és életvezetése egyaránt mutatnak. Ennek ellenére beleavatkozott az egyház belügyeibe, még hitkérdések eldöntésébe is. Megtérését követően nem keresztelkedett meg, hanem 25 éven át, élete végéig halogatta, s csak halálos ágyán vette fel a keresztséget.
Konstantin már több mint egy évtizede "keresztény" és túl van az első egyetemes zsinat összehívásán és az azon való elnöklésen, amikor 326-ban megölette elsőszülött fiát Crispust, aki túl nagy katonai hírnevet szerzett. Ezt követően hamarosan második feleségét is meggyilkoltatta - forró fürdőbe záratva.
Mindez nem akadályozta meg abban, hogy már életében megkezdje saját szentté avatásának előkészítését. Ennek jegyében hangsúlyozta, hogy ő "izaposztolosz" = apostolokhoz hasonló", s ezért mauzóleumában saját szarkofágját, mint 13. apostolét a 12 apostol számára állított 12 jelképes kőkoporsó között középre állíttatta.
Ezenkívül püspöknek, az egyház külső ügyei püspökének is nevezte magát.
Ugyanakkor megtartotta a pontifex maximus tisztséget is, a pogány római főpapi méltóságot.
A kereszténységen belüli hitvelvi kérdések eldöntésére is magát tartotta illetékesnek. Ő akarta megszabni a keresztények hitgyakorlatát, ráadásul valamiféle kultusz formájában, miközben újplatonista módra valamilyen istenségről beszélt.
Konstantin a kereszténység-pogányság viszonylatában kettős politikát folytatott, az egyetlen fő cél, hatalma megerősítése érdekében.
313 után úgy segítette mind jobban a hivatalos kereszténységet, hogy közben a pogányok támogatását is megőrizte.
A kereszténységet támogató intézkedései:
- 315. megszüntette a keresztrefeszítés büntetését
- 316. törvényben tiltotta meg, hogy az addigi szokásnak megfelelően a bűnösök honlokára bélyeget süssenek, s ezt azzal indokolta, hogy az embert Isten a saját képére alkotta;
- 321. a keresztények istentiszteleti napját, a vasárnapot munkaszüneti nappá tette. Az indoklás azonban a napisten kultuszára mutat, mondván, hogy e nap "a Nap tiszteletre méltó napja"!
- Bőkezű adományokkal látta le az egyházat, számos templomot épített: Rómában a Vatikán dombját Péter apostol állítólagos sírja fölé, Jeruzsálemben Jézus feltételezett sírja fölé, Bethlehemben Jézus születési helye fölé.
- Megölt feleségének, Faustának lateráni palotáját Róma püsüökének adományozta, amely ettől kezdve csaknem egy évezreden át, egészen 1308-ig a pápák rezidenciája lett.
- A császár az egyházat a korábbi államvallás számos kiváltságával ruházta fel:
° a papság számára adómentességet biztosított, s felmentette őket a katonai
szolgálat alól;
° a püspököknek bíráskodási jogot adott világi ügyekben is, hangsúlyozva, hogy úgy
kell tekinteni minden püspöki széket, "mintha maga Krisztusnak az ítélőszéke volna
° a püspöknek biztosította prsefectusi rangot, akik ennek megfelelően az
államhivatalnokokéhoz hasonló megkülönböztető ruhadarabokat kezdtek hordani.
A pogányságot támogató intézkedései:
- Konstantinápolyban a város főterén 330-ban fölállíttítta a napisten szobrát, amely "szerényen" - az ő arcvonásait viselte.
- az új fővárosban szobrot emeletetett Kübelének, a nagy istenanyának is.
- hozzájárult ahhoz, hogy az ő tiszteletére pogány templomot építsenek az itáliai Hispellumban, azzal a feltétellel, hogy áldozatot nem mutatnak be.
Fotos intézkedése volt, hogy az egész birodalomban megtiltotta a pogány magán-áldozatok bemutatását és betiltatta az erkölcstelen kultuszokat. A pogány áldozatbemutatásokat korlátozott módon engedélyezte.
Nagy Konstantinnal tehát kezdetét vette egy új uralkodótípus kialakulása, amelynek képviselői olyan formális keresztények, akiknek cselekedeteik, megnyilvánulásaik kiáltó ellentétben állnak az evangéliumi alapelvekkel, ugyanakkor fő támaszai és erőszakos terjesztői a névleges kereszténységnek, amely a bibliai igazságok egyre nagyobb részét tagadja meg teológiájával és vallásgyakorlatával.
AZ ARIANIZMUS ÉS A NICEAI I. EGYETEMES ZSINAT
A IV. sz.-i kereszténységen belül az egyik legfőbb hitbeli megosztást Áriusz /arius/ alexandriai presbiter tanításai, az arianizmus idézte elő.
Tagadta Jézus Krisztus isteni természetét. Véleménye szerint nem az Atya lényegéből született a Fiú, hanem a semmiből teremtette az Atya, s ezért nem egylényegű az Atyával, hanem csak teremtmény és nem is örökkévaló, mint az Atya.
Áriuszt előbb az aelxandriai püspök Alexandrosz igyekezett álláspontja megváltoztatására bírni, majd 318-ban az afrikai püspökök zsinata (egyházi gyűlése). Tanait eretneknek bélyegezték, őt pedig követőivel együtt kiközösítéssel súlytották. ennek ellenére néhány éven belül az arianus vitától lett hangos a világ.
Miután a császár eredménytelenül szólította fel az ellenfeleket a csatározástól és legyenek egységben és egyetértésben, birodalmi zsinat összehívását határozta el a kis-ázsiai Niceában. A mweghívott püspökök közül azok, akik átélték és túlélték a milánói rendelet előtti üldözéseket, most óriási fordulatot tapasztalhattak. Őket, akiket korábban halálra kerestek, tűzzel-vassal üldöztek, most az állmi posta szállította ingyensen Niceába, ahol a zsinat alatt két hónapig a császár ellátását élvezhették. Az a megtiszteltetés érte őket, hogy a császári palota nagytermében ülhettek össze.
A tanácskozást maga az uralkodó nyitotta meg, s a zsinat üléseken több ízben ő elnökölt. Mindezzel Konstantin ismét csak egy több évszázados hagyomány elindítója lett. Ettől kezdve a birodalmi zsinatokat a császár hívta össze, ő fedezte a kölcségeket, ős szabta meg a helyszínét. A tanácskozásokat elnapolhatta, feloszlathatta, s véleményét érvényesíthette a határozatokban.
A niceai zsinat volt az első egyetemesnek nevezett zsinat.
A későbbi szóhasználat azokat a zsinatokat nevezi egyetemesnek, amelyen a katolikus egyház jelentős része képviselteti magát.
A döntő kritérium azonban nem a résztvevők száma és a vezető egyházi méltóságok jelenléte, hanem az, hogy a zsinat határozatait a pápa a katolikus egyház döntéseként ismerje el.
Ezért az 1054-es nagy egyházszakadást = skizmát (a keleti ortodox és a római katolikus egyház végleges kettéválását) követően egyetlen ortodox birodalmi zsinatot sem neveztek egyetemesnek, mert a görögkeletieket Róma nem tekintette az egyház réséznek.
A niceai zsinaton mintegy 220 püspök vett részt. Döntő többségük a birodalom keleti feléből érkezett. A zsiant tagjai két kivétellel eretneknek nyilványtották Ariusz tanításait. Kiközösítették az egyházból, és a két püspökkel együtt, akik nem írták alá a zsinaton elfogadott ún. niceiai hitvallást, száműzték.
Az Áriusz-ellenes irányzat fő vezetője Szt. Athanasziosz alexandriai püspök volt, akit a későbbiekben /igazhitűség/ atyjának neveztek el.
Már itt megfigyelhető az a jelenség, ami a későbbiekben jelentősen elharapózott, hogy a keresztény hitigazságokat görög filozófiai fogalmakkal, kifejezésekkel igyekeztek meghatározni, és nem bibliai fogalmakkal.
A niceai zsinat kulcsszava: "homousziosz" = "homo- azonos, egy; ouszia- lényeg" - annak hangsúlyozására, hogy a Fiú egylényegű az Atyával. E hitvallás egy keleten már korában használatos vízkeresztségi hitvalláson alapult, melyet az arianizmust elutasító kiegészítéssel láttak el.
Áriusz száműzetésében is kitartott meggyőződése mellett, sőt pártfogókra is sikerült szert tennie, akik Nagy Konstantint is az arianizmus oldalára állították.
Ezzel nagyot fordult a kocka. Ettők kezdve csaknem fél évszázadon át az arianizmus államhatalmi segítséggel törekedett a teljes és kizárólagos uralom megragadására.
Ennek megfelelően 335-ben Konstantin Athanaszioszt küldte száműzetésbe Aelxandriából a messzi Mosel parti Trierbe.
NAGY KONSTANTIN FIAINAK VALLÁSPOLITIKÁJA
Nagy Konstantin halálát követen 3 fia kormányozta a birodalmat.
A pogányság harcos ellenfeleiként, a kereszténység támaszaiként és állami eszközöket igénybe vevő terjesztőiként gyakorolták hatalmukat, miközben a keresztény erkölcsiségből nem sok mutatkozott életükben.
Rendeletek útján igyekeztek felszámolni a hitet. 341-ben megtiltottak minden pogány áldozatot. 346-ban bezáratták a pogány templomokat, vagyonukat az állam számára kobozták el. A pogány áldozatok bemutatóira halálbüntetés és vagyonelkobzás várt.
Ami Konstantin fiainak saját cselekedeteit illeti, elmondható, hogy már apjuk halálát követően 337-ben az uralkodócsalád valamennyi férfitagját lemészárolták, két kiskorú fiúcska kivételével /egyikük a későbbi Julianus császár/. Három év múlva, 340-ben testvérháboró tört ki a birodalom középső részeit kormányzó Constans és a Nyugaton uralkodó II. Konstantin között. Miután az utóbbi életét vesztette, a köztudottan homoszexuális Constans a nyugati területekre is kiterjesztette uralmát. Ő politikailag a niceai hitvallást támogatta, míg a keleti részek ura, Constantinus az arianusokat. Az ellentét feloldhatatlannak bizonyult.
Látványosan megmutatkozott ez a két császár által 342-ben Sardia-ba (Szárdika, a mai Szófia) összehívott birodalmi zsinaton, amley nem sokkal kezdete után kettészakadt. Az arianizmus pártján lévő püspökök elhagyták a Constans felségterületén lévő Sardicát, átvonultak Constantinus területére, s ott folytatták ellenzsinatukat.
350-ben Constans katonai lázadás áldozata lett, ily módon Constantinus egyeduralkodóvá vált. Mindenáron vallási egységre törekedett. Ő már a püspökök püspökének nevezte magát, habár a vízkeresztséget csak halálos ágyán vette föl.
Az egyházvezetőktől mind dogmatiaki, mind egyházszervezeti és egyéb kérdésekben teljes engedelmességet követelt. Az ariánus alapon megvalósítandó vallási egység érdekében számos egyházi elöljárót távolított el pozíciójából erőszakkal.
355. Milánói zsinat - száműzetésbe küldte azokat a püpököket, akik nem voltak hajlandók aláírni a niceai hitvallás alapján álló párt fejének, Szt. Athanasziosznak a püspöki székből történő újabb letételét.
359. Rimini - több száz nyugati püspököt hívott össze, és nem engedte őket mindaddig távozni, amíg alá nem írtak egy általa megfelelőnek ítélt ariánus jellegű hitvallást.
Ezzel az arianizmusnak a birodalom egésze fölött sikerült megszereznie az uralmat.
Két év múlva Constantinus halálával elvesztette az állami támogatást az arianizmus és rohamosan hanyatlani kezdett.
KÍSÉRLET A POGÁNY ÁLLAMVALLÁS VISSZAÁLLÍTÁSÁRA
Constantinus halála után, mivel neki nem voltak gyermekei, ezért rokona, a családi vérengzéseket túlélt Julianus lett a császár 361-ben. Uralkodása a kereszténységgel szembeni nagy pogány visszahatás időszaka. Bár keresztény nevelést kapott, a aztán meg is keresztelkedett, mégsem taudott azonosulni a keresztény vallással. Erősen közrejátszottak ebben mindazok a riasztó tapasztalatai, melyeket családtagjai részéről, ill. környezetében szerezhetett arról, hogy a kereszténység köpönyegében mennyi bűnt lehet végbevinni.
Egyes tanítók hatására a neoplatonizmus lelkes hívévé vált.
A történészek máig csodálják azt a ragyogó húzást, amellyel a császár áttérítette a napimádó pogányokat a kereszténységre, beolvasztva a pogány szimbólumokat, a jeles napokat és szertartásokat a keresztény hagyományba.
Karácsony ünnepe ugyanis csak 354-ben került át december 25-re, amikor pápai rendeletben a téli napfordulót az egyházi ünnepek közé iktatta.
Jézus születésnapjának meghatározása sem volt kis feladat ebben a korban, ugyanis többféle dátum létezett.
A választás azért esett végül december 25-re, mert ezzel akarta a keresztény egyház megnyerni az amúgy is december 25-ét ünneplő Napistent imádó tömeget
Még egy idézet, ez katolikus egyháztanitótól származik.
Krizosztómusz, Jézus bátor bizonyságtevője és mártírja irja 380-ban.
"Még tíz éve sincs, hogy megismertük ezt a napot" ( karácsonyt).
Tertullianus egyházatya a 3-ik sz-ban ezt irja.
"A zsidoknak a Szent szellem szemrehányást tesz ünnepeik miatt. Szombatjaitokat, ujholdjaitokat és szertartásaitokat gyülöli az én lelkem. Mi azonban akiknek a szombatok, ujholdak és az egykor Istennek tetszö napok semmit sem számitanak, szaturnáloákat ( december 25 ) Jannus ünnepeket ( ujév ), téli nap fordulokat és matronáliákat ünnepelünk. Ajándékok áradata érkezik, és az ujévi pénz csak úgy csörög, mindenütt a játékok és lakomák zaja hallatszik. A pogány hit mégiscsak jobban bánik hiveivel, egyetlen keresztény ünnepet sem vesz igénybe a maga számára.
A gyakorlatnak megfelelően alkalmazkodott a katolikus egyház, hogy megnyerje a tömeget. Hiszen a Babiloni kultúra hatása alatt élő Európa csak így volt megközelíthető!
A Napistent imádták, az Ég királynője, aki az Isten Anyja és közbenjáró volt a legnagyobb tisztelt lény.
A Napisten születésnapját december 25-ét ünnepelték.
Tavasszal ujjászületési ünnepek voltak festett tojással, a lányokat fürdették a folyóparton, ez később finomult locsolássá vödörrel, majd kölnivel.
És cédrus fákat, fenyőfákat díszítettek a Napisten születésnapján. És a napisten napját ünnepelték. Sunday, Sonntag, magyarul Vasárnap.
Egyszerüen ezeket az elemeket átvette, átnevezte a katolikus egyház, így alakult ki a mai arculat fokozatosan.
Az üldözött kereszténységből hirtelen KÖTELEZŐ Államvallás lett. A keresztények társadalmi előnyöket, adókedvezményt élveztek, és a pogányokat próbálták kompromisszumok árán is bevonni a kereszténységbe. Egyszerübb volt átnevezni a megszokott pogány Babiloniai ünnepeket, mint megtéríteni tiszta szívvel Jézushoz az embereket.
A Babilon újra hatalomra jut.
Sokat gondolkodtam egy ellentmondáson. A Katolikus egyház hamarosan bevezeti a Vasárnap kötelező megünneplését. Azokban az országokban, ahol a keresztény kultúra az uralkodó , ez nem lehet gond, könnyen rá lehet beszélni a törvényhozókat egy ilyen törvény kihirdetésére.
2005-től 2009 szeptemberéig kint éltünk Olaszországban. Mikor a XVI-ik Benedek Pápa átvette a hatalmat II. János Pál halála után, (pont akkor voltak a választások ) közölte, hogy Berlusconira fog szavazni! Ez elég kemény beavatkozás a politikába, hiszen a Pápa szava a katolikus hit szerint Isten kinyilatkoztatása.
Késöb, egy ügyes csellel átvette Berlusconi a hatalmat.
2008-ban, mikor jelentkezett a gazdasági válság, Benedek Pápa közölte,hogy megtalálták a megoldást a gazdasági válságra.
Az akkor még hatalmon levő Berlusconi több mint 140 országot látogatott meg a Katolikus egyház által kidolgozott programmal, köztük az Amerikai egyesült államokat is. A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak, de a végén volt egy záró beszéd a kongresszus előtt. Másfél órás vastaps fogadta a Berluscono beszédét, és az Olasz napilapok azt találgatták, hogy vajon miről állapodhattak meg? Mert a záró beszéd nem tartalmazott semmit, ami ekkora vastapsot érdemelt volna.
A gazdasági válság mesterséges manipuláció, előre meg volt szervezve.
Csak úgy, mint a svájci hitel, majd az aszt követő hitelcsapda. Ezek
jól kitalált dolgok. Gyakorlatilag 8 emberre vissza vezethető, hogy
kik irányítják a világot, de ezt a 8-at is irányítja valaki.
A mesterséges tőzsde manipuláció képes tönkre tenni országokat,
gazdasági csopotokat. A pénz csak eszköz, a cél a hatalom.
A Biblia, a Jelenések könyve alapján azt mondom, hogy egy vallási diktatúra lesz a világ feje.
Egy olyan programot dolgoz ki, ami megoldás a "gazdasági válsára" ,
ami előre kitalált és eljátszott történet volt, ezáltal a pénzügyi hatalmakat, és velük együtt mindenkit maga mellé állít.
És gazdasági növekedést fog hozni, mivel az egész rendszer az Ő kezében van.
Egy szelíd diktatúra lesz, aminek mindenki önként és boldogan alá veti
magát, hiszen a behódolás gyümölcse a jólét!
Aki nem engedelmeskedik, az nem lesz kívánatos.
Jel. 13,16
Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és
szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a
homlokukra bélyeget tegyenek;
Jel. 13,17
És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin
a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.
Vagy behódolsz, vagy lehetetlenné tesznek. És ez az a pont, ahol nem számít, hogy ki miben hisz. Lehet Budhista vagy Zsidó, vagy Krisna hívó, vagy tőzsde cápa, akit csak a nyereség érdekel, vagy világszéles kereskedelmi hálózat, ami a piac maximális kihasználására törekszik.
Ha növekedni fog a kereskedelem, emelkedni fog az életszinvonal, erősodni fog a gazdaságm mindenki hajlandó lesz az egységre! Akár egy egységes világvallás megalapításával is, akár a vasárnap megszentelésével is!
És ez a vallási diktatúra hozza a jó létet, mert az összeomlásnál erre
utal a Biblia.
Jel. 18,2
És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon,
és lett ördögöknek lakhelyévé, minden
tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges
madárnak tömlöczévé.
Jel. 18,3
Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek
kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.
A végleges gazdasági összeomlás már senkit sem fog érdekelni, örülnek
az emberek, hogy ha életben maradnak.
E. G. White Az utolsó napok eseményei c. könyvéböl idézek:
Isten leleplezte Babilont "...mert az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek. "...
Isten hat nap alatt teremtette a világot és megpihent a hetediken, megszentelte ezt a napot és szentként különítette el a többitől magának, hogy népe nemzedékeken keresztül megtartsa. De a bűn embere felmagasztalva magát Isten fölé, Isten templomába ülvén Istenként mutatva magát, véli, megváltoztatja az időket és a törvényt. Ez a hatalom azt állítja, hogy nemcsak egyenlő Istennel, de Isten feletti, s megváltoztatta a nyugalomnapot; a hét első napját helyezte oda, ahol a hetediknek kell lennie. és a protestáns világ elfogadta a pápaságnak eme gyermekét, és szentnek tekinti. Isten Szava ezt paráznaságnak nevezi [Jel 14:8]. - 7BC 979 (1900).
A vasárnap mozgalom most a háttérben készíti útját. A vezetők elrejtik az igazi hitpontot és sokan, akik egyesülnek a mozgalomban, nem látják e rejtett áramlat irányát... Vakon dolgoznak. Nem látják, hogy ha egy protestáns kormány szentesítette az elveket, amely őket szabad, független nemzetté tette, és a törvényhozás által az alkotmányba oly elvet fektetnek le, amely a pápai csalást és a pápai hamisságot terjeszti, belesodródnak a sötét középkor római borzalmába. - RH Extra, Dec. 11. 1888.
A vasárnap-törvény végrehajtásának eme mozgalmában elkötelezettek között is még sokan vannak, akik vakok a következményekkel szemben, amelyek követik ezt a tevékenységet. Nem látják, hogy egyenesen a vallásszabadság ellen küzdenek. Sokan vannak, akik sohasem értették a bibliai szombat igényét, sem a hamis alapot, melyen a vasárnap szokása nyugszik...
Azok, akik erőfeszítést tesznek az alkotmány megváltoztatására, és törvényt biztosítanak a vasárnap ünneplés végrehajtására, nincsenek tudatában ennek következményével. Válságban vagyunk! - 5T 711, 753 (1889).
NE ÜLJÜNK NYUGODTAN, SEMMITTEVŐN
Kötelességünk minden tőlünk telhetőt megtenni a fenyegető veszély elhárítására... Óriási felelősség hárul az ima embereire az egész országban, kérvén, hogy Isten a gonosz eme felhőjét tartsa vissza és adjon néhány év kegyelmet a Mesterért végzett munkára. - RH Extra, Dec. 11, 1888.
Akik most megtartják Isten törvényét, azoknak neki kell készülni. , hogy olyan segítséget kapjanak, amit egyedül Isten adhat nékik. Komolyabban kell dolgozniuk, hogy ameddig lehet, késleltessék a fenyegető csapást. - RH Dec. 18, 1888.
Ne engedd, hogy az Isten parancsolatát megtartó nép ebben az időben néma legyen, mintha méltóságteljesen belenyugodnának a helyzetbe. - 7BC 975 (1889).
Nem tesszük Isten akaratát, ha nyugodtan, semmittevőn ülünk azért, hogy a lelkiismeret szabadságát megőrizzük. Buzgó, eredményes ima szálljon fel az égbe, hogy ez a csapás késlekedjen a munka bevégzéséig, amit annyira elhanyagoltunk! Nagyon komolyan imádkozzunk és azután imánkkal összhangban dolgozzunk! - 5T 714 (1889).
Sokan vannak, akik nyugodtak, s amint voltak, alszanak. Azt mondják: "Ha a prófécia előre megmondta a vasárnap ünneplésének elrendelését, a törvényt biztosan beiktatják", s erre a következtetésre jutva leülnek, s nyugodtan várják az eseményeket, magukat azzal a gondolattal vigasztalva, hogy Isten meg fogja védeni népét a nyomorúság napján. De Isten nem fog megőrizni bennünket, ha nem teszünk erőfeszítést annak a munkának végzésére, amit feladatként ránk bízott.
Mint hűséges őrnek, látnod kell: a kard jön, és figyelmeztesd az embereket, ne folytassák a tudatlanság útirányát az ismeretlenen keresztül, amit elkerülhetnek, ha tudják az igazságot. - RH Extra, Dec. 24, 1889.
Szállj szembe a vasárnap-törvénnyel tollal és szóval
Nem dolgozhatunk úgy, hogy tessünk az embereknek, akik befolyásukat a vallásszabadság elnyomására fogják felhasználni, és elnyomó intézkedéseket hoznak, hogy embertársaikat a vasárnap szombatként való megtartására vezessék, vagy kényszerítsék. A hét első napja nem oly nap, amit tisztelni kellene. Ez álszombat, és az Úr családjának tagjai nem vállalhatnak közösséget azokkal az emberekkel, akik felmagasztalják e napot és megsértik Isten törvényét szombatjának taposásával! Isten népe ne szavazzon ilyen emberek hivatalba kerülésére, mert ha ezt teszi, akkor részese azok bűnében; amit elkövetnek, míg hivatalban vannak. - FE 475 (1890).
Remélem, hogy a trombita határozott hangot ad a vasárnap-törvény mozgalom tekintetében. Azt gondolom, az volna a legjobb, ha írásainkban Isten törvénye folytonosságának tárgyát hangsúlyozottá tennénk. Most a lehető legjobbat kell tennünk, hogy meghiúsítsuk a vasárnap-törvényt! - CW 97, 98 (1906).
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELFOGADJA A VASÁRNAP-TÖRVÉNYT
Amikor országunk lemond kormánya elveiről, törvénye iktatja a vasárnap-törvényt, a protestantizmus e tettével kezet nyújt a pápaságnak. - 5T 712 (1889).
A protestantizmus egész befolyását és idejét a pápaság mellett veti latba, országos rendelet által kierőszakolja a hamis szombatot, életet és erőt ad Róma romlott hitének, feléleszti zsarnokságát és a lelkiismeret elnyomását. - Mar 179 (1893).
Előbb vagy utóbb elfogadják a vasárnap-törvényt. - RH Febr. 16, 1905.
Hamarosan a vasárnap-törvényt érvényre juttatják és a bizalmi állásokban lévő emberek megkeserednek az Isten törvényét megtartó maroknyi nép ellen. - 4MR 278 (1909).
A Jelenések könyve 13. fejezetének próféciája kinyilatkoztatja, hogy a bárányszarvú fenevad által jelképezett hatalom "azt cselekszi, hogy a föld és annak lakosai imádják" a pápaságot, amelyet itt a párduchoz hasonló fenevad szimbolizál... Bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok az a hatalom, amelyet a bárányszarvú fenevad jelképez, és hogy ez a prófécia akkor fog teljesedni, amikor az Egyesült Államok kikényszeríti a vasárnap megtartását...
A politikai korrupció kiöli a jogosság szeretetét és az igazság tiszteletét. Még a szabad Amerikában is a hatalmasságok és a törvényhozók, hogy a nép kegyét megnyerjék, a politika követelésének engedve kötelezővé teszik a vasárnap megtartását. - NK 514, 527
És egy érdekes cikk, magyarra lefordítva.
A pénzügyi válság az európai társadalom értékeinek a próbaköve
COMECE Őszi Plenáris Ülése 2008
A pénzügyi válság egy mélyebb lelki válság és elhibázott értékrendszer jele. Az emberi munka értékét és értelmét a földre döntötte a profit iránti általános hajsza – szögezte le sajnálattal a COMECE Püspöki Kar az őszi planáris ülésén. A találkozón, amelyet a COMECE új épületében, Brüsszelben a de Meeus tér 19-ben tartottak november 12-14. között, részt vett Fr Piotr Mazukiewicz, az új főtitkár is.
A fő téma, az Európai Unió mai kihívásai keretében a plenáris ülés lehetőséget adott a COMECE Püspöki Karának, hogy elemezze azt a hármas krízist, amellyel az EU az utóbbi hónapokban szembesült: az ír népszavazás eredményét, amely felfüggesztette a Lisszaboni Szerződést és az ezzel kapcsolatos szervezeti reformokat az EU-ban; az orosz-grúz háború kapcsán kirobbant geopolitikai krízist; és végül, a pénzügyi és gazdasági válságot.
Adrianus Van Luyn püspök, a COMECE elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a krízis olyan mértékű, amelyet nem szabad alábecsülni: "Bárki, aki a pénzügyi válság okának csupán csak a piaci átláthatatlanság és a jogi elszámoltathatóság hiányát véli felfedezni, lehet, hogy nem vesz tudomást arról, hogy ez sokkal inkább a társadalmi berendezkedésről szól. A szűkös erőforrások folyamatos és korlátlan fogyasztásán alapuló gazdasági modell szükségszerűen megbukik." A püspök úgy gondolja, hogy a pénzügyi válság mélyebb oka a torz értékrendszerben gyökerezik.
A pénzügyi válság kínálja magát, hogy az emberek még élesebben megkérdőjelezzék a nyugati életstílust. Ezzel összefüggésben a COMECE Püspöki Kar megkapta a Szakértői Csoport által 2007 novemberében készített "Keresztény szemmel a klímaváltozásról" jelentést. A püspökök felfigyeltek a jelentés végkövetkeztetéseire: a klímaváltozás az emberiség nagy része számára felveti az életben maradás kérdését; illetve erős politikai vezetés és ami még fontosabb, erkölcsi megfontolás és megvitatás szükséges ahhoz, hogy ne csak az állampolgárok értelmét, hanem a szívét is megnyerjék, és meggyőzhessék őket arról, hogy elhatárolódjanak az országainkban uralkodó életstílustól, amely egyoldalúan csak a fogyasztásra, különösen az energiahordozók magas felhasználási szintjére koncentrál.
A "mértékletesség" mint központi érték kell, hogy meghatározza ezt az életstílusváltást. A keresztényeknek az a feladatuk, hogy másokban is tudatosítsák: a mértékletesség életminőséget és boldogságot jelenthet, mert segít abban, hogy elválasszuk az alapvetőt a fölöslegestől. Az Egyház számára újabb kihívást jelent annak nehézsége, hogy a keresztények hogyan tudják átadni magát az eszmét, miszerint az életmód megváltoztatása a kulcs a jó és végsősoron a boldog élet titkához.
Ugyanebben a szellemben, a püspökök felszólítottak a vasárnapi nyugalom, mint az európai társadalmi berendezkedés egyik alapkövének megszentelésére, amely a családi élet és a munka közötti egyensúlyteremtés lehetősége. Az utóbbi években a vasárnapot, mint heti pihenőnapot több tagállam törvényi szabályozása veszélyezteti, a liberális és fogyasztás-orientált politikai eszméknek betudhatóan. A jelenlegi gazdasági válsággal összefüggésben a COMECE Püspöki Kara felhívást intézett az Európai Parlamenthez, hogy gyakorolják a kötelességeiket és vegyék bele a vasárnap védelmét a Munkaidő Irányelvbe, amely december közepére lesz az Európai Parlamentnek felterjesztve.
Az iraki keresztény menekültek helyzetével kapcsolatban a püspökök felszólították az EU-t, hogy ismerje el a kereszténység alapvető szerepét Irak hagyományát és történelmét tekintve, és tartsák napirenden – az iraki kormánnyal való kapcsolataikban és a tárgyalások szintjén – a keresztény közösség védelmét, amelyet megsemmisítés fenyeget, és az egyéb iraki vallási kisebbségek védelmét. Nagyobb általánosságban a püspökök sajnálatukat fejezték ki, hogy az EU a harmadik országokkal szemben még most sem tesz megfelelő erőfeszítéseket, hogy a világ más részein élő kisebbségek vallásszabadsága elleni erőszak ellen hathatósan fellépjen.
A saját részükről a püspökök azzal a feladattal bízták meg a COMECE Titkárságát, hogy állítson fel egy szakértői csoportot a kölcsönösség elvének tanulmányozására a vallásszabadsággal kapcsolatban. A jelentést a következő plenáris ülésszak idején, 2009 márciusában fogják a Püspöki Kar elé benyújtani.
Mi a COMECE?
A COMECE az Európai Közösség Püspöki Konferenciájának Bizottsága. Az Európai Unió Katolikus Püspöki Konferenciájának delegált püspökeiből áll, állandó titkársága Brüsszelben van.
A 24 tagú püspöki küldöttség a következő országokat képviseli: Ausztriát, Belgiumot, Bulgárát, Csehországot, Angliát és Wales-t, Franciaországot, Németországot, Görögországot, Magyarországot, Írországot, Olaszországot, Lettországot, Litvániát, Máltát, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Romániát, Skandináviát, Skóciát, Szlovákiát, Szlovéniát, Spanyolországot és a Luxemburgi Főegyházmegyét.
A legszebb az, amikor a Magyar pogány hagyományokat ötvözik a Mária kultusszal, !!!!
A Magyarok Istene, az ősi Napisten pedig újra "fénylik". Hát idáig jutottunk.
Megjegyzések
Attila Nagy
Legutóbbi webhelytevékenységek|Visszaélés bejelentése|Oldal nyomtatása|Hozzáférés eltávolítása
Page updated
Google Sites
Report abuse