1. Nimród és az Ég Királynője

Az eredeti Napisten imádat Babilonból származik, mégpedig Nimródnak köszönhetően.

Nimród felesége volt az "ÉG KIRÁLYNŐJE",az Anya Isten, aki a legenda szerint szűzen fogant meg. Nimród pedig az "ISTEN FIA".

Az ÉG KIRÁLYNŐJE volt a NAP, Nimród pedig a NAP FIA.

Nimród, Hám unokája volt Babilon építője. Feleségét Szemiramisznak hívták, varázslatosan szép, ugyanakkor erkölcstelen asszony, parázna nő volt.

1Móz. 10,7

Kús fiai: Szebá, Havilá, Szabtá, Ramá és Szabteká. Ramá fiai: Sebá és Dedán.

1Móz. 10,8

Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön.

1Móz. 10,9

Hatalmas vadász volt ő az ÚR előtt. Ezért mondják: Hatalmas vadász az ÚR előtt, mint Nimród.

1Krón. 1,10

Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön.

Mik. 5,5

Ezek fegyverrel verik le Asszíriát, kivont karddal Nimród országát. Megment, ha Asszíria országunkra támad, és behatol területünkre.

Ábrahám a héber időszámítás szerint Kr. e. 1996-ban született. Kilenc éves volt tehát, amikor Nimrod uralma Kr. e. 1987-ben véget ért. Szemiramisz 42 évvel élte túl férjét.

Nimród és Szemiramisz uralkodásának idején az élő, teremtő Istenbe vetett patriarchális hit még többé-kevésbé elevenen élt, hiszen Sém, Nimród dédnagybátyja az özönvíz után még 502 évig, azaz Kr. e. 1846-ig élt (1Móz 11,10-11).

Nimród és Szemiramisz, az atyáktól örökölt hittel szemben, titkos tant alapítottak. A titkos tan korrupt babiloni rendszerének bevezetését és elterjesztését az ún. papokra bízták. A babiloni misztériumok jelképe egy aranypohár volt.

Ez a Szent Kehely a mai napig része a Napisten imádatnak. Csak megváltozott a világ, és most más nevet adnak neki. De a lényeg ugyanaz. A Nap napját, angolul a SUNDAY-t vagy német nyelven a SONNTAG-ot ünnepeljök.

A Jelenések könyvében (17. fejezet) szereplő asszony képe, kezében az aranypohárral, a parázna Szemiramiszra vezethető vissza, hiszen őt ábrázolták így, mint nagy tanítómestert, aranypohárral a kezében. Aki meg akarta ismemi a misztériumokat, annak innia kellett e pohárból.

Babilon titkos tana többek között - tisztán elméleti alapon -, tartalmazta az istenség egységét. Vagyis: bár a régi Babilon számtalan kis istenséget (bálványokat) imádott, elismert egy végtelen és mindenható Teremtőt, aki mindenek fölött áll.

A babiloniaiaknak ez az egy istene három személyt ábrázolt.

Az egység tanításának szimbólumaként - amint Layard Babilon és Ninive című művében rámutat - az egyenló oldalú háromszöget használták fel, amit, mint sok minden mást, a római egyház is átvett. Layard könyvében egy rajzra hívja fel a figyelmet, amelyet Asszíriában találtak. Ez a rajz a következőképpen ábrázolja a háromságot: Egy idős embert, akinek csak feje és törzse van, őt egy kör veszi körül, s a férfi hátán két szárny látható. A kör Káldeában a nullát, továbbá a magot jelenti. A kép tehát a következót ábrázolja: az idős férfi feje az atyaisten, a kör a magot, vagyis a fiúistent, a madárszárnyak (galamb) pedig a szent szellem istent jelképezik. Ez az isten káromló mód maradt fenn a Szentháromság képi ábrázolásában és ennek imádásában. Izráel később átvette ezt a mérgező babiloni bálványimádást, ezért kellett Ézsaiásnak figyelmeztetnie a népet:

Ez a háromszög szimbólum szintén a mai napig létező jelkép. Nagyon sok Katolikus templomba megtalálhatod, általában a szentély fölött helyezkedik el, és a Szentháromságot jelképezi.

A babiloni háromságban nagyon hamar változás állt be. A babiloniaiak az idők folyamán egy istenanyát imádtak fiával, vagyis karjában a gyermekkel, akiket képeken és szobrokon mindenütt ábrázoltak.

Hogyan állhatott be ekkora változás? Korábban megállapítottuk, hogy Szemiramisz 42 évvel élte túl férjét, Nimródot.

Ez utóbbi halálát többé-kevésbé homály fedi. A hagyomány szerint erőszakos halállal halt meg. Életében hősként ünnepelték. A káldeusok lélektana szerint Nimród egy fiú személyében jelent meg újra, aki természetfölötti módon született, mégpedig felesége, Szemiramisz által. Szemiramiszt, a nagy paráznát is istenként tisztelték halála után. Minden hatalmát istenné nyilvánított fiától kapta, vagyis ugyanarra a fokra emelték, mint amelyen emberré lett s istenként tisztelt fia volt.

Így történhetett, hogy a Babiloniaiak a köznép vallásában általában egy anyaistenséget imádtak, és egy fiút, akit képeken és szobrokon anyja karjában ülő gyermekként ábrázoltak.

Az anya és gyermek imádata Babilonból kiindulva az egész földön elterjedt.

Babilóniában Semiramis és Tammuz.

Egyiptomban az anyát és gyermekét Izisz és Ozirisz néven tisztelték.

Indiában (még ma is) Izi és Iszvara ( ISI and ISWARA) néven.

Ázsiában Devaki és Krishna.

A Sumer birodalomban Nammu és Enki

Az Azték kultúrában Coatlicue, az Istennő, Istenanya, aki megszülte gyermekét.

Mexikóban is megtalálható.A szobor kb időszámítás előtt 200-tól i. u. 200-ig datálható.

Egy régebbi Mexikói szobor, i.e. 600-900 közötti időszakból.

Afrikában is része a kultikus szertartásoknak.

Gyermeket fogó anya ábrázolások ősi alkotások Szudán, Kongó és Nigéria területéről.

A Hettita birodalomban, a Nap Istennője volt Arianna, gyermekével.

A pogány Rómában pedig Fortuna és Jupiterpuer (Jupiter-fiú) volt a neve.

Görögországban Cerasz, a nagy anya keblén fiával, vagy mint Irene, a béke istennője fiával, Plutusszal.

A jezsuita misszionáriusok (Le Pére Lafitan: Les moeurs des sauvages amériquains ) még Tibetben, Kínában és Japánban is meglepetéssel látták a Madonnát a gyermekkel.

Kínában Sing Moo szent anyát a gyermekkel együtt glóriával ábrázolják.

Kwan Yin és gyermeke

Később, amikor a történelmi babiloni Szemiramisz alakja egyre inkább homályba borult, alma mater -nek, szűzanyának nevezték.

Az alma (szűz) kifejezést Ézsaiás prófétánál találhatjuk meg. Ezt a Babilonba elhurcolt zsidók magukkal vitték a száműzetésbe, s amelyet a bálványimádók a gyermekét karjában tartó Szemiramiszra értelmeztek. Emellett a legmagasabb címmel ruházták fel: Ég királynője .

Megrázóak a Jeremiás próféta könyvében olvasható szavak. Megmutatják, hogy a zsidók bálványimádatukban mennyire az ég királynőjéhez fordultak:

Az Ég Királynőjének a születésnapja volt a 8. hónap 15-ik napja, Nimródé pedig december 25.

1Kir. 12,31

Azután templomokat is készíttetett az áldozóhalmokon, és papokat rendelt a nép köréből, akik nem a Lévi fiai közül valók voltak.

1Kir. 12,32

Elrendelt Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónap tizenötödik napján, a Júdában tartott ünnepnek megfelelően, és áldozott az oltáron. Ugyanígy járt el Bételben is: áldozatot mutatott be a borjúknak, amelyeket készíttetett. Bételben is papokat rendelt az áldozóhalmokra, amelyeket berendezett.

1Kir. 12,33

A Bételben csináltatott oltáron is áldozott a nyolcadik hónap tizenötödik napján; abban a hónapban, amelyben önkényesen rendelt el egy ünnepet Izráel fiai számára. Áldozott az oltáron és tömjénezett.

Jer. 7,18

A fiak fát szedegetnek, az apák tüzet gyújtanak, az asszonyok pedig tésztát gyúrnak, hogy áldozati süteményeket készítsenek az ég királynőjének, és italáldozatot mutassanak be más isteneknek, és ezzel bosszantsanak.

Jer. 44,16

Nem engedelmeskedünk neked abban, amit az ÚR nevében hirdettél nekünk,

Jer. 44,17

hanem mindazt megtesszük, amit kimondtunk: tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki, ahogyan tettük mi és atyáink, királyaink és vezetőink Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. Mert akkor jóllaktunk kenyérrel, jó dolgunk volt, és nem kerültünk veszedelembe.

Jer. 44,18

De amióta abbahagytuk a tömjénezést az ég királynőjének, és nem mutatunk be neki italáldozatot, azóta mindenben szűkölködünk, fegyver és éhínség miatt pusztulunk.

A mai napig szokás tömjénezni az Ég Királynőjének. Szintén a nyolcadik hónap 15. napján.

Jer. 44,22

Nem tűrhette tovább az ÚR gonosz tetteiteket és utálatos szokásaitokat, amelyeket követtetek. Ezért lett országotok rommá és pusztasággá, gyalázatossá és lakatlanná, amilyen az ma is!

Jer. 44,23

Mivel tömjéneztetek, vétkeztetek az ÚR ellen, és nem hallgattatok az ÚR szavára, nem éltetek az ő törvénye, rendelkezései és intelmei szerint, azért ért utol benneteket ez a veszedelem. Így van ez ma is!

Később került át ez a vallás Egyiptoma, majd az egész világba,, és lett részese az Európai és legkésőbb a Keresztény kultúrának.

Nimród halála után , a késöbbi Babilónia birodalmában módosultak a nevek, de a szereplők ugyanazok maradtak.

Minden Napisten kultuszban megtalálható

Az Anya Isten és az Ő Fia.