Krisztus - Teremtő

Ellet Joseph Wagoner

Krisztus és az Ő igazsága.

Krisztus - Teremtő

A gyakran használt bibliaszakasz után – amelyből megtudtuk, hogy Krisztus, az Ige, maga Isten – a következőket olvassuk: „Minden őáltala lett és nála nélkül semmi sem lett, ami lett” (Ján 1:3). Egyetlen érv sem teheti világosabbá ezt a szöveget, mint amennyire világos, amiért rá is térünk a Zsid 1:1-4 versére:

„Isten az utolsó időkben Fia által szólt hozzánk, akit mindennek az örökösévé tett, aki által a világot is teremtette, aki dicsőségének visszatükröződése és valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget; aki miután bűneinktől minket megtisztított, a Felség jobbjára ült a magasságban. Annyival feljebb való az angyaloknál, amennyivel náluk különb nevet örökölt.”

Még ennél is hangsúlyosabbak Pál apostol a Kolossébeliekhez intézett szavai, amikor úgy ír Krisztusról, mint Aki által van a megváltásunk. Pál apostol kijelenti Krisztusról, hogy Ő „láthatatlan Isten képe, minden teremtménynek előtte született; mert őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek őáltala és őreá nézve teremttettek” (Kol 1:15-17).

Gondosan kellene tanulmányoznunk ezt a csodálatos szöveget, és gyakran kellene elmélkednünk róla. A világegyetemben semmi sincs, amit ne Krisztus teremtett volna. Ő alkotott mindent a mennyben és a földön; Ő alkotott mindent, ami látható, és láthatatlan; akár királyi székek, akár uraságok, a mennyei fejedelmességek létezése csak Tőle függ. Mivel Ő mindenek előtt van, de mindezek teremtője is, ezért minden Őáltala tartatik meg. Ugyanezt jelenti ki a Zsid 1:3: „aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget”. Csak egy szó hozta létre az egeket, és ugyanez a szó tartja őket helyükön, és óvja meg a pusztulástól.

Ebből az összefüggésből nem hagyhatjuk figyelmen kívül Ésa 40:25-26-ot: „Kihez hasonlítotok hát engem, hogy hasonló volnék? – szól a Szent. Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő aki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjuk sincsen”. Vagy, ahogy a héber szöveg még energikusabban hangsúlyozza:

„Semmi sem menekülhet meg Tőle, attól, Aki hatalmas és nagyon erős.” Hogy Krisztus az, aki nevükön szólítja a mennyei seregeket, és helyükön tartja őket, kitűnik ezen fejezet más részeiből is. Ő az, aki előtt ezt mondták: „a pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek!” (Ésa 40:3). Ő az, Aki jön hatalommal, és karja uralkodik, jutalma nála van; Aki mint pásztor legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat és ölében hordozza őket. Még egy kijelentés Krisztusról, mint Teremtőről elegendő lesz. Ez maga az Atyának a bizonyságtétele.

A Zsidókhoz írt levél első fejezetében azt olvassuk, hogy Isten Fia által szólt hozzánk, és azt mondta Róla: „Imádják őt az Istennek minden angyalai”; és az angyalokról ezt mondta: „Ki az ő angyalait szelekből teremti és az ő szolgáit tűznek lángjából”. A Fiának azt mondta: „A te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálcája a te országodnak pálcája”. Isten azt mondja továbbá: „Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek” (Zsid 1:6-10). Itt az Atya szól a Fiúhoz, mint Istenhez: „Te alapítottad a földet, és a te kezeid művei az egek”. Amikor maga az Atya adja meg ezt a tiszteletet Fiának, kicsoda az ember, hogy visszatartaná magát ettől? Ezzel bizonyságot tehetünk Krisztus Istenségéről, és arról, hogy Ő minden dolog Teremtője. Szükség lenne itt  egy óvatosságra intő szóra. Senki ne gondolja, hogy mi magasztalhatjuk fel a Fiút az Atya fontosságához, vagy, hogy az Atyát alább szállíthatjuk. Erről nem lehet szó, mert mindkettőjük érdeke közös. Az Atyát magasztaljuk, amikor a Fiút magasztaljuk. Figyelmezzünk Pál apostol szavaira: „Mindazáltal nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől van a mindenség, mi is őbenne; és egy Urunk Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala” (1Kor 8:6). Mint már idéztük, hogy Isten Jézus által teremtett mindent, ezért végső soron mindezek az Atyától származnak, maga Krisztus is az Atyától van; de így tetszett az Atyának, hogy Krisztusban lakozzék a teljesség, és hogy Ő legyen az a közvetlen eszköz, a teremtés minden cselekedetében. A tanulmányunk célja az, hogy megalapozzuk Krisztus egyenlőségét az Atyával, hogy ezáltal jobban értékeljük megváltó hatalmát.