Közbenjáró Mária

Mária jár közben Jézus helyett a mennyekben?


1 Tim. 2,5

Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus,

1 Tim. 2,6

A ki adta önmagát [Ésa. 53,12.] váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében,

Zsid. 9,14

Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel [1 Pét. 1,19.] ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.


Jézus kereszthalálával eltörölte a zsidó vallási ceremóniát, az áldozati rendszert, a közbenjáró papságot, ugyanis Ö volt az Áldozati Bárány, Ő a mi Főpapunk, és Közbenjárónk.



Zsid. 9,15

És ezért új szövetségnek a közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a [Csel. 13,39.] hivatottak elnyerjék az [Márk. 16,16.] örökkévaló örökségnek ígéretét.

Zsid. 12,24

És az újszövetség közbenjárójához Jézushoz, és a meghintésnek véréhez, mely jobbat beszél, mint az Ábel vére.



Ismét egy idézet a katolikus egyház tanításából, ami figyelmet érdemel. A pogány kultúrákban voltak szellemlények , akik közbenjártak az Istennél, hiszen maguk is isteni ranggal rendelkeztek. A Babiloni Ég Királynője volt az Isten Anyja , akit Napba Öltözött Asszonynak hívtak. Jóságos anyaként , Szűzként vagy Áldást hozó Anyaként karjában gyermekével ábrázolták , és a Nap Napján , azaz vasárnapon imádtak.


Az egész világon ismert volt az Ég Királynője. Egyiptomban Izisz És Ozirisz, Indiában Izi és Iszvara, Ázsiában Kibele és Deoiusz néven, a pogány Rómában pedig Fortuna , vagy Juno, és Jupiter-puer (Jupiter-fiu) volt a neve. Görögországban Cerasz vagy mint Irene, a béke istennője fiával Plutusszal. Kínában Sing Moo szent anyját a gyermekkel együtt glóriával ábrázolják.

Egy kis Biblia idézet az Ég Királynőjével kapcsolatban.

Jer. 7,18

A fiak fát szedegetnek, az atyák gyújtják a tüzet, az asszonyok pedig dagasztanak, hogy az ég királynőjének béleseket [rész 44,19.] készítsenek, és az idegen isteneknek italáldozatokkal áldoznak, hogy engem felingereljenek.


Jer. 44,16

Abban a dologban, a mi végett szóltál nékünk az Úr nevében, nem hallgatunk reád;

Jer. 44,17

Hanem csak azt cselekeszszük, a mit mi a mi szánkkal fogadtunk, hogy [Ezék. 20,32.] füstölő áldozatot viszünk az ég királynéjának, és néki italáldozattal áldozunk, miképen cselekedtünk mi és a mi atyáink és a mi királyaink és a mi fejedelmeink Júda városaiban [vers 9.] és Jeruzsálemnek utczáin, mert akkor beteltünk [Hós. 2,4.] kenyérrel, és jó dolgunk volt, és semmi rosszat nem láttunk.

Jer. 44,18

De a mióta nem áldozunk többé az ég királynéjának füstöléssel, és nem viszünk néki italáldozatot: mindenben szűkölködünk, és fegyver és éhség miatt emésztetünk.

Jer. 44,19

És hogyha mi az ég királynéjának füstölve áldozunk és néki italáldozatot viszünk: vajjon a mi [rész 7,18.] férjeink híre nélkül csinálunk-é néki béleseket, hogy őt tiszteljük, és néki itali áldozatot vigyünk?



II. János Pál pápa DIES DOMINI DIES DOMINI kezdetű apostoli levele a Püspököknek,

Papoknak és Híveknek a Vasárnap megszentelésérôl


86. A Szent Szűz közbenjárására bízom, hogy a keresztény közösségek ezen apostoli levelet tevékenyen fogadják.Ő, anélkül, hogy bármiben elhomályosítaná Krisztus központi szerepét, jelen van az Egyház minden vasárnapján. Maga Krisztus misztériuma igényli ezt: hogyan ne volna különösen is jelen Ő, az Úr Anyja és az Egyház Anyja azon a napon, mely egyszerre az Úr napja és a Egyház napja. Szűz Máriára tekintenek a vasárnapi szentmisében hirdetett Igét hallgató hívek, Tőle tanulják annak megtartását és szívükben hordozását . Máriától tanulják, hogyan kell állni a kereszt alatt, hogy fölajánlhassák az Atyának Krisztus áldozatát és hozzá kapcsolhassák a saját életük áldozatát. Máriával együtt élik át a föltámadás örömét, magukévá téve a Magnificat szavait, melyek az isteni irgalom áradásáról énekelnek az idő folyamában:

"És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre azokon, kik ôt félik" (Lk 1,50). A zarándok nép vasárnapról vasárnapra Mária nyomdokaiba lép és az ô anyai közbenjárása teszi különösen intenzívvé és hatékonnyá az imádságot, melyet az Egyház a Szentháromsághoz intéz.


Áldásom Mindnyájatoknak!

A Vatikánból, 1998. május 31-én, Pünkösd ünnepén, pápaságom 20. évében.

II. János Pál pápa