5. Áron kihajtott vesszeje, Isten által adott jel

Áron kihajtott vesszeje, Isten által adott jel

Az Áron kivirágzott vesszeje pedig a hitetlenek lázadására adott válasza volt Istennek. Kóré lázadása példa és előkép az utolsó idők eseményeire.

4 Móz. 16,2

És támadának Mózes ellen, és velök Izráel fiai közül kétszáz és ötven ember, a kik a gyülekezetnek fejedelmei valának, tanácsbeli híres neves emberek.

4 Móz. 16,3

És gyülekezének Mózes ellen és Áron ellen, és mondának nékik: Sokat tulajdonítotok magatoknak, holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttök van az Úr: miért emelitek azért fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?

Az utolsó időkben is hamis papok jelennek meg, akik Isten népét vádolni fogják. Hamis evangéliumot fognak terjeszteni, Hamis Krisztusok fognak csodát tenni.

Luk. 21,8

Ő pedig monda: Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánok.

Mát. 24,5

Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.

1 Ján. 2,18

Fiacskáim, itt az utolsó óra; és a mint hallottátok, hogy az antikrisztus eljő, így most sok antikrisztus támadt; a honnan tudjuk, hogy itt az utolsó óra.

1 Ján. 2,19

Közülünk váltak ki, de nem voltak közülünk valók; mert ha közülünk valók lettek volna, velünk maradtak volna; de hogy nyilvánvalóvá legyen felőlük, hogy nem mindnyájan közülünk valók.

1 Ján. 2,20

És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok.

2 Thess. 2,3

Ne csaljon meg titeket senki semmiképen. Mert nem jön az el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás, és megjelenik a bűn embere, a veszedelemnek fia,

2 Thess. 2,4

A ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.

Luk. 21,12

De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.

Luk. 21,13

De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.

Luk. 21,12

De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és üldöznek titeket, adván a gyülekezetek elé, és tömlöczökbe és királyok és helytartók elé visznek az én nevemért.

Luk. 21,13

De ebből néktek lesz tanúbizonyságotok.

Luk. 12,11

Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket, és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggodalmaskodjatok, mimódon vagy mit szóljatok védelmetekre, vagy mit mondjatok;

Luk. 12,12

Mert a Szent Lélek azon órában megtanít titeket, mit kell mondanotok.

Mát. 10,17

De óvakodjatok az emberektől; mert törvényszékekre adnak titeket és az ő gyülekezeteikben megostoroznak titeket;

Mát. 10,18

És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul ő magoknak és a pogányoknak.

Kóré és társai hamis áldozatot mutattak be az Úrnak. Azt hitték, hogy az Isten elé járulhatnak, és azt hitték, hogy Őt képviselhetik.

4 Móz. 16,5

És szóla Kórénak és az ő egész gyülekezetének, mondván: Reggel megmutatja az Úr: ki az övé és ki a szent, és kit fogadott magához; mert a kit magának választott, magához fogadja azt.

4 Móz. 16,6

Ezt cselekedjétek azért: Vegyetek magatoknak temjénezőket, Kóré és az ő egész gyülekezete!

4 Móz. 16,7

És tegyetek azokba tüzet, és rakjatok rá füstölő szert az Úr előtt holnap, és az a férfiú legyen szent, a kit kiválaszt az Úr. Sokat tulajdonítotok magatoknak, Lévi fiai!

Az utolsó időkben is sokan hamis tanításokat terjesztenek, és az Úr nevében prédikálnak.

Mát. 7,21

Nem minden, a ki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába; hanem a ki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát.

Mát. 7,22

Sokan mondják majd nékem ama napon: Uram! Uram! nem a te nevedben prófétáltunk-é, és nem a te nevedben űztünk-é ördögöket, és nem cselekedtünk-é sok hatalmas dolgot a te nevedben?

Mát. 7,23

És akkor vallást teszek majd nékik: Sohasem ismertelek titeket; távozzatok tőlem, ti gonosztevők.

Luk. 13,25

Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti;

Luk. 13,26

Akkor kezditek mondani: Te előtted ettünk és ittunk, és a mi utczáinkon tanítottál;

Luk. 13,27

De ezt mondja: Mondom néktek, nem tudom honnét valók vagytok ti; távozzatok el én tőlem mindnyájan, kik hamisságot cselekesztek!

Mózes Isten utasítására felszólította az embereket, hogy távozzanak el a hamis tanítás képviselőitől.

4 Móz. 16,26

És szóla a gyülekezetnek, mondván: Kérlek, távozzatok el ez istentelen emberek sátorai mellől, és semmit ne illessetek abból, a mi az övék, hogy el ne veszszetek az ő bűneik miatt.

Az utolsó napokban Isten az Ő népén keresztül üzen a világnak, hogy távozzanak el a hamis tanítás képviselőitől.

Jel. 14,6

És láték más angyalt az ég közepén repülni, a kinél vala az örökkévaló evangyéliom, hogy a föld lakosainak hirdesse az evangyéliomot, és minden nemzetségnek és ágazatnak, és nyelvnek és népnek,

Jel. 14,7

Ezt mondván nagy szóval: Féljétek az Istent, és néki adjatok dicsőséget: mert eljött az ő ítéletének órája; és imádjátok azt, a ki teremtette a mennyet és a földet, és a tengert és a vizek forrásait.

Jel. 14,8

És más angyal követé azt, mondván: Leomlott, leomlott Babilon, a nagy város! mert az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek.

Jel. 14,9

És harmadik angyal is követé azokat, mondván nagy szóval: Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére,

Jel. 14,10

Az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt;

Jel. 14,11

És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, a kik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének bélyegét felveszi.

Jel. 14,12

Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt a kik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!

Biblia Kommentár 7. 981. old.– Itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét! – Kik ezek? Isten különleges népe, akik a földön bebizonyították hűségüket. Kik ezek? Akik megtartották Isten parancsolatait és a Jézus hitét; akik a megfeszítettet tartották üdvözítőjüknek (1903, 132. kézirat).

Az engedelmesség jele a negyedik parancsolat szombatjának megtartása. Ha az emberek megtartják a negyedik parancsolatot, a többit is meg fogják tartani (1898, 31. levél).

Isten jelt fog tenni népére, s ez a jel szent szombatjának megtartása (Történelmi vázlatok 271).

Isten kijelentette, hogy súlyos lépés elvetni az élő Isten szavát és annak dölyfös parancsolatait fogadni el, aki meg akarja váltóztatni az időket és törvényeket. (2Mózes 31,12-17)

Akik e pontos megfogalmazás dacára sem hajlandók megtérni törvénytiprásukból, látni fogják engedetlenségük következményeit. Egyénenként tudakoznunk kell: a nyugalomnap megünneplésénél az Írásokból vettem-e hitemet, vagy az igazság hamis hirdetéséből. Aki Isten örök szövetségéhez rögzíti magát, melyet, mint Isten kormányának jelét és jegyét készített és hirdet is, azaz engedelmesség aranyláncához köti magát, melynek minden láncszeme ígéret. Azt bizonyítsa, hogy többre becsüli Isten szavát az emberek szavánál, Isten szeretetét az emberek szereteténél. S akik megtérnek törvényszegésükből, és isten jelének elfogadásával visszatérnek Isten iránti hűségükhöz, azok tényleges alattvalóinak bizonyítják magukat, készségesek az Úr akaratát cselekedni és engedelmeskedni parancsainak. A szombat igaz megtartása az Isten iránti hűség jele (1899, 63. kézirat).

Kóré lázadása elnyerte méltó büntetését.

4 Móz. 16,31

És lőn, a mint elvégezé mind e beszédeket, meghasada a föld alattok.

4 Móz. 16,32

És megnyitá a föld az ő száját, és elnyelé őket és az ő háznépeiket: és minden embert, a kik Kórééi valának, és minden jószágukat.

4 Móz. 16,33

És alászállának azok és mindaz, a mi az övék, elevenen a pokolra: és befedezé őket a föld, és elveszének a község közül.

Az Úr megmutatta hatalmát, de a nép nem fogadta el a történteket, továbbra is Mózest és Áront hibáztatták.

4 Móz. 16,41

És másnap felzúdula Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes ellen és Áron ellen, mondván: Ti öltétek meg az Úrnak népét!

4 Móz. 16,42

Mikor pedig egybegyűle a gyülekezet Mózes ellen és Áron ellen, akkor fordulának a gyülekezet sátora felé: és ímé befedezte vala azt a felhő, és megjelenék az Úrnak dicsősége.

Az utolsó csapások alatt az emberek nem fogadják el Isten üzenetét, és az Isten népét fogják hibáztatni a történtek miatt.

7BC 983. – A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre. – Tanulmányozzuk a hét pohár kitöltését. A gonoszság hatalmasságai nem adják fel a harcot küzdelem nélkül. A gondviselésnek szerepet kell játszania az armageddoni csatában. Mikor Jelenések 18. angyalának a dicsősége betölti a földet a vallásos elemek, mind a jó, mind a gonosz, fel fog ébredni szendergéséből, s az élő Isten szeregei kivonulnak a csatatérre. (1899, 175. kézirat)

EW 64-5. – Támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, akiken vala a fenevad bélyege. – 1850. június hó 27.-i látomásomban így szólt hozzám kísérő angyalom: "Az idő majdnem bevégződött. Vajon sugárzod e Jézus nyájas képmását kellőképpen?" Majd arra utasítottak, hogy a földre tekintsek s láttam, hogy azoknak, akik a harmadik angyali üzenetet elfogadták, készülődniük kellene. Az angyal így szólott: "Legyetek készen! Legyetek készen! Legyetek készen! Halljatok meg sokkal teljesebben a világ számára, mint eddig!" Láttam, hogy igen nagy munkát kell érettük elvégezni, de nagyon rövid idő alatt.

Az után láttam, hogy a hét utolsó csapás nemsokára kiárad azokra, akik nem állnak Isten oltalma alatt, de a világ ezt csak annyiba vette, mintha ugyanannyi hullni készülő esőcseppről volna szó. Ez után erőt nyertem arra, hogy végignézhessem a rettenetes félelmes utolsó csapást, Isten haragjának kiáradását. Láttam, hogy Isten haragja rettenetes, és ha Isten felháborodásában kinyújtaná karját, akkor a földnek összes lakói olyanokká lennének, mintha sohasem lettek volna, vagy gyógyíthatatlan, gyötrő fekélyek és sebektől szenvednének, amelyekből nincs gyógyulás és megváltás, csak a pusztulás. Rémület fogott el, arcra borultam az angyal előtt s úgy kértem, hogy távoztassa el tőlem, vagy takarja el e látványt, mert olyan rettenetes. Ekkor oly világosan láttam, mint még soha, annak fontosságát, hogy Isten szavát a legnagyobb gonddal kutassuk át, hogy megtudjuk belőle, miképpen kerülhetjük el a csapásokat, melyekről Isten szava kijelenti, hogy mindazokra jönnek, akik a fenevadat imádják, és annak képét és jelét homlokukra, vagy kezükre felveszik. Rendkívül csodálkoztam azon, hogy emberek akadnak, akik Isten parancsolatait, különösen a szent szombatnapot lábbal tapossák, míg a Szentírás olyan határozott és rettenetes fenyegetéseket és ítéleteket tartalmaz a törvény áthágói ellen.

Jel. 16,2

Elméne azért az első, és kitölté az ő poharát a földre; és támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, a kiken vala a fenevad bélyege, és a kik imádják vala annak képét.

Nagy Küzdelem 557. – Támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, akiken vala a fenevad bélyege. – Isten büntető ítélete azokat fogja sújtani, akik népét sanyargatni és pusztítani akarják. Isten türelme a gonoszok iránt törvényszegésre bátorítja az embereket, de büntetésük nem marad el, és rettenetes lesz, ha soká késik is. „Mint a Perázim hegyén, felkel az Úr, és mint a Gibeon völgyében, megharagszik, hogy megtegye munkáját, amely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát, amely hallatlan lesz” (Ésa 28:21). Irgalmas Istenünknek a büntetés szokatlan tett. „Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában” (Ez 33:11). Az Úr „irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú..., megbocsát hamisságot, vétket és bűnt’. ’Hosszútűrő az Úr és nagy hatalmú, és nem hagy büntetlenül” (2Móz 34:67; Náh 1:3). Az igazságos Isten rettenetes dolgokkal fog földre tiport törvényének érvényt szerezni. A törvényszegőre váró büntetés súlyosságára abból következtethetünk, hogy az Úr nem siet az ítéletet végrehajtani. A nemzet, amelynek Isten sokáig tűr, és amelyre nem sújt le addig, míg be nem tölti gonoszságának mértékét, végül ki fogja inni a harag poharát, amelybe nem vegyül irgalom.

Amikor Krisztus közbenjárása megszűnik a szenthelyen, Isten kitölti elegyítetlen haragját azokra, akik imádják a fenevadat és képét, és felveszik magukra a fenevad bélyegét (Jel 14:9-14). Izrael népének megszabadítása előtt Isten csapásokkal sújtotta Egyiptomot. Azok a csapások, amelyek Isten népének végső szabadulása előtt a világot fogják sújtani, hasonlítanak az egyiptomi csapásokhoz, csak rettenetesebbek lesznek annál, és sokkal több embert érintenek. A Jelenések könyvének írója így ecseteli azokat a szörnyű csapásokat: „Támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, akiken vala a fenevad bélyege, és akik imádják vala annak képét”.

Jel. 16,3

A másik angyal is kitölté az ő poharát a tengerbe; és olyanná lőn, mint a halott vére; és minden élő állat meghala a tengerben.

Jel. 16,4

A harmadik angyal is kitölté az ő poharát a folyóvizekbe és a vizek forrásaiba; és lőn vér.

Nagy Küzdelem 557.old. – A másik angyal is kitölté az ő poharát a tengerbe, a harmadik angyal is kitölté. – Isten büntető ítélete azokat fogja sújtani, akik népét sanyargatni és pusztítani akarják. Isten türelme a gonoszok iránt törvényszegésre bátorítja az embereket, de büntetésük nem marad el, és rettenetes lesz, ha soká késik is. „Mint a Perázim hegyén, felkel az Úr, és mint a Gibeon völgyében, megharagszik, hogy megtegye munkáját, amely szokatlan lesz, és hogy cselekedje dolgát, amely hallatlan lesz” (Ésa 28:21). Irgalmas Istenünknek a büntetés szokatlan tett. „Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában” (Ez 33:11). Az Úr „irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú..., megbocsát hamisságot, vétket és bűnt”. „Hosszútűrő az Úr és nagy hatalmú, és nem hagy büntetlenül" (2Móz 34:67; Náh 1:3). Az igazságos Isten rettenetes dolgokkal fog földre tiport törvényének érvényt szerezni. A törvényszegőre váró büntetés súlyosságára abból következtethetünk, hogy az Úr nem siet az ítéletet végrehajtani. A nemzet, amelynek Isten sokáig tűr, és amelyre nem sújt le addig, míg be nem tölti gonoszságának mértékét, végül ki fogja inni a harag poharát, amelybe nem vegyül irgalom.

Amikor Krisztus közbenjárása megszűnik a szenthelyen, Isten kitölti elegyítetlen haragját azokra, akik imádják a fenevadat és képét, és felveszik magukra a fenevad bélyegét (Jel 14:9-14). Izrael népének megszabadítása előtt Isten csapásokkal sújtotta Egyiptomot. Azok a csapások, amelyek Isten népének végső szabadulása előtt a világot fogják sújtani, hasonlítanak az egyiptomi csapásokhoz, csak rettenetesebbek lesznek annál, és sokkal több embert érintenek. A Jelenések könyvének írója így ecseteli azokat a szörnyű csapásokat: „Támada gonosz és ártalmas fekély azokon az embereken, akiken vala a fenevad bélyege, és akik imádják vala annak képét. A tenger olyanná lőn, mint a halott vére; és minden élő állat meghala a tengerben. És a folyóvizek és a vizek forrásai vérré lesznek. Bármennyire iszonyú is ez a büntetés, Isten igazságosságához nem fér kétség. Isten angyala kijelenti: Igaz vagy Uram..., hogy ezeket ítélted; mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adál nékik inni; mert méltók arra (Jel 16:2-6). Akik Isten népét halálra ítélik, éppoly bűnösek vérük ontásában, mintha saját kezükkel ölték volna meg őket. Krisztus is vétkesnek nyilvánította a korabeli zsidókat az Ádám kora óta megölt szent emberek vére ontásáért, mert éppolyan lelkületűek voltak, és ugyanazt akarták tenni, amit a próféták gyilkosai.

Jel. 16,5

És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala: Igaz vagy Uram, a ki vagy és a ki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted;

TM 432. – Igaz vagy Uram. – Nemsokára elhangzanak e szavak: „Menjetek el és töltsétek ki a földre az Isten haragjának hét poharát.” Az ítélettétel egyik angyala kijelenti. „És hallám, hogy a vizek angyala ezt mondja vala, igaz vagy Uram, Aki vagy és Aki valál, te Szent, hogy ezeket ítélted.” Ezek a mennyei lények nem kérdeznek semmit, hanem teljesítik megbízatásukat. A Seregek Ura, a mindenható Úr Isten, az igazságos, az igaz, a szent, bízta meg őket feladatukkal. Megingathatatlan hűséggel végzik feladatukat, tiszta fehér gyolcsba öltözötten, arany övekkel felövezve. Amikor elvégezték feladatukat, amikor kitöltötték Isten haragjának utolsó poharát is a földre, akkor visszatérnek, s üres poharaikat az Úr lábai elé helyezik.

Majd pedig a következő jelenetet is feljegyezték: „És ezek után hallám mintegy nagy sokaságnak nagy szavát az égben, amely ezt mondja vala: Alleluja! Mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a mindenható. És énekelték Mózesnek énekét és a Báránynak énekét.”

Jel. 16,6

Mivelhogy szentek és próféták vérét ontották, vért adál nékik inni; mert méltók arra.

Jel. 16,7

És hallám, hogy más az oltárról ezt mondja vala: Jól van Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid.

Jel. 16,8

A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra; és adaték annak, hogy az embereket tikkaszsza tűzzel.

Nagy Küzdelem 576.old. – A negyedik angyal is kitölté az ő poharát a napra. – A trón a kristálytengerre néz, amely az Istentől rásugárzó dicsőségben mintha tűzben égő üvegből lenne. A tengeren sorakoznak fel azok, akik diadalmaskodtak „a fenevadon és az ő képén, és bélyegén és az ő nevének számán”. A száznegyvennégyezer a Báránnyal a Sion-hegyén áll, kezükben az „Istennek hárfái”, és a „hárfások szava”, „akik az ő hárfájukkal hárfáznak”, olyan, mint a sok víz zúgása és nagy mennydörgés hangja. A trón előtt „új éneket” énekelnek, amelyet a száznegyvennégyezren kívül senki más nem tanulhat meg. Ez Mózes éneke és a Bárányé - a szabadulás éneke. Ezt az éneket csak a száznegyvennégyezer tudja megtanulni, mert ez tapasztalatuk éneke - olyan tapasztalaté, amilyen senki másnak soha nem volt. „Ezek azok, akik követik a Bárányt valahová megy”. Krisztus a földről, az élők közül ragadta el őket, és ők „Istennek és a Báránynak zsengéi” (Jel 15:2-3; 14:1-5). „Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból”. Olyan nyomorúságot viseltek el, amilyen nem volt, amióta nép kezdett lenni. Kiállták Jákob éjszakájának gyötrelmeit, és közbenjáró nélkül álltak meg az utolsó csapások idején. De megszabadultak, mert „megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében”. „Szájukban nem találtatott álnokság, mert... feddhetetlenek” Isten előtt. „Ezért vannak az Isten királyi széke előtt; és szolgálnak néki éjjel és nappal az Ő templomában; és aki a királyi széken ül, kiterjeszti sátorát felettük”. Az éhség és a ragály a szemük láttára tette a földet pusztasággá. A nap nagy hőséggel perzselte az embereket. Ők is szenvedtek, éheztek, szomjaztak. De „nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé, sem a nap nem tűz rájuk, sem semmi hőség, mert a Bárány, aki a királyi széknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet” (Jel 7:14-17).

Jel. 16,9

És tikkadának az emberek nagy hévséggel; és az Istennek nevét káromlák, a kinek hatalma vala e csapásokon; és nem térének meg, hogy neki dicsőséget adjanak.

Jel. 16,10

Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyiszékére; és lőn az ő országa setét; és rágják vala az ő nyelvöket a kín miatt,

EW 289-90. – Az ötödik angyal is kitölté az ő poharát a fenevad királyiszékére. – Figyelmemet újra a földre irányították. A gonoszok megsemmisültek, s csak hulláik borították a földet. Istenharagja a hét csapás alatt meglátogatta a földet s oly gyötrelmeket okozott, hogy a gonoszok kínjaikban nyelvüket harapdálták, és Istent átkozták. Különösen a hamis pásztorok lakoltak Isten haragjától. Szemeik elsorvadtak, szemüregükben és nyelvük szájukban. Miután a szenteket Isten szava megszabadította az istentelenek dühe egymás ellen irányult. A földet mindenfelé vér árasztotta el és a hullák a föld egyik szélétől a másikig mindent elborítottak.

Jel. 16,11

És káromlák a menny Istenét az ő kínjaik és fekélyeik miatt; és meg nem térének az ő cselekedeteikből.

Jel. 16,12

A hatodik angyal is kitölté az ő poharát a nagy folyóvízre, az Eufrátesre; és kiszárada annak vize, hogy a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék.

EW 88-9. – A napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék. – Megkérdeztem az angyalt, vajon kimaradt-e valaki? Erre felszólított, hogy nézzek az ellenkező irányba, s láttam egy kis csapatot, amely egy keskeny ösvényen haladt. Az igazság mindnyájukat szoros, zárt csapatba tömörítette. Az angyal így szólt: „A harmadik angyal kötegekbe köti, vagy elpecsételi őket a mennyei csűrök számára.” Ez a kis csapat gondterheltnek látszott, mintha nagy próbákon, küzdelmeken mentek volna keresztül. Úgy láttam, mintha épp akkor bújt volna elő a nap a felhők mögül s rájuk világított, miközben diadalittasan közeledtek végső győzelmük felé.

Jel. 16,13

És láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijőni, a békákhoz hasonlókat;

Nagy Küzdelem 499.old. – Láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijönni. – Sátán régóta készül arra, hogy erejét megfeszítve megtévessze a világot. Munkáját az Édenben kezdte az Évának adott ígérettel: „Bizony nem haltok meg”; „Amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói” (1Móz 3:4-5). Sátán lassan-lassan készítette el legnagyobb csalásának útját a spiritizmus kialakításával. Szándékait még nem valósította meg teljesen, de meg fogja valósítani a végső időben. A próféta ezt mondja: „Láték... három tisztátalan lelket... a békákhoz hasonlókat; ...ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek; akik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybegyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára” (Jel 16:13-14). Ez a csalás az egész világot magával fogja sodorni. Kivéve azokat, akiket Isten hatalma őriz az Igébe vetett hit által. Az embereket nemsokára elfogja valami végzetes biztonságérzet, és csak akkor ébrednek fel, amikor Isten kiönti haragját.

Jel. 16,14

Mert ördögi lelkek azok, a kik jeleket tesznek; a kik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybe gyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára.

EW 87. – Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek. – Azóta láttam, hogy ez a csalás mennyire elterjedt, s ha lehetne, a kiválasztottakat is megtévesztené. Sátánnak hatalma lesz ahhoz, hogy Jézusban elszunnyadt rokonaink vagy barátaink alakjában jelenjék meg előttünk. Úgy tünteti fel, mintha ezek a barátaink megjelennének közöttünk, mert az általunk jól ismert szavaikat mondják, amelyeket életükben is használtak s fülünket ugyanazok a hangok ütik meg, mint amelyekből az életben megismertük őket. Mindennek egyedüli célja, hogy csapdásba esve, hitelt adjunk ennek a csalásnak.

Szemelvények 2. kiadás 21-22. old. – Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek. – Az ellenség arra készül, hogy csodatevő hatalma által megtévessze az egész világot. A világosság angyalait és Jézus Krisztust megszemélyesítve fog megjelenni. Mindenkinek – aki napjainkra szóló igazságot tanít – az Igét kell hirdetnie. Az Igéhez ragaszkodók nem fognak ajtót nyitni a Sátánnak az által, hogy meggondolatlan kijelentéseket tesznek a prófétálással, álmokkal és látomásokkal kapcsolatban. Kisebb- nagyobb mértékben hamis kijelentések áramlottak közénk 1844 óta, amikor Krisztus második eljövetelét vártuk… Egyre több ilyen lesz majd, s nekünk, mint hűséges őrállóknak, őrhelyünkön kell állnunk. Sokan küldenek nekem levelet állítólagos látomásaikról, melyek továbbadását kötelességüknek érzik. Segítse az Úr szolgáit, hogy körültekintőek legyenek.

Amikor az Úrnak van egy valóságos csatornája világosságának közvetítésére, akkor sok hamisítvány is megjelenik egyidejűleg. Sátán nem mellőz egy olyan ajtót sem, melyet tárva nyitva hagynak előtte. Olyan üzeneteket fog hangoztatni, melyekben keveri az igazságot saját elgondolásaival, hogy ez által lelkeket vezessen félre. Emberekre és azoknak kijelentéseire tereli a figyelmet, hogy ne ragaszkodjanak szilárdan az, „Így szól az Úr” elvéhez. Isten népének magatartását tökéletes nyugalom jellemzi. A Benne bízók higgadtak és alázatosak. Lesznek egyszerű, őszinte és odaadó Biblia-hívők, akik hallgatják és meg is tartják az Isten beszédeit és józanul, komolyan és értelmesen várják Istent ( 1894, 102. levél).

Jel. 16,15

(Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát.)

Biblia Kommentár 7. 986. – Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit. – A gyülekezet a menyasszony, a Bárány felesége. Tartsa hát magát szentnek, tisztának, elkülönülten. Sohase engedjen meg magának balgaságokat; hiszen a királynak menyasszonya. Mégsem veszi eszébe magasztos helyzetét. Ha megértené mindenestől dicső lenne belülről. (1901, 177. levél)

A gyülekezet Krisztus jegyese, s tagjainak Vezetőjükkel egyazon igát kell hordoznia. Isten figyelmeztet, hogy ne szennyezzük be ruhánkat. (1898, 123 ½. Levél)

Krisztus Példázatai 218.old. – Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit. – A kegyelemidő hamar lejár. A vég közel. A figyelmeztetést megkaptuk: „Vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap” (Lk 21: 34). Vigyázzatok, nehogy készületlenül találjon titeket! Vigyázzatok, hogy legyen menyegzői ruhátok a nagy Király lakomáján!

„Amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.” „Boldog, aki vigyáz, és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát” (Mt 24:44; Jel 16:15).

Jel. 16,16

Egybegyűjték azért őket a helyre, a melyet zsidóul Armageddonnak neveznek.

Biblia Kommentár 7 982-3. old.– A helyre, amelyet zsidóul Armageddonnak neveznek. – Csak két párt van a világon. Az Istenhez hűségesek és a sötétség fejedelmének lobogója alatt állók. A Sátán és angyalai hatalommal, jelekkel és hazug csodákkal szállnak le, hogy elhitessék a föld lakósait, és ha lehet, magukat a választottakat is. Közvetlen előttünk a válság. Meg kell-e ennek bénítani az igazságot hirdetők erőit? Az ámítás hatalmasságainak olyan erős lenne a befolyása, hogy maga alá temeti az igazság hatását?

Hamarosan megvívják az aramageddoni csatát. Akinek öltözékén ott a felírat: királyok Királya és uraknak Ura, fehér lovon, tiszta fehér gyolcsba öltözve elővezeti az ég seregeit. (1899, 172. kézirat)

A gonoszság minden válfaja erősen működésbe lép. Gonosz angyalok fognak össze, gonosz emberekkel, s mivel az állandó küzdelemből tapasztalható nyertek az ámítás és a csata legjobb módjairól; és mivel századok óta erősödtek, nem adják fel a végső nagy küzdelmet elkeseredett harc nélkül. Az egész világ a kérdés vagy egyik, vagy másik oldalán fog állni. Meg fogják harcolni az armageddoni csatát s ama nap egyikünket sem találja alva. Teljesen ébernek kell lennünk, mint okos szüzeknek olajnak kell lenni edényeinkben lámpásunk számára.

A Szentlélek erejének kell rajtunk nyugodnia, s az Úr seregeinek parancsnoka fog a mennyei angyalok élén járni, hogy irányítsa a csatát. Komoly eseményeknek kell még lejátszódni előttünk. Harsonának kell harsona után harsannia, pohárnak pohár után kiürülnie a föld lakósaira. Főfontosságú események állnak közvetlen előttünk. (1890, 112. levél)

Bizonyságtételek 8. 42. – A helyre, amelyet zsidóul Armageddonnak neveznek. – Ezt a látványt mutatták meg nekem. De a gyülekezetnek még harcolnia kell és harcolni is fog a látható és a láthatatlan ellenség ellen. A földön Sátán emberi eszközei működnek. Emberek szövetkeznek, hogy ellene álljanak a Seregek Urának. E szövetségben meg is maradnak addig, amíg Krisztus el nem hagyja a közbenjárásának helyét a kegyelem trónja előtt, és fel nem ölti magára a bosszú ruháját. Sátán ügynökségei ott találhatók minden nagyvárosban, szorgalmasan megszervezik csoportokban Isten törvényének ellenzőit. Hitvalló szentek és nyíltan hitetlenek állnak e csoport mellé. Isten népe most sem lehet puhány. Nem szabad elszunnyadnunk pillanatra sem.

Bizonyságtételek 5 450-451. old. – A helyre, amelyet zsidóul Armageddonnak neveznek. – Ugyanaz a mesteri elme, amely az elmúlt korokban áskálódott a hűségesek ellen, most is el akarja törölni a föld színéről azokat, akik félik Istent és engedelmeskednek törvényének. A Sátán felháborodást fog szítani az alázatos kisebbség ellen, akik lelkiismeretesen visszautasítják a népszerű szokásokat és hagyományokat. Befolyásos és tekintélyes emberek fognak majd össze a bűnözőkkel és aljasokkal, hogy tanácsot üljenek Isten népe ellen. Vagyon, lángész, műveltség fognak össze, hogy megvetéssel árasszák el isten népét. Üldöző államfők, papok és egyháztagok fogják majd ellenünk a hálót. Szóval, tollal, ígéretekkel, fenyegetésekkel és nevetségessé tétellel próbálják majd megsemmisíteni hitüket. Hamis vádakkal, gyűlöletet szító felhívásokkal korbácsolják majd fel a szenvedélyeket. Mivel a Szentírás nem szól a Biblia szombatjának megtartói ellen, ezért elnyomó rendszabályokkal pótolják majd a hiányt. A törvényhozók be fognak hódolni a vasárnap törvénybe iktatására követeléseinek, hogy népszerűségre és pártfogókra tegyenek szert. Akik Istent félik, nem fogadhatnak el olyan ünnepnapot, amely erőszakot követ el a Tízparancsolat egyik utasításán. Ezen a csatamezőn folyik majd le az utolsó nagy küzdelem az igazság és a hamisság között; de nem hagytak minket kétségben a kiút felől. Most is, mint Márdokeus napjaiban, az Úr igazolni fogja igazságát és népét.

Jel. 16,17

A hetedik angyal is kitölté az ő poharát a levegőégre; és nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyiszéktől, a mely ezt mondja vala: Meglett!

Biblia Kommentár 6 1118. old.– Nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyiszéktől, amely ezt mondja vala: Meglett! – Beszélhetünk azokról az áldásokról, amelyeket a Szentlélek hoz, de ha nem vagyunk készek elfogadni azokat, akkor törekvéseinknek mi az eredménye? Törekszünk-e minden erővel elérni Krisztusban a felnőttek termetét? Teljes szívvel törekszünk-e, szüntelenül előre nyomulva az elénk állított cél felé – Krisztus jellemének tökéletességére? Amikor Isten népe megkapja a jelet, akkor elpecsételtetnek homlokukon. A Szentlélekkel megtelve, teljesek lesznek Krisztusban és az elpecsételő angyal kijelenti: „Elvégeztetett”. (RH 1902. jún.10)

Bizonyságtételek 7 235. old.– Nagy szózat jöve ki a mennyei templomból a királyiszéktől, amely ezt mondja vala: Meglett! – A Gondviselés kereke lassan, de biztosan fordul. Nem tudjuk milyen hamar mondja ki az Úr: „Meglett”! Eljövetele közeledik. Lehetőségeink rövidesen véget érnek. Már csak kis ideig dolgozhatunk. Testvéreim komolyan törekedjetek arra, hogy a déli államok széltében-hosszában emlékműveket állítsatok Istennek. Alapítsatok gyülekezeteket, építsetek imaházakat, létesítsetek korházakat, meg kis iskolákat és erősítsétek könyvkiadásunkat.

A dél különböző területein létrehozott tevékenység ágaiban bölcs és imádkozó férfiakra és nőkre van szükség, akik lépésről-lépésre megbízhatóan és értelmesen fejlesztik a művet. Isten megbízottjaiként dolgoznak, imádkoznak, gazdaságosan igazgatnak. A helyzet személyes és fáradhatatlan igyekezetet követel.

A legnagyobb és a legmagasabb fal is csak tégla a téglán. A legmélyebb hó is csak pehely a pelyhen. Türelmes folyamatosság a jótettekben, az legyen jelszavunk. Kitartóan igyekezzünk lépésről-lépésre előrehaladni, míg a versenyt meg nem futottuk, míg győzelmet nem arattunk.

Jel. 16,18

És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások; és lőn nagy földindulás, a milyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy.

EW 285-6. – Lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások. – Az ég megnyílt majd bezárult s mozgásban volt. A hegyek szél fújta nádszálakhoz hasonlóan ingadoztak, és hatalmas szakadozó sziklákat zúdítottak ki mindenfelé. A tenger forrt, mint a tüzes fazék és hatalmas köveket vetett ki a partokra. S midőn Isten kihirdette Jézus eljövetelének napját és óráját, és népével megkötötte az örök frigyet, minden mondata után szünetelt, megállott, miközben szavai végigdörögtek a földön. Istennek Izraele a menny felé emelt szemekkel figyelt e szavakra, melyek Jehova ajkairól származtak, s mennydörgésszerűen áthatották a földet; megrendítően ünnepélyes volt. Minden egyes mondat végén így kiáltottak fel a szentek: "Dicsőség! Hallelúja!" Arcukat éppúgy beragyogta Istennek dicsősége, mint Mózes arcát, midőn Sinai hegyéről alájött. A gonoszok nem tudtak rájuk nézni a dicsfény miatt. S midőn Isten kimondta az örökké tartó áldást azok felett, akik Őt megdicsőítették azzal, hogy megtartották a szent szombat napot, hangos diadalkiáltás hangzott fel a fenevad képe felett.

EW 272-3. – Lőn nagy földindulás. – Közvetlenül azután hogy Istenhez kezdtek kiáltani, a részvéttől meghatott angyalok azonnal hozzájuk akartak sietni, kiszabadításukra, de a hatalmas parancsnokló angyal ezt nem engedte meg. Ezt mondta. "Istennek akarata még mindig nem teljesült. Ki kell inniuk a poharat. Keresztséggel meg kell keresztelkedniük."

Csakhamar hallottam Isten szavát, mely az eget és földet megremegtette. Hatalmas földrengés támadt. Mindenfelé épületek dőltek össze, de ugyanekkor tisztán csengő diadalkiáltást is hallottam. Arra a csapatra tekintettem, amely kevéssel előbb még a legnagyobb lelki gyötrelmeket és rabságot szenvedte. Fogságuk megváltozott. Ragyogó fényesség áradt rájuk. Óh, mily dicsőséges volt megjelenésük! A gond és fájdalom nyoma teljesen eltűnt s helyette az egészség és szépség mosolygott le minden arcról. Ellenségeik, az őket körülvevő pogányok, mint hullák estek a földre; nem viselhették el azt a fényt, amely a megszabadult szenteket beragyogta. A hívők kipróbált csapata egyetlen szempillantás alatt átváltozott dicsőségből dicsőségbe. A sírok megnyíltak, előjöttek a szentek halhatatlanságba öltözve s így kiáltottak: ’Győzelem a halál és sír felett’! S együttesen az élő szentekkel az Úr elé ragadtattak a levegőbe, mialatt a halhatatlan ajkak a dicsőség és győzelem édes dallamait zengték.

Nagy Küzdelem 566. old.– Lőn nagy földindulás. – Isten éjfélkor mutatja meg hatalmát népe szabadítására. Feltűnik a nap, és teljes fényben ragyog. Jelek és csodák történnek gyors egymásutánban. A gonoszok rémülten és csodálkozva nézik e jeleneteket, az igazak pedig szent örömmel szemlélik szabadulásuk jeleit. A természetben mintha minden a visszájára fordulna. A folyók állóvizekké válnak. Sötét, nehéz felhők jelennek meg, majd egymásra tornyosulnak. A haragos ég közepén egyetlen tiszta hely van, amely leírhatatlan dicsőségtől tündököl. Onnan hallatszik Isten hangja, amely olyan, mint a sok víz zúgása. Ezt mondja: ’Meglett’! (Jel 16:17).

Ez a hang megremegteti az eget és a földet. Hatalmas földrengés támad, olyan, „amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy” (Jel 16:18). Úgy tűnik, mintha az ég megnyílna és bezárulna, és az Isten trónjáról áradó dicsőség sugarakat lövellne. A hegyek szélben hajladozó nádként inognak, és durva kövek szóródnak szerteszét. Mennydörgés hallatszik. Vihart jelez. A tenger tombol. Forgószél süvölt, mintha öldöklő démonok kiáltoznának. Az egész föld megduzzad, mint a hullámzó tenger. Felszíne széttöredezik. Mintha az alapja kimozdult volna. Egész hegyláncok lesüllyednek. Lakott szigetek eltűnnek. A kikötők környékét, amelyet a gonoszság Sodómává formált, elnyelik a tajtékzó hullámok. Isten megemlékezik a nagy Babilonról, „hogy adjon annak inni az Ő búsult haragja borának poharából”. Hatalmas jégdarabok, „talentomnyi” nagyságúak pusztítanak (Jel 16:19.21). A föld legragyogóbb városai összeomlanak. Nagyúri paloták, amelyekre a föld nagyjai vagyonukat tékozolták, hogy a maguk dicsőségét emeljék, szemük láttára válnak romhalmazzá. A börtönfalak széthasadnak, és Isten gyermekei, a hitükért raboskodók megszabadulnak.

Jel. 16,19

És a nagy város három részre szakada, és a pogányok városai elesének; és a nagy Babilon megemlítteték az Isten előtt, hogy adjon annak inni az ő búsult haragja borának poharából.

Nagy Küzdelem 566.old. – A nagy Babilon megemlítteték az Isten előtt. – Ez a hang megremegteti az eget és a földet. Hatalmas földrengés támad, olyan, „amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak, ilyen földindulás, ilyen nagy” (Jel 16:18). Úgy tűnik, mintha az ég megnyílna és bezárulna, és az Isten trónjáról áradó dicsőség sugarakat lövellne. A hegyek szélben hajladozó nádként inognak, és durva kövek szóródnak szerteszét. Mennydörgés hallatszik. Vihart jelez. A tenger tombol. Forgószél süvölt, mintha öldöklő démonok kiáltoznának. Az egész föld megduzzad, mint a hullámzó tenger. Felszíne széttöredezik. Mintha az alapja kimozdult volna. Egész hegyláncok lesüllyednek. Lakott szigetek eltűnnek. A kikötők környékét, amelyet a gonoszság Sodomává formált, elnyelik a tajtékzó hullámok. Isten megemlékezik a nagy Babilonról, „hogy adjon annak inni az Ő búsult haragja borának poharából”. Hatalmas jégdarabok, „tálentom”-nyi nagyságúak pusztítanak (Jel 16:19.21). A föld legragyogóbb városai összeomlanak. Nagyúri paloták, amelyekre a föld nagyjai vagyonukat tékozolták, hogy a maguk dicsőségét emeljék, szemük láttára válnak romhalmazzá. A börtönfalak széthasadnak, és Isten gyermekei, a hitükért raboskodók megszabadulnak.

Jel. 16,20

És minden sziget elmúlék, és hegyek nem találtatának többé.

Jel. 16,21

És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szálla az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért; mert annak csapása felette nagy.

Pátriákák és Próféták 473. old.– És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szálla az égből az emberekre. – Isten saját akaratával indította el a természet erőit, hogy azok megtörjék ellenségei hatalmát – „tűz és jégeső, hó és köd, szélvihar, amelyek az ő rendelését cselekszik” (Zsolt 148:8). Mikor a pogány emoreusok elhatározták, hogy dacolnak Isten akaratával, Isten közbelépett, „nagy köveket hullata rájok az égből”. A föld történelmének záró jelenetében még nagyobb ütközet leírásáról értesülünk, amikor „Felnyitotta az Úr az ő tárházát, és előhozta az ő haragjának szereit” (Jer 50:25). Ő kérdezi: „Eljutottál-e a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é? Amit fenntartottam a szükség idejére, a harc és háború napjára?” (Jób 38:22-23).

A látnok leírja a pusztulást, amely akkor történik, amikor „[...] nagy szózat jöve ki a mennyei templomból [...] ezt mondja vala: Meglett!” A látnok mondja: „És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szálla az égből az emberekre” (Jel 16:17.21).

Mózesnek és Áronnak áldozatot kellett vinni az Úr Istennek, hogy megállítsák a pusztítást.

4 Móz. 16,46

És monda Mózes Áronnak: Fogd a temjénezőt, és tégy abba tüzet az oltárról, és rakj reá füstölő szert, és vidd hamar a gyülekezethez, és végezz engesztelést értök, mert kijött az Úrtól a nagy harag, elkezdődött a csapás.

4 Móz. 16,47

Vevé azért Áron a temjénezőt, a mint mondotta vala Mózes, és futa a község közé, és ímé elkezdődött vala a csapás a nép között. És füstölő áldozatot tőn, és engesztelést szerze a népnek.ás.

4 Móz. 16,48

És megálla a megholtak között és élők között; és megszűnék a csap

Az Isten népének is egy szolgálatot kell végeznie, hogy ne mindenkit érjenek az utolsó idők csapásai. Egy utolsó üzenetet kell továbbítani a világnak, egy Angyali szózatot, hogy fussunk ki a hamis tanítás gyülekezetéből, mert eljött az Isten ítéletének az órája.

Jel. 18,2

És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges madárnak tömlöczévé.

Szemelvények 2. 65. old.– Leomlott, leomlott a nagy Babilon. – A teljes fejezetből kitűnik, hogy az elesett Babilon azokat az egyházakat jelenti, melyek nem fogadják el az Úr első, második és harmadik angyal üzenetein keresztül adott figyelmeztetéseit. Elutasították az igazságot és hazugságot fogadtak el helyette. Olvassátok el 2Thessalónika 2,1-12. verseit. A Jelenések 18. fejezetének üzenete világos és egyértelmű „Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak” (3.vers). aki elolvassa ezt a fejezetet, elkerülheti a megtévesztést.

Hogyan örvendezne Sátán egy olyan üzenet elterjedésének, amely szerint éppen arra a népre vonatkozhat ez a kijelentés, melynek tagjai Isten az Ő törvénye bizalmasaivá tette. Babilon bora egyrészt a hamis szombatnak a valódi, az Úrtól megáldott és az ember számára megszentelt szombat fölé való magasztalását jelenti, másrészt, pedig a lélek hallhatatlanságának tanítását. Ezek a rokon téveszmék és az igazság elutasítása teszik Babilonná az egyházakat. Királyok, kereskedők, uralkodók, és vallási tanítók együttese alkotja a romlott egységet.

Biblia Kommentár 7 -980.old. – Leomlott, leomlott a nagy Babilon. – Amint közeledünk a föld történelmének végéhez a harmadik angyal üzenetének fontossága egyre növekedni fog.

Isten elém tárta az azokat fenyegető veszélyt, akire a harmadik angyal üzenetének hirdetését bízta. Nem szabad elfelednünk, hogy ez az üzenet a lehető legfontosabb a világ számára. Szorgalmasan kutatniuk kell az Írásokat, hogy őrizkedni tudjanak a gonoszság titkától, mely olyan sarkalatos szerepet tölt be a világ történelmének utolsó eseményeiben.

A világi hatalmasságok több és több külsőséges felvonulást rendeznek. Más-más jelkép alatt Isten János elé tárta azok gonosz jellemét és csábító befolyását, akik régebben is Isten népének üldözésével tűntek ki. Jelenések 18. fejezete beszél a titokzatos Babilonról, mely elesett magas tisztjéről, és üldöző hatalommá vált. Akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét, azok e hatalom haragjának célpontjaivá vállnak (18,1-8) (1902, 135. kézirat).

Ev 230. – Sátán a dolgok olyan rendjét tervezte, mely szerint a harmadik angyal üzenetének hirdetését korlátok közé szorítsuk. Őrizkedjünk terveitől és módszereitől. Az igazságot nem szabad tompítanunk, halkítanunk, az időszerű üzenetet nem szabad burkolnunk. A harmadik angyal üzenetét erősítenünk és megerősítenünk kell. A Jelenések 18. fejezete feltárja előttünk az igazság hirdetésének fontosságát, és pedig nem mérsékelt kifejezésekkel, hanem bátran és hatalommal. A harmadik angyal üzenetének hirdetése körül úgy is eleget fontolgattunk, kerülgettük a tárgyat. Az üzenetet nem hirdettük olyan világosan és határozottan, ahogy kellett volna.

LDE 201-2. – Amint meg van jövendölve a Jelenések tizennyolcadik fejezete, a harmadik angyal üzenetét nagy erővel kell hirdetnünk azoknak, akik a fenevad és képe ellen utolsó figyelmeztetést hangoztatják (8T 118).

LDE 197-8. – A Jelenések 18. fejezetében Isten felszólítja népét, hogy fusson ki Babilonból. E szöveg szerint Isten népe közül még sokan Babilonban vannak. Melyek azok a vallási közösségek, amelyekben ma Krisztus követőinek a többsége található? Kétségkívül azokban az egyházakban, amelyek a protestáns hitet vallják. (NK 342)

Jel. 18,3

Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.

Jel. 18,4

És hallék más szózatot a mennyből, a mely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból:

Jel. 18,5

Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól.

EW 277-9. – Fussatok ki belőle én népem. – Láttam a mennyben angyalokat fel-alá járni és hol leszálltak a földre, hol újra felszálltak a mennybe; különösen fontos eseményre készültek elő. Majd láttam, hogy egy hatalmas angyal megbízást kapott, hogy leszálljon a földre és egyesítse hangját a harmadik angyaléval és adjon nagyobb erőt és súlyt üzenetének. Ez az angyal nagy hatalmat és dicsőséget nyert, és midőn alászállt a földre, dicsősége beragyogta azt. Az angyal, kinek fényessége mindenhova elhatott, fennhangon kiáltotta: „Leomlott, leomlott a nagy Babilon s lett ördögöknek lakhelyévé, minden tisztátalan léleknek tömlöcévé és gyűlöletes madarak tömlöcévé.” A Babilon bukásáról szóló mennyei üzenet, melyet a második angyal hirdetett, megismételtetik, kiegészítve mindama romlottság megemlítésével, ami 1844 óta lopódzott be az egyházakba. Az angyal munkája éppen jókor jön, hogy a harmadik angyali üzenet utolsó nagy munkájához csatlakozzék, s azt hangos kiáltássá növeli. Isten népe így készül elő, hogy megálljon a kísértés órájában, amely csakhamar eljövend. Láttam, hogy nagy világosság nyugodott meg rajtuk s mindnyájan egyesültek, hogy bátran hirdessék a harmadik angyal üzenetét.

Angyalok küldettek el, hogy a hatalmas angyalt támogassák munkájában s a következő, mindenüvé elható kiáltásra lettem figyelmessé: "Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben és ne kapjatok az ő csapásaiból. Mert bűnei az égig hatottak s megemlékezett Isten az ő gonoszságairól." Úgy látszott, hogy ez az üzenet a kiegészítő részét képezi a harmadik angyal üzenetének és éppúgy csatlakozott ehhez, amiképpen az éjféli kiáltás 1844-ben a második angyali üzenethez. Isten dicsősége pihent meg a várakozó szenteken, akik félelmet nem ismerve hirdették az utolsó ünnepélyes intelmet és Babilon bukását. Felszólították Istennek népét, hogy fussanak ki Babilonból, nehogy részesei legyenek rettenetes végzetének.

A várakozó lelkeket körülvevő világosság mindenüvé elhatott s az egyházak azon tagjai, akiknek volt némi világosságuk, de a három üzenetet nem hallották, és nem vetették el, engedelmeskedtek a hívásnak és elhagyták a leomlott egyházakat. Sokan nagykorúakká váltak ezen üzenetek hirdetésének kezdete óta; világosság áradt rájuk és előjogukká lett, hogy élet és halál között választhattak. Néhányan inkább az életet választották, és ezek csatlakoztak ahhoz a csoporthoz, mely az Úrra várakozott és minden parancsolatát megtartotta. Most a harmadik üzenetnek kellett munkáját elvégeznie; mindenki próbára tétetett általa és drága lelkek felszólítattak, hogy lépjenek ki a vallásos közösségekből. Késztető hatalom indította az őszinte lelkeket, mialatt Isten erejének megnyilatkozása megdöbbentette s megfélemlítette hitetlen rokonaikat és barátaikat, úgy, hogy nem merték és nem is tudták visszatartani azokat, akik önmagukon érezték Isten Szentlelkének munkáját. Elhatott ez a kiáltás még a szegény rabszolgákig is és a köztük lévő kegyes lelkek felszabadulásuk elragadó reményében örömujjongva zengték éneküket. Uraiknak sem sikerült őket visszatartani; félelem és csodálat megbénították őket. Nagy csodák történtek; betegek gyógyultak meg és a hívőket jelek és csodák követték. Isten volt ebben a műben, és minden egyes szent, aki szabadon és félelmet nem ismerve hallgatott lelkiismeretének meggyőződésére, egyesült azokkal, akik megtartották Isten minden parancsolatát. Mindenütt hatalommal hirdették a harmadik üzenetet. Láttam, hogy ez az üzenet oly erővel és hatalommal végződik, amely jóval felülmúlja az éjféli kiáltást.

Mennyei erővel felruházva, ragyogó arccal és teljes odaadással mentek ki Isten szolgái, hogy a mennyei üzenetet hirdessék. Drága lelkek, akik a különböző vallásos közösségekben voltak szétszóródva, készséggel követték a hívást és kisiettek az elítélt egyházakból, amiképpen Lótot távozásra sürgették Sodomából, mielőtt a város elpusztult. Isten gyermekei annyira megerősödtek a rajtuk megnyugvó dicsőség által, hogy megállhattak a kísértés órájában. Mindenfelé ezt a kiáltást hallottam, mintha tömegek ajkáról hangzott volna felém: „Itt van a szentek békességes tűrése, itt, akik megtartják Isten parancsolatait és Jézus hitét.”

És itt kapcsolódik be a történetbe az Áron vesszeje. Minden törzsből egy vesszőt kellett elhelyezni az Úr ládája előtt.

4 Móz. 17,3

Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vessző esik az ő atyjok házának fejéért.

4 Móz. 17,4

És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság ládája elé, a hol megjelenek néktek.

4 Móz. 17,5

És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, a kit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, a melyekkel zúgolódnak ti ellenetek.

Isten megmutatta, hogy ki az Ő választottja, ki az általa kiválasztott és felkent pap..

4 Móz. 17,8

És lőn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt.

4 Móz. 17,9

És kihozá Mózes mind azokat a vesszőket az Úr színe elől mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az ő vesszejét.

4 Móz. 17,10

És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság ládája elé, hogy őriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak.

4 Móz. 17,11

És megcselekedé Mózes; a mint parancsolta vala az Úr néki, akképen cselekedék.

4 Móz. 18,6

Mert íme én választottam a ti atyátokfiait, a lévitákat Izráel fiai közül, mint az Úrnak adottakat, néktek, ajándékul, hogy szolgáljanak a gyülekezet sátorának szolgálatában.

4 Móz. 18,7

Te pedig és a te fiaid te veled, ügyeljetek a ti papságotokra mindenben, a mik az oltárhoz tartoznak, és a függönyön belől vannak, hogy azokban szolgáljatok; a ti papságotoknak tisztét adtam néktek ajándékul, azért az idegen, a ki oda járul, haljon meg.

Az utolsó időben nekünk is szükségünk van Áron vesszejére.

Egy olyan jelre, amivel Isten megmutatja, hogy kik az Ő választottjai, kik a Választott nemzetség és Királyi Papság. Kik vannak Isten által megjelölve, megpecsételve.

Jel. 7,2

És láték más angyalt feljőni napkelet felől, a kinek kezében vala az élő Istennek pecséte; és nagy szóval kiálta a négy angyalnak, a kinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek,

Jel. 7,3

Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon.

Jel. 7,4

És hallám a megpecsételtek számát: Száznegyvennégyezer, az Izráel fiainak minden nemzetségéből elpecsételve.

E.G.White a következő magyarázatot fűzi az Isten pecsétjéhez.

SD 369. – Az élő Istennek pecsétje. – Istennek azon gyermekei, akik hűségesek maradtak a megpróbáltatás idején Krisztus igazságának tiszta ruhájában vannak felöltözve… nevük bemaradt írva a Bárány életkönyvében, a letűnt századok hűséges gyermekeiével együtt. Ellenálltak a csábit erőfeszítéseinek. A vadállat ordítása nem bírta rá arra őket, hogy hűségükről lemondjanak. Most már örökre biztonságban vannak a kísértő csábításaitól… A maradékhoz tartozók nem csak megkegyelmezettek és elfogadottak, hanem meg is dicsőítettek. A „hűséges szolga” felirat áll a homlokukon. Ők az Úrnak királyai és papjai lesznek. Amíg a Sátán vádolta és e csapat megsemmisítésén fáradozott, a láthatatlan szent angyalok ide-tovajártak és rájuk helyezték az élő Isten pecsétjét. Ezek azok, akik a Báránnyal együtt vannak a Sión hegyén, és az Atya neve van felírva homlokukra.

Nagy Küzdelem 402. oldal. – Az élő Istennek pecsétje. – Isten törvényének pecsétje a negyedik parancsolatban található. A tíz közül csak ez tünteti fel a Törvényadó nevét és rangját. E parancsolat hirdeti, hogy Isten az ég és a föld Teremtője, és ezért mindenkinél nagyobb tisztelet és imádat illeti meg. A Tízparancsolatnak csak ez az egy rendelkezése utal arra, hogy a törvényt milyen hatalmas lény alkotta. A pápai hatalom a szombat megváltoztatásával, a törvényt megfosztotta a pecséttől. Jézus tanítványainak az a feladatuk, hogy a negyedik parancsolat - a szombat - megszentelésével jogos helyére állítsák vissza a teremtés emlékünnepét.

Biblia Kommentár 7. kötet. 968-69. – Az élő Istennek pecsétje. – Az Izraeliták a vér jelét tették ajtajukra, jelezve, hogy ők Isten tulajdonai. Ugyanúgy Isten gyermekei a mai korban viselni fogják az Isten rendelte jelet. Összhangban fognak élni Isten szent törvényével. Ugyanúgy jelet tesznek Isten minden gyermekére, mint régen a héber házaknak szemöldökfáira, hogy megőrizzék őket az általános romlástól. Az Úr mondta: „Szombataimat adom nékik, hogy legyen jegy közöttem és közöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr az ő megszentelőjük.”

A világon mindenki az Úr tulajdona a teremtés és a megváltás jogán. Minden ember életéért áll a törvényszék előtt. Megadta-e Istennek, ami az Istené? Átadott-e Istennek mindent, ami megvásárolt tulajdonaként az Úré? Akik osztályrészükként értékelik az Urat, azok az Ő ellenőrzése alatt állnak s magukra veszik jelét, Isten pecsétjét, mely az Úr különleges tulajdonának bizonyítja őket. Krisztus igazságossága jár előttük és az Úr dicsősége követi őket. Az Úr megvéd mindenkit, aki az Ő jelét viseli magán (2Mózes 31,12-17).

Biblia Kommentár 4. kötet. 1161. – Az élő Istennek pecsétje. – Mi az Isten pecsétje, az Úr mit helyez övéi homlokára? Olyan jel ez, amit nem az emberek, hanem az angyalok szeme lát: hiszen a pusztító angyalnak látnia kell a megváltásnak ezt a jelét (1898, 126. levél).

Az írószerszámos angyalnak jelt kell tenni azok homlokára, akik elkülönültek a bűntől és a bűnösöktől. Őt, pedig a pusztító angyal követi (1886, 12. levél).

Isten népét nem látható jellel pecsételik el homlokukon. A jel az igazságban értelmileg és lelkileg olyan mértékben való megállapodottságot jelent, hogy nem lehet megingatni őket. Amint Isten népét elpecsételik és felkészülnek a rostálásra, a rostálás be fog következni. Valójában már el is kezdődött. Isten büntetései már a földre értek, hogy figyelmeztessenek minket arra, ami következik (1902, 173. kézirat).

Bizonyságtételek 5 kötet. 50. oldal. – Az élő Istennek pecsétje. – Semmi sem elengedhetetlenebb az Istennel való közösséghez, mint a legmélységesebb alázat. Azt mondja a magasságos és szent: „A megtört és megalázott szívekben lakozom.” Míg mohón törekedtek az elsőbbségre, ne feledjétek, hogy ha nem ápoljátok magatokban a szelíd és alázatos lelkületet, utolsók lesztek az Isten szemében. A büszkeség sokakat el fog buktatni ott, ahol sikeresek lehettek volna. „A tisztességnek előtte jár az alázatosság.” Jobb a szerényekkel alázatban élni, mint a gőgösökkel zsákmányban osztozni. „Efraim szólott volt, rettegés: naggyá lett Izraelben, de vétkezett a Baállal, és meghalt” (Hós 13,1). „Sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak” (Mát 20,16). Sokan hallják a könyörület hívásást, sokan vizsgára és próbára kerülnek, mégis csak keveset pecsételnek el az élő Isten pecsétjével. Kevesen alázzák meg magukat, mint a kisgyermekek, hogy beléphessenek a mennyek országába.

Kevesen fogadják Krisztus kegyelmét megalázkodással, méltatlanságuk mély és állandó tudatával. Képtelen elviselni Isten hatalmának megnyilvánulásait, mert önteltséget, büszkeséget és irigységet támasztanak bennük. Ezért tehet most csak olyan keveset értünk az Úr.

Bizonyságtételek 5 kötet 502.oldal – Az élő Istennek pecsétje. – Jézus követői sohasem népszerűek, hanem olyanok, mint Mesterük: szelídek és alázatos szívűek. Ti a legmagasabb polcra szeretnétek feljutni, végül mégis a legalacsonyabbra kerültök majd. Ha viszont igyekezni fogtok tettekre váltani az igazságot, szeretitek a könyörületet és alázatosan járni Istenetekkel, akkor kiveszitek részeteket a Krisztus szenvedéseiből is. Az Úr megáldott titeket, mégis milyen kevésre értékelitek gondoskodó szeretetét! Milyen kevés dicséret hangzik ajkatokról! Jó munkát végezhettek el a Mesterért, de nem a ti elképzeléseitek szerint. Krisztus iskolájában kell tanulnotok, máskülönben sohase léphettek felsőbb osztályba, soha el nem nyeritek az élő Isten pecsétéjét, soha be nem teszitek lábatokat a kapukon Isten városába, és nem koronáznak meg tietek dicsősséggel, tisztességgel és halhatatlansággal.

Bizonyságtételek 6 kötet 130-31.oldal. – Az élő Istennek pecsétje. – Minden esetben nagy horderejű határozat születik. A fenevadnak vagy képének jelét vesszük-e fel magunkra, vagy pedig az élő Isten pecsétjét. S most, amikor az örökkévaló világ határán állunk, mi lehetne annyira becses számunkra, minthogy hűségeseknek és igazaknak találjanak minket az élő, a menny Istene iránt? Mit is becsülnénk többre igazságánál és törvényénél? Miféle nevelést adhatunk iskoláinkban tanulóinknak, ami annyira fontos lenne, mint annak ismerete, hogy mit mond az Írás?

Bizonyságtételek 7 kötet 970.oldal. – Az élő Istennek pecsétje. – Sokan nem fogják elnyerni Isten pecsétjét, mivel nem tartják meg parancsolatait, vagy nem termik meg a szentség gyümölcsét” (1900, 76. levél).

Bizonyságtételek 6 kötet 1117-18.oldal. – Az élő Istennek pecsétje. – Emlegethetjük a Szentlélek áldásait, de ha elő nem készítjük magunkat befogadására, mit érnek számunkra cselekedeteink? Törekszünk-e minden erővel elérni Krisztusban a felnőttek termetét? Keressük-e teljességét, szüntelenül előrenyomulva az elénk állított cél felé – Krisztus jellemének tökéletességére? Mikor az Úr népe megüti ezt az értéket, az Úr elpecsételi őket homlokukon. Krisztusban a Szentlélekkel teljesen beteljesedettek lesznek, s jegyző angyal kijelenti: Elvégeztetett (HR 1902. Jún. 10).

Nagy Küzdelem 569. oldal.– Az élő Istennek pecsétje. – Isten törvényének ellenségei - a papoktól a legkisebb emberig - most új fogalmat kapnak az igazságról és a kötelességről. Túl későn ismerik fel, hogy a negyedik parancsolatban foglalt szombat az élő Isten pecsétje. Túl későn látják meg a hamis szombat valódi jellegét, és azt, hogy fövény volt az az alap, amelyre építettek. Rádöbbennek arra, hogy Isten ellen harcolnak. A vallás tanítói sok embert romlásba vittek, miközben azt hazudták, hogy az Éden kapujához vezetik őket. Csak a végső leszámoláskor derül ki, milyen nagy a felelősségük a szent tisztséget viselő embereknek, és milyen súlyos következményekkel jár a hűtlenségük. Csak az örökkévalóságban fogjuk igazán megérteni, hogy milyen veszteség egyetlen lélek elvesztése. Félelmes lesz annak az embernek a végzete, akinek Isten ezt fogja mondani: Távozz tőlem, gonosz szolga!

Bizonyságtételek 5 kötet 212-13. – Az élő Istennek pecsétje. – Az Úr bosszú állásának napja a küszöbön áll. Isten pecsétjét csak azok homlokára ütik, akik siránkoznak és bánkódnak a föld tisztátalanságai miatt. Akik a világhoz húznak, azok együtt esznek és isznak a részegesekkel: azokra biztos pusztulás vár a bűn munkásaival együtt. „Az Úr szeme az igazakon és füle könyörgő szavukon, de arca fenyegetően virraszt a rosszakon.”

Tetteink határozzák meg, hogy elnyerjük-e az élő Isten pecsétjét, vagy az öldöklő fegyverektől halunk-e majd meg. Isten haragjának néhány cseppje már a földre hullott: de amikor a hát utolsó csapás elegyítetlenül tölti azt felháborodása poharába, akkor örökre késő lesz bűnbánatot tartani, és menedék után nézni. Az elfedező vér nem mossa le többé a bűnt.

(Dán 12,1) Mire ez a nyomorúságos idő eljön, addig mindenki felöl döntöttek már. Véget ért a próbaidő, lejárt a kegyelem a megátalkodottak iránt. Az élő Isten pecsétje ott lesz már népén. A Sátán seregei felsorakoztatják a világ hatalmasait Isten népe ellen. Ez a maroknyi maradék nem tudja megvédeni magát ebben a halálos összecsapásban sárkány seregeitől, ezért Isten teszik meg védelmüknek.

ML 341. – Az élő Istennek pecsétje. – Isten azért viszi el a menny az Ő egyházának tagjait, mert itt a földön Vele jártak, erőt és bölcsességet nyertek felülről, amely képesítette őket arra, hogy helyesen szolgálják Őt. Azok, akik elragadtatnak Istenhez, olyan férfiak és nők lesznek, akik most alázattal és bűnbánattal imádkoznak, akik szívüket nem fordítják hiábavalóság felé. A hivőkkel és a hitetlenekkel való bánásmódjukban Krisztust mutatják be (1901, 11. kézirat).

Azok, akik ebben az életben nem találnak élvezetet az Istenről való gondolkodásban és beszédben, az eljövendő életben sem éreznék jól magukat ott, ahol Isten mindig jelen lesz és népe között fog lakni. Azok, akik ezen a földön szeretnek Istenről gondolkodni, otthonosan érzik majd magukat, amikor a menny levegőjét szívják. Azok, akik ezen a földön szeretnek Istenről elmélkedni, boldogok lesznek szent társaságában és örömeiben…

Míg ebben a világban életek, nem állították azt, hogy ők saját maguk tulajdonai, azért Isten elpecsételte, hogy ők az Ő tulajdonai. A menny azoké lesz, akik komolyan vágyakoznak utána, akik elnyerése érdekében a cél értékének megfelelő erőfeszítéseket teszik. Azok, akik el akarják nyerni a mennyet, gondolataikban mennyei dolgokkal kell foglalkozniuk (RH 1890. máj. 13).

Ezék. 9,4

És monda az Úr néki: Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, a kik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért, a melyeket cselekedtek annak közepében.

Jel. 14,1

És látám, és ímé egy Bárány áll vala Sion hegyén, és ő vele száznegyvennégy ezeren, a kiknek homlokán írva vala az ő Atyjának neve.

Jel. 9,4

És megmondaték nékik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldelőt, se semmi élőfát, hanem csak azokat az embereket, a kiknek homlokukon nincsen az Istennek pecséte.

2 Tim. 2,19

Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, a ki Krisztus nevét vallja.

2 Kor. 1,19

Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, a kit köztetek mi hirdettünk, én és Silvánus és Timótheus, nem volt igen és nem, hanem az igen lett ő benne.

2 Kor. 1,20

Mert Istennek valamennyi igérete ő benne lett igenné és ő benne lett Ámenné az Isten dicsőségére mi általunk.

2 Kor. 1,21

A ki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerősít és megken minket, az Isten az;

2 Kor. 1,22

A ki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe.

Én. 8,6

Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre,

mintegy pecsétet a te karodra;

mert erős a szeretet, mint a halál,

kemény, mint a sír a buzgó szerelem;

lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai.

Az Úr angyala a elpecsételi Isten gyermekeit a kezükön és a homlokukon, vagy a szívükön.

Érdemes összehasonlítani a Fenevad bélyegével, vagy pecsétjével. szintén a homlokon és a kézen fog megjelenni a jel.

Jel. 13,15

És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek,

Jel. 13,16

Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek;

Biblia kommentár 7 kötet. 970. – Az élő Istennek pecsétje. – A hitvalló keresztények nagy tömegére keserű csalódás vár Isten napján. Nem áll majd homlokukon az élő Isten pecsétje. A langymelegek, a félszívvel szolgálók, sokkal nagyobb gyalázatot hoznak Istenre, mint a nyíltan hitetlenek. Sötétben tapogatóznak, mikor az ige déli verőfényében járhatnának, a sohasem tévedő Isten irányítása alatt (1903, 121. levél).

Biblia kommentár 7 kötet. 979-81. – Az élő Istennek pecsétje. – Ha magunkra vesszük a fenevad bélyegét, akár a homlokunkon, akár a kezünkön, az engedetlenekre kiszabott büntetések bennünket is súlytani fognak. Az élő Isten pecsétjét viszont azokra helyezik, akik lelkiismeretesen megtartják az Úr szombatját (RH 1897. Júl. 13).

A nagyküzdelem vitájában két csoport alakul ki. „Akik imádják a fenevadat és képét” s felveszik jegyét, másrészt az élő Isten pecsétjét azok nyerik el, akiknek az Atya neve lesz felírva homlokukra. Ez nem lesz látható jel.

Ezzel választóvonalat húzott a hűségesek és a hűtlenek közé. Akik az Isten pecsétjét szeretnék elnyerni homlokukon, feltétlen a negyedik parancsolt szombatját kell megünnepelniük. Ez különbözteti meg őket az elpártoltaktól, akik az igazi szombat helyébe ember rendelte intézményt fogadtak el. Isten nyugalomnapjának megtartása a megkülönböztető jel azok között, akik őt szolgálják, és akik nem szolgálják őt (RH 1901. ápr. 23).

Isten jelt fog tenni népére, s ez a jel szent szombatjának megtartása (Történelmi vázlatok 271).

Nagy Küzdelem 539. oldal. – Az élő Istennek pecsétje. – A hűség nagy próbája a szombat lesz, mert az igazságnak különösen vitatott pontja. A végső próbatétel idején éles határvonal fog húzódni Isten szolgái és azok között, akik nem szolgálják Őt. Míg a negyedik parancsolat megtagadása és a hamis szombat megtartása, amit az állam törvénye megkíván, egyenlő az Istenellenes hatalomnak tett hűségesküvel, addig az igazi szombat megtartása, ahogy az Isten törvénye megszabja, a Teremtő iránti hűség bizonyítéka. Míg az egyik csoport a földi hatalmaknak való engedelmesség jelét elfogadva a fenevad bélyegét veszi fel, a másik a menny tekintélyéhez való hűség jelét választva, megkapja Isten pecsétjét.

Ev 235. – Az élő Istennek pecsétje. – Ha az igazság világosságát eléd tárták, mely a negyedik parancsolat szombatját nyilatkoztatja ki, s igazolja, hogy Isten Igéjében nincs semmi alapja a vasárnap ünneplésének, de ha mégis az állszombathoz ragaszkodsz, visszautasítod, hogy a szombatot megszenteljed, melyet Isten „szent napnak” nevez, akkor felvetted a fenevad bélyegét. Mikor történik ez? Ha annak a rendeletnek engedelmeskedsz, mely megparancsolja, hogy vasárnap ne dolgozz, hanem istentiszteletet tarts, pedig tudod, hogy a Bibliában egyetlen szó se nincs róla, hogy a vasárnap több a közönséges munkanapnál. Akkor saját beleegyezéseddel veszed magadra a fenevad bélyegét és utasítod el magadtól Isten pecsétjét (RH 1897. júl.13).

Bizonyságtételek 5 216.old. – Az élő Istennek pecsétje. – Mit tesztek testvéreim, a felkészülés komoly feladatának területén? Akik egyesülnek a világgal, a világ öntvénymintájára alakulnak, s a fenevad bélyegére készülnek. Akik nem bíznak magukban, akik megalázzák magukat Isten előtt és megtisztítják lelkület az igazság iránti engedelmességükkel – azok a mennyei törvény mintájára formálódnak. Isten pecsétjére készülnek fel. Amikor majd kiadják a rendeletet, és az emberekre ráütik a pecsétet, jellemük tiszta és szeplőtelen marad az örökkévalóságra.

Itt a felkészülés ideje. Isten pecsétje nem kerül tisztátalan férfi vagy nő homlokára. Nem kerül a nagyravágyó, világot szerető férfi vagy nő homlokára. Aki a pecsétet elnyeri, annak szeplő nélkül kell állnia Isten előtt, a menny várományosaként. Előre testvéreim. Most csak röviden irhatok erről, de fel akarom hívni figyelmeteket a felkészülés szükségességére. Kutassátok az Írásokat, hogy megérthessétek napjaink félelmetes komolyságát.

Jel. 13,17

És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.

E.G.White a következőt írja ezzel kapcsolatban.

Jézus Élete 92-93.oldal. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. – „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik” (Mát 4,4). Krisztus követője gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy nem tudja egyszerre Istent is szolgálni, és evilági foglalatosságait is folytatni. Talán úgy tűnik, hogy az Isten egyszerű követelményei iránti engedelmesség egy időben lehetetlenné teszi a megélhetés biztosítását. Sátán megpróbálja elhitetni, hogy fel kell áldozni az embernek meggyőződését. Azonban világunkban az egyetlen dolog, amelyben bízhatunk: Isten szava. „Keressétek először Isten országát, és az Ő igazságát és ezek mind megadatnak néktek” (Mt 6:33). Földi életünkben sem válik javunkra, ha eltávolodunk mennyei Atyánk akaratától. Ha megismerjük szavának hatalmát, akkor nem fogjuk követni Sátán sugallatait, hogy élelmet szerezzünk, vagy életünket megmentsük. Csak ezt fogjuk kérdezni: Mit kíván Isten? Mit ígér? Ennek tudatában engedelmeskedünk akaratának és bízunk ígéreteiben.

A Sátánnal való küzdelem végső nagy összecsapásában azok, akik hűségesek Istenhez, minden földi ellátást nélkülözni fognak. Mivel nem hajlandók Isten törvényét áthágni, hogy engedelmeskedjenek a földi hatalmaknak, nem vehetnek, és nem adhatnak. Végül halálra ítélik őket (lásd: Jel 13:11-17!). Ám az ígéret így szól az engedelmeseknek: „Az magasságban lakozik, kőszálak csúcsa a bástyája, kenyerét megkapja, vize el nem fogy” (Ésa 33:16). Ez az ígéret teljesedik Isten gyermekeinek életében.

Amikor a földön éhség pusztít, ők eledelt fognak kapni. „Nem szégyenülnek meg a veszedelmes időben, és jóllaknak az éhség napjaiban” (Zsolt 37:19). Habakuk próféta a nyomorúságos időkre tekintett. Szavai kifejezik az egyház hitét: „Mert a fügefa nem fog virágozni, a szőlőkben nem lészen gyümölcs, megcsal az olajfa termése, a szántóföldek sem teremnek eleséget, kivész a juh az akolból, és nem lesz ökör az istállóban. De én örvendezni fogok az Úrban, és vigadok az én szabadító Istenemben” (Hab 3:17 18).

Bizonyságtételek 5. kötet. 81. oldal. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. – Nincs messze az az idő, amikor minden emberre rátör a vizsgáztatás. Ránk akarják majd erőszakolni a fenevad bélyegét. Akik lépés-lépés után beadják derekukat a világ követeléseinek, s a világi szokásokhoz szabják magukat, azoknak könnyebb lesz behódolni a földi hatalmaknak, minthogy kitegyék magukat a gúnynak, a sértegetésnek, a börtönnel és a halállal való fenyegetésnek. Dúl a küzdelem Isten és az emberek parancsolatai között. Ekkor különítik el majd a gyülekezetben az aranyat a salaktól. Világosan meglehet majd különböztetni a valódi istenfélelmet a látszattól és a hamisítványtól. Sok ragyogásáért nagyra tartott csillag fog kimúlni a sötétben. Polyva felhőket hord el a szél még onnan is, ahol mi csak tiszta búzát látunk. Mindazok, akik ugyan magukra öltik a szenthely díszeit, de nem öltöznek Krisztus igazságos tetteibe, szégyenteljes mezítelenségükben látszanak majd meg.

Bizonyságtételek 5. kötet. 152. oldal. – Senki se vehessen, se el ne adhasson semmit. – Most kell megfontolni Üdvözítőnk rendelkezését: „Adjátok el a mitek van, és adjatok alamizsnát; szerezzetek magatoknak oly erszényeket, melyek meg nem avulnak, elfogyhatatlan kincset a mennyországban, a hol a tolvaj hozzá nem fér, sem a moly meg nem emészti.” Most jött el annak ideje, hogy testvéreink csökkentsék ingatlanjaikat, ahelyett, hogy terjeszkednének. Rövidesen jobb mennyei országba költözünk. Ne legyünk hát e föld lakói, hanem szabjuk poggyászunkat olyan kicsire, amennyire csak lehet.

Közeledik az idő, amikor semmilyen áron sem tudnunk eladni. Rövidesen rendelet jelenik meg, hogy akin nem éktelenkedik a fenevad bélyege, az se el nem adhat, se meg nem vehet semmit. Nemrégen csaknem így is történt Kaliforniában; ez az eset azonban csak fenyegetett a négy szél fúvásával. Most a négy angyal még visszatartja a szeleket. Még nem állunk készen. Előbb kötelesség vár ránk s akkor szólítják fel az angyalokat, hogy eresszék el a szeleket, had fújjanak a földre. Ez lesz a döntő nap Isten gyermekei számára – a szorongatás ideje, amilyen még nem volt, mióta nemzet és a földön. Most nyílik lehetőségünk a munkára.