6. Az Éves Engesztelő áldozat Jézus életében

Az Éves Engesztelő Áldozat Jézus életében.

Jézus Krisztus az a Főpap, aki a véres áldozatot viszi Isten elé, engesztelésképpen a mi bűneinkért. Ez a szolgálat évente egyszer zajlott le, a Nagy engesztelési Ünnepen. Jézus Krisztust is csak egyszer kellett feláldozni a mi bűneink miatt. Jézus Krisztus volt maga az áldozat, az a bárny , aki "Így végezzen engesztelést a szentélyért, Izráel fiainak a tisztátalansága miatt és minden vétkes hitszegése miatt".

3Móz. 16,15

Ezután vágja le a bakot mint a nép vétekáldozatát, vigye be a vérét a kárpiton belülre, és úgy cselekedjék ezzel a vérrel, ahogyan a bika vérével cselekedett: hintse a födélre és a födél elé.

3Móz. 16,16

Így végezzen engesztelést a szentélyért, Izráel fiainak a tisztátalansága miatt és minden vétkes hitszegése miatt. Így cselekedjék a kijelentés sátráért is, amely köztük, tisztátalanok között van.

Jézus Krisztus volt az áldozati bárány. Véres áldozat az oltáron.

"Az Úrnak bemutatott áldozatnak hibátlannak kellett lennie. Ezek az áldozatok Krisztust jelképezték, és ebből nyilvánvalóan kitűnik, hogy Jézus mentes volt minden fizikai fogyatékosságtól. Ő volt a "hibátlan és szeplőtlen bárány" (1Pt 1:19). Semmiféle hiba nem éktelenítette fizikai alkatát. Teste erős és egészséges volt. Egész életén át összhangban élt a természet törvényeivel. Testileg és lelkileg példát adott arra, hogy milyen életet gondolt el Isten az ember számára a törvényeinek való engedelmeskedés által.

Az ősi időkből származott az a szokás, hogy az elsőszülöttet Istennek szentelik. Isten megígérte, hogy a menny elsőszülöttét a bűnösök megmentésére adja oda. Ennek az ajándéknak elismeréseképpen minden család Istennek ajánlotta az elsőszülött fiút. Papi tisztségre szánták őket, hogy Krisztust képviseljék az emberek között."

E.G.White Jézus élete./ A bemutatás. http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/je/5.htm

1 Pét. 1,18

Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;

1 Pét. 1,19

Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:

1 Kor. 5,7

Tisztítsátok el azért a régi kovászt, hogy legyetek új tésztává, a minthogy kovász nélkül valók vagytok; mert hiszen a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, megáldoztatott érettünk.

Zsid. 9,11

Krisztus pedig, mint a jövendő javak főpapja a nagyobb és tökéletesebb sátoron át jelent meg, amely nem emberkéz alkotása, azaz nem e világból való.

Zsid. 9,12

Nem is bakok és bikák vérével, hanem a tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, és örök váltságot szerzett.

Zsid. 9,13

Mert ha bakok és bikák vére és tehén hamva a tisztátalanokra hintve megszentel, vagyis külsőleg tisztává tesz,

Zsid. 9,14

akkor a Krisztus vére, aki örökkévaló Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul az Istennek, mennyivel inkább megtisztítja lelkiismeretünket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljunk az élő Istennek.

Zsid. 9,15

Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét.

Zsid. 9,16

Mert ahol végrendelet van, ott a végrendelkező halálának is be kell következnie;

Ahogy a Főpap véres áldozatot mutatva bement a Szentélybe, úgy Jézus Krisztus is valóságosan bement a Mennyei Szentélybe. Hiszen a Földi szentély csak a Mennyei Szentély másolata volt.

"Jézus elküldte angyalait, hogy a csalódottak figyelmét a mennyei templomban lévő szentek szentjére irányítsák, amelybe bement, hogy megtisztítsa a szentélyt, és engesztelést szerezzen Izraelért. Jézus kijelentette angyalainak, hogy akik Őt megtalálták, azok megértik azt a művet, amelyet végez. Láttam, hogy Jézus mialatt a mennyei szentek szentjében tartózkodik, eljegyzi magának az új Jeruzsálemet; és mihelyt bevégzi művét a szentek szentjében, mint király száll alá a földre, hogy magához vegye azokat a hűséges lelkeket, akik türelmesen várták visszatérést."

E.G.White. Tapasztalatok és látomások. / A szentély. http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/tel/59.htm

Jézus Krisztus áldozata tökéletes volt és igaz.

Csel. 13,38

Azért legyen néktek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata:

Csel. 13,39

És mindenekből, a mikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, a ki hisz, megigazul.

1Pt. 3,18

Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen minket, miután halálra adatott test szerint, de megeleveníttetett Lélek szerint.

Csel. 13,38

Azért legyen néktek tudtotokra, atyámfiai, férfiak, hogy ez által hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata:

Csel. 13,39

És mindenekből, a mikből a Mózes törvénye által meg nem igazíttathattatok, ez által mindenki, a ki hisz, megigazul.

Jézus Krisztus az Áldozati bárány is, akit feláldoztak a mi bűneink miatt.

1 Pét. 1,18

Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;

1 Pét. 1,19

Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:

Zsid. 10,9

Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsőt, hogy meghagyja a másodikat,

Zsid. 10,10

A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.

Zsid. 10,12

Ő azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre űle az Istennek jobbjára,

Zsid. 10,13

Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei.

Zsid. 10,14

Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.

Áldozata alapján örökre az Isten jobbjára ült , azaz elérte célját: Főpap és Király lett.

"Krisztus a Szentek Szentjében lévő főpapként olyan halhatatlanná tette a Kálváriát, hogy noha él Istennek, folyamatosan meghal a bűnért, így ha valaki vétkezik, van közbenjárója az Atyánál.

Az istenség és az emberiség egyesítőjét angyalok felhője vette körül, amint nagy hatalommal és dicsőséggel előjött sírjából. Hatalmába helyezte a világot, melyet Sátán saját uralkodóterületének tekintett, és csodálatos életadó munkája által visszaállította az emberi fajt Isten pártfogásába...

Senki ne tartsa fenn azt a korlátolt, szűk látókörű elképzelést, hogy valamely emberi cselekedet a legkisebb mértékben is hozzájárulhat a törvényszegés adósságának törlesztéséhez. Ez végzetes hazugság. Ha ezt megértettétek, akkor szűnjetek meg melengetett elgondolásaitokon időzni és tanulmányozzátok teljes szívvel az engesztelési áldozatot! Ezt a dolgot olyan homályosan értik, hogy ezrek és ezrek, akik Isten gyermekeinek tartják magukat, valójában a gonosz gyermekei, mert saját cselekedeteikre támaszkodnak. Isten mindig elvárta a jó cselekedeteket, hiszen azokat a törvény is megköveteli, de mivel az ember bűnbe helyezte magát, ahol jócselekedetei értéktelenek, egyedül Jézus igazságossága lehet eredményes.

Krisztus képes minket megváltani a végsőkig, mert mindenha él, hogy közbenjárjon érettünk. A legtöbb, amit az ember saját megváltása érdekében megtehet, hogy elfogadja a meghívást:

"Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen." (Jel 22:17.)

Nincs olyan ember által elkövethető bűn, amiért a kereszt engesztelést ne szerzett volna. Így az odaadón kérlelő kereszt teljes bűnbocsánatot ajánl a vétkezőnek szüntelen."

E.G.White. Szemelvények E.G.White írásaiból. 1. / Főpapunk Krisztus. http://www.adventista.hu/egwhite/honlap/szegwi/54.htm

Zsid. 10,15

Bizonyságot tesz pedig erről mi nékünk a Szent Lélek is, mert minekutána előre mondotta:

Zsid. 10,16

Ez az a szövetség, melyet kötök velök ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjökbe írom be azokat,

Zsid. 10,17

Azután így szól: És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem.

Zsid. 10,18

A hol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.

Zsid. 10,19

Mivelhogy azért atyámfiai bizodalmunk van a szentélybe való bemenetelre a Jézus vére által,

Zsid. 10,20

Azon az úton, a melyet ő szentelt nékünk új és élő út gyanánt, a kárpit, azaz az ő teste által,

Zsid. 10,21

És lévén nagy papunk az Isten háza felett:

Zsid. 10,22

Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint a kiknek szívök tiszta a gonosz lelkiismerettől,

Ezáltal Jézus Krisztus az ősi izráeli papi rendet a maga kultuszi cselekményeivel együtt megszüntette. A hit igazi alapja egyedül Krisztus golgotai, egyszer s mindenkorra bemutatott, áldozata, és életünk legmaradandóbb áldása érettünk való könyörgése a mennyei szentélyben.

Zsolt. 110,2

Hatalmad pálcáját kinyújtja az ÚR a Sionról: Uralkodj ellenségeid között!

Zsolt. 110,3

Néped önként követ szent öltözetben, ha sereget gyűjtesz. Mint hajnal méhéből jött harmat, olyan a te ifjúságod.

Zsolt. 110,4

Megesküdött az ÚR, nem bánja meg: Pap vagy te örökké, Melkisédek módján.

Zsid. 6,19

Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya, amely behatol a kárpit mögé,

Zsid. 6,20

ahova elsőként bement értünk Jézus, aki Melkisédek rendje szerint főpap lett örökké.

Zsolt. 110,5

Az Úr van jobbodon: királyokat zúz össze haragja napján.

3Móz. 16,23

Azután menjen be Áron a kijelentés sátrába, és vesse le a gyolcsruhákat, amelyeket magára öltött, amikor bement a szentélybe, és rakja le ott azokat.

3Móz. 16,24

Mosakodjék meg vízben, szent helyen, és öltözzék fel a ruháiba, úgy menjen ki, és készítse el a maga égőáldozatát meg a nép égőáldozatát, és végezzen engesztelést magáért és a népért.

3Móz. 16,25

A vétekáldozat kövérjét is füstölögtesse el az oltáron.

3Móz. 16,26

Aki pedig elvitte az Azázélnak szánt bakot, mossa ki ruháját, mosakodjék meg vízben, azután bemehet a táborba.

3Móz. 16,27

A vétekáldozati bikát és a vétekáldozati kost, amelyeknek a vérét a szentélybe vitték engesztelés végett, vigyék ki a táboron kívülre, és égessék el a bőrüket, húsukat és ganéjukat.

3Móz. 16,28

Aki elégeti ezeket, mossa ki ruháját, mosakodjék meg vízben, és utána bemehet a táborba.

Jézus Krisztus hordozza a világ bűneit. Mert Ő a megöletett Bárány.

Jn. 1,29

Másnap János látta Jézust, amint jön felé, és így szólt: „Íme, az Isten Báránya, aki hordozza a világ bűnét!

Ézs. 53,1

Ki hitte volna el, amit hallottunk, ki előtt volt nyilvánvaló az ÚR hatalma?

Ézs. 53,2

Mint vesszőszál, sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. Nem volt neki szép alakja, amiben gyönyörködhettünk volna, sem olyan külseje, amiért kedvelhettük volna.

Ézs. 53,3

Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. Eltakartuk arcunkat előle, megvetett volt, nem törődtünk vele.

Ézs. 53,4

Pedig a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. Mi meg azt gondoltuk, hogy Isten csapása sújtotta és kínozta.

Ézs. 53,5

Pedig a mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az ő sebei árán gyógyultunk meg.

Ézs. 53,6

Mindnyájan tévelyegtünk, mint a juhok, mindenki a maga útját járta. De az ÚR őt sújtotta mindnyájunk bűnéért.

Ézs. 53,7

Amikor kínozták, alázatos maradt, száját sem nyitotta ki. Mint a bárány, ha vágóhídra viszik, vagy mint a juh, mely némán tűri, hogy nyírják, ő sem nyitotta ki száját.

Ézs. 53,8

Fogság és ítélet nélkül hurcolták el, de kortársai közül ki törődött azzal, hogy amikor kiirtják a földön élők közül, népe vétke miatt éri a büntetés?!

Ézs. 53,9

A bűnösök közt adtak sírt neki, a gazdagok közé jutott halála után, bár nem követett el gonoszságot, és nem beszélt álnokul.

1Pt. 2,21

Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek:

1Pt. 2,22

ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját,

1Pt. 2,23

mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.

1Pt. 2,24

Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg.

1Pt. 2,25

Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez.

1Kor. 5,7

Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek, hiszen ti kovásztalanok vagytok, mert a mi húsvéti bárányunk, a Krisztus, már megáldoztatott.

1Kor. 5,8

Azért ne régi kovásszal ünnepeljünk, se a rosszaság és gonoszság kovászával, hanem a tisztaság és igazság kovásztalanságával.

ApCsel. 8,32

Az Írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: „Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját.

ApCsel. 8,33

A megaláztatásért elvétetett róla az ítélet, nemzetségét ki sorolhatná fel? Mert élete felvitetik a földről.”

ApCsel. 8,34

Az udvari főember megkérdezte Fülöptől: „Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról vagy valaki másról?”

ApCsel. 8,35

Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ebből a helyéből kiindulva hirdette neki Jézust.

Jézus Krisztus kihallgatása alatt, a szenvedések közepette tökéletesen beteljesítette a próféciákat.

Némán alávetette magát a szenvedésnek és megöletésnek

ApCsel. 8,32

Az Írásnak az a szakasza, amelyet olvasott, ez volt: „Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma a nyírója előtt, úgy nem nyitja meg a száját.

1Pt. 2,21

Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek:

1Pt. 2,22

ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját,

1Pt. 2,23

mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.

1Pt. 2,24

Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg.

1Pt. 2,25

Mert olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok, de most megtértetek lelketek pásztorához és gondviselőjéhez.

Mk. 15,2

Pilátus pedig megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” Ő így válaszolt neki: „Te mondod.”

Mk. 15,3

A főpapok hevesen vádolták őt.

Mk. 15,4

Pilátus ismét megkérdezte tőle: „Nem felelsz semmit? Nézd, mennyire vádolnak!”

Mk. 15,5

Jézus pedig többé semmit sem válaszolt, úgyhogy Pilátus nagyon elcsodálkozott.

Mk. 14,60

A főpap ekkor középre állt, és megkérdezte Jézustól: „Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?”

Mk. 14,61

Ő azonban hallgatott, és nem válaszolt semmit. Ismét megkérdezte őt a főpap, és így szólt hozzá: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?”

Mk. 14,62

Jézus ezt mondta: „Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben.”

Mk. 14,63

A főpap erre megszaggatta a ruháit, és így szólt: „Mi szükségünk van még tanúkra?

Mk. 14,64

Hallottátok az istenkáromlást. Mi a ti véleményetek erről?” Azok pedig együttesen kimondták az ítéletet, hogy méltó a halálra.

Mk. 14,65

Akkor némelyek elkezdték őt köpdösni, arcát betakarni és ütlegelni őt, és ezt mondták neki: „Most prófétálj!” A szolgák is arcul verték őt.

Mt. 27,11

Jézust pedig a helytartó elé állították, aki ezt kérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?” „Te mondod” - válaszolta neki Jézus.

Mt. 27,12

De mikor a főpapok és a vének vádolták, semmit sem válaszolt.

Mt. 27,13

Akkor így szólt hozzá Pilátus: „Nem hallod, mi mindent vallanak ellened?”

Mt. 27,14

Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott.

Mt. 26,62

A főpap felállt, és így szólt hozzá: „Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?”

Mt. 26,63

Jézus azonban hallgatott. A főpap ekkor azt mondta neki: „Az élő Istenre kényszerítelek, mondd meg nekünk, vajon te vagy-e a Krisztus, az Isten Fia!”

Mt. 26,64

Jézus ekkor így felelt: „Te mondtad. Sőt azt mondom nektek: mostantól fogva meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.”

Zsolt. 39,9

Ments meg az ellenem vétőktől, ne engedd, hogy a bolondok gyalázzanak!

Zsolt. 39,10

Néma maradok, nem nyitom ki számat, hiszen te munkálkodsz.

Zsolt. 39,11

Vedd le rólam csapásodat, elpusztulok sújtó kezed alatt!

Zsolt. 39,12

A bűn miatt büntetéssel fenyíted az embert, tönkreteszed szépségét, mint a moly. Mint egy lehelet, annyit ér minden ember. (Szela.)

Zsolt. 39,13

Hallgasd meg imádságomat, URam, figyelj segélykiáltásomra! Könnyeim láttán ne légy néma, mert jövevény vagyok nálad, zsellér, mint minden ősöm.

Zsolt. 39,14

Ne nézz rám haraggal, hadd viduljak föl, mielőtt elmegyek, és nem leszek többé.

Zsid. 7,27

Neki nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul.

Zsid. 7,28

Mert a törvény erőtlen embereket rendelt főpapokká, a törvény utáni eskü igéje pedig a Fiút, aki örökre tökéletes.

1 Pét. 1,18

Tudván, hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből;

1 Pét. 1,19

Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:

Zsid. 10,9

Ekkor ezt mondotta: Ímé itt vagyok, hogy cselekedjem a te akaratodat. Eltörli az elsőt, hogy meghagyja a másodikat,

Zsid. 10,10

A mely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által.

Zsid. 10,12

Ő azonban, egy áldozattal áldozván a bűnökért, mindörökre űle az Istennek jobbjára,

Zsid. 10,13

Várván ímmár, míg lábainak zsámolyául vettetnek az ő ellenségei.

Zsid. 10,14

Mert egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket.