Világ-vasárnap
Világ-Vasárnap
Sokat gondolkodtam egy ellentmondáson. A Katolikus egyház hamarosan bevezeti a Vasárnap kötelező megünneplését. Azokban az országokban, ahol a keresztény kultúra az uralkodó , ez nem lehet gond, könnyen rá lehet beszélni a törvényhozókat egy ilyen törvény kihirdetésére.
2005-től 2009 szeptemberéig kint éltünk Olaszországban. Mikor a XVI-ik Benedek Pápa átvette a hatalmat II. János Pál halála után, (pont akkor voltak a választások ) közölte, hogy Berlusconira fog szavazni! Ez elég kemény beavatkozás a politikába, hiszen a Pápa szava a katolikus hit szerint Isten kinyilatkoztatása.
Késöb, egy ügyes csellel átvette Berlusconi a hatalmat.
2008-ban, mikor jelentkezett a gazdasági válság, Benedek Pápa közölte,hogy megtalálták a megoldást a gazdasági válságra.
Az akkor még hatalmon levő Berlusconi több mint 140 országot látogatott meg a Katolikus egyház által kidolgozott programmal, köztük az Amerikai egyesült államokat is. A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak, de a végén volt egy záró beszéd a kongresszus előtt. Másfél órás vastaps fogadta a Berlusconi beszédét, és az Olasz napilapok azt találgatták, hogy vajon miről állapodhattak meg? Mert a záró beszéd nem tartalmazott semmit, ami ekkora vastapsot érdemelt volna.
A gazdasági válság mesterséges manipuláció, előre meg volt szervezve. Csak úgy, mint a svájci hitel, majd az aszt követő hitelcsapda. Ezek jól kitalált dolgok. Gyakorlatilag 8 emberre vissza vezethető, hogy kik irányítják a világot, de ezt a 8-at is irányítja valaki. A mesterséges tőzsde manipuláció képes tönkre tenni országokat, gazdasági csoportokat. A pénz csak eszköz, a cél a hatalom.
A Biblia, a Jelenések könyve alapján azt mondom, hogy egy vallási diktatúra lesz a világ feje.
Egy olyan programot dolgoz ki, ami megoldás a "gazdasági válságra" , ami előre kitalált és eljátszott történet volt, ezáltal a pénzügyi hatalmakat, és velük együtt mindenkit maga mellé állít.
És gazdasági növekedést fog hozni, mivel az egész rendszer az Ő kezében van.
Egy szelíd diktatúra lesz, aminek mindenki önként és boldogan alá veti magát, hiszen a behódolás gyümölcse a jólét! Aki nem engedelmeskedik, az nem lesz kívánatos.
Jel. 13,16
Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és
szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a
homlokukra bélyeget tegyenek;
Jel. 13,17
És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin
a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.
Vagy behódolsz, vagy lehetetlenné tesznek. És ez az a pont, ahol nem számít, hogy ki miben hisz. Lehet Buddhista vagy Zsidó, vagy Krisna hívó, vagy tőzsde cápa, akit csak a nyereség érdekel, vagy világszéles kereskedelmi hálózat, ami a piac maximális kihasználására törekszik. Ha növekedni fog a kereskedelem, emelkedni fog az életszínvonal, erősödni fog a gazdaság, mindenki hajlandó lesz az egységre! Akár egy egységes világvallás megalapításával is, akár a vasárnap megszentelésével is!
És ez a vallási diktatúra hozza a jó létet, mert az összeomlásnál erre utal a Biblia.
Jel. 18,2
És kiálta teljes erejéből, nagy szóval mondván: Leomlott, leomlott a nagy Babilon,
és lett ördögöknek lakhelyévé, minden
tisztátalan léleknek tömlöczévé, és minden tisztátalan és gyűlölséges
madárnak tömlöczévé.
Jel. 18,3
Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ő vele paráználkodtak, és a földnek
kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak.
A végleges gazdasági összeomlás már senkit sem fog érdekelni, örülnek az emberek, hogy ha életben maradnak.
E. G. White Az utolsó napok eseményei c. könyvéből idézek:
Isten leleplezte Babilont "...mert az ő paráznaságának haragborából adott inni minden pogány népnek. "...
Isten hat nap alatt teremtette a világot és megpihent a hetediken, megszentelte ezt a napot és szentként különítette el a többitől magának, hogy népe nemzedékeken keresztül megtartsa. De a bűn embere felmagasztalva magát Isten fölé, Isten templomába ülvén Istenként mutatva magát, véli, megváltoztatja az időket és a törvényt. Ez a hatalom azt állítja, hogy nemcsak egyenlő Istennel, de Isten feletti, s megváltoztatta a nyugalomnapot; a hét első napját helyezte oda, ahol a hetediknek kell lennie. és a protestáns világ elfogadta a pápaságnak eme gyermekét, és szentnek tekinti. Isten Szava ezt paráznaságnak nevezi [Jel 14:8]. - 7BC 979 (1900).
A vasárnap mozgalom most a háttérben készíti útját. A vezetők elrejtik az igazi hitpontot és sokan, akik egyesülnek a mozgalomban, nem látják e rejtett áramlat irányát... Vakon dolgoznak. Nem látják, hogy ha egy protestáns kormány szentesítette az elveket, amely őket szabad, független nemzetté tette, és a törvényhozás által az alkotmányba oly elvet fektetnek le, amely a pápai csalást és a pápai hamisságot terjeszti, belesodródnak a sötét középkor római borzalmába. - RH Extra, Dec. 11. 1888.
A vasárnap-törvény végrehajtásának eme mozgalmában elkötelezettek között is még sokan vannak, akik vakok a következményekkel szemben, amelyek követik ezt a tevékenységet. Nem látják, hogy egyenesen a vallásszabadság ellen küzdenek. Sokan vannak, akik sohasem értették a bibliai szombat igényét, sem a hamis alapot, melyen a vasárnap szokása nyugszik...
Azok, akik erőfeszítést tesznek az alkotmány megváltoztatására, és törvényt biztosítanak a vasárnap ünneplés végrehajtására, nincsenek tudatában ennek következményével. Válságban vagyunk! - 5T 711, 753 (1889).
NE ÜLJÜNK NYUGODTAN, SEMMITTEVŐN
Kötelességünk minden tőlünk telhetőt megtenni a fenyegető veszély elhárítására... Óriási felelősség hárul az ima embereire az egész országban, kérvén, hogy Isten a gonosz eme felhőjét tartsa vissza és adjon néhány év kegyelmet a Mesterért végzett munkára. - RH Extra, Dec. 11, 1888.
Akik most megtartják Isten törvényét, azoknak neki kell készülni. , hogy olyan segítséget kapjanak, amit egyedül Isten adhat nékik. Komolyabban kell dolgozniuk, hogy ameddig lehet, késleltessék a fenyegető csapást. - RH Dec. 18, 1888.
Ne engedd, hogy az Isten parancsolatát megtartó nép ebben az időben néma legyen, mintha méltóságteljesen belenyugodnának a helyzetbe. - 7BC 975 (1889).
Nem tesszük Isten akaratát, ha nyugodtan, semmittevőn ülünk azért, hogy a lelkiismeret szabadságát megőrizzük. Buzgó, eredményes ima szálljon fel az égbe, hogy ez a csapás késlekedjen a munka bevégzéséig, amit annyira elhanyagoltunk! Nagyon komolyan imádkozzunk és azután imánkkal összhangban dolgozzunk! - 5T 714 (1889).
Sokan vannak, akik nyugodtak, s amint voltak, alszanak. Azt mondják: "Ha a prófécia előre megmondta a vasárnap ünneplésének elrendelését, a törvényt biztosan beiktatják", s erre a következtetésre jutva leülnek, s nyugodtan várják az eseményeket, magukat azzal a gondolattal vigasztalva, hogy Isten meg fogja védeni népét a nyomorúság napján. De Isten nem fog megőrizni bennünket, ha nem teszünk erőfeszítést annak a munkának végzésére, amit feladatként ránk bízott.
Mint hűséges őrnek, látnod kell: a kard jön, és figyelmeztesd az embereket, ne folytassák a tudatlanság útirányát az ismeretlenen keresztül, amit elkerülhetnek, ha tudják az igazságot. - RH Extra, Dec. 24, 1889.
Szállj szembe a vasárnap-törvénnyel tollal és szóval
Nem dolgozhatunk úgy, hogy tessünk az embereknek, akik befolyásukat a vallásszabadság elnyomására fogják felhasználni, és elnyomó intézkedéseket hoznak, hogy embertársaikat a vasárnap szombatként való megtartására vezessék, vagy kényszerítsék. A hét első napja nem oly nap, amit tisztelni kellene. Ez ál-szombat, és az Úr családjának tagjai nem vállalhatnak közösséget azokkal az emberekkel, akik felmagasztalják e napot és megsértik Isten törvényét szombatjának taposásával! Isten népe ne szavazzon ilyen emberek hivatalba kerülésére, mert ha ezt teszi, akkor részese azok bűnében; amit elkövetnek, míg hivatalban vannak. - FE 475 (1890).
Remélem, hogy a trombita határozott hangot ad a vasárnap-törvény mozgalom tekintetében. Azt gondolom, az volna a legjobb, ha írásainkban Isten törvénye folytonosságának tárgyát hangsúlyozottá tennénk. Most a lehető legjobbat kell tennünk, hogy meghiúsítsuk a vasárnap-törvényt! - CW 97, 98 (1906).
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELFOGADJA A VASÁRNAP-TÖRVÉNYT
Amikor országunk lemond kormánya elveiről, törvénye iktatja a vasárnap-törvényt, a protestantizmus e tettével kezet nyújt a pápaságnak. - 5T 712 (1889).
A protestantizmus egész befolyását és idejét a pápaság mellett veti latba, országos rendelet által kierőszakolja a hamis szombatot, életet és erőt ad Róma romlott hitének, feléleszti zsarnokságát és a lelkiismeret elnyomását. - Mar 179 (1893).
Előbb vagy utóbb elfogadják a vasárnap-törvényt. - RH Febr. 16, 1905.
Hamarosan a vasárnap-törvényt érvényre juttatják és a bizalmi állásokban lévő emberek megkeserednek az Isten törvényét megtartó maroknyi nép ellen. - 4MR 278 (1909).
A Jelenések könyve 13. fejezetének próféciája kinyilatkoztatja, hogy a bárányszarvú fenevad által jelképezett hatalom "azt cselekszi, hogy a föld és annak lakosai imádják" a pápaságot, amelyet itt a párduchoz hasonló fenevad szimbolizál... Bebizonyosodott, hogy az Egyesült Államok az a hatalom, amelyet a bárányszarvú fenevad jelképez, és hogy ez a prófécia akkor fog teljesedni, amikor az Egyesült Államok kikényszeríti a vasárnap megtartását...
A politikai korrupció kiöli a jogosság szeretetét és az igazság tiszteletét. Még a szabad Amerikában is a hatalmasságok és a törvényhozók, hogy a nép kegyét megnyerjék, a politika követelésének engedve kötelezővé teszik a vasárnap megtartását. - NK 514, 527
És észrevétlenül itt van a nyakunkon a Vasárnap kötelező megszentelése! Németországban, vagy Horvátországban már tilos a Vasárnapi nyitva tartás. Magyarországon is vannak próbálkozások, és egyesek szerint a világot fenyegető válságra a Katolikus egyház a megoldás! A Pápa is mindent elkövet, ezzel is irányítva a politikusokat a Vasárnap törvény meghozására.
És egy érdekes cikk, magyarra lefordítva.
A pénzügyi válság az európai társadalom értékeinek a próbaköve
COMECE Őszi Plenáris Ülése 2008
A pénzügyi válság egy mélyebb lelki válság és elhibázott értékrendszer jele. Az emberi munka értékét és értelmét a földre döntötte a profit iránti általános hajsza – szögezte le sajnálattal a COMECE Püspöki Kar az őszi planáris ülésén. A találkozón, amelyet a COMECE új épületében, Brüsszelben a de Meeus tér 19-ben tartottak november 12-14. között, részt vett Fr Piotr Mazukiewicz, az új főtitkár is.
A fő téma, az Európai Unió mai kihívásai keretében a plenáris ülés lehetőséget adott a COMECE Püspöki Karának, hogy elemezze azt a hármas krízist, amellyel az EU az utóbbi hónapokban szembesült: az ír népszavazás eredményét, amely felfüggesztette a Lisszaboni Szerződést és az ezzel kapcsolatos szervezeti reformokat az EU-ban; az orosz-grúz háború kapcsán kirobbant geopolitikai krízist; és végül, a pénzügyi és gazdasági válságot.
Adrianus Van Luyn püspök, a COMECE elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a krízis olyan mértékű, amelyet nem szabad alábecsülni: "Bárki, aki a pénzügyi válság okának csupán csak a piaci átláthatatlanság és a jogi elszámoltathatóság hiányát véli felfedezni, lehet, hogy nem vesz tudomást arról, hogy ez sokkal inkább a társadalmi berendezkedésről szól. A szűkös erőforrások folyamatos és korlátlan fogyasztásán alapuló gazdasági modell szükségszerűen megbukik." A püspök úgy gondolja, hogy a pénzügyi válság mélyebb oka a torz értékrendszerben gyökerezik.
A pénzügyi válság kínálja magát, hogy az emberek még élesebben megkérdőjelezzék a nyugati életstílust. Ezzel összefüggésben a COMECE Püspöki Kar megkapta a Szakértői Csoport által 2007 novemberében készített "Keresztény szemmel a klímaváltozásról" jelentést. A püspökök felfigyeltek a jelentés végkövetkeztetéseire: a klímaváltozás az emberiség nagy része számára felveti az életben maradás kérdését; illetve erős politikai vezetés és ami még fontosabb, erkölcsi megfontolás és megvitatás szükséges ahhoz, hogy ne csak az állampolgárok értelmét, hanem a szívét is megnyerjék, és meggyőzhessék őket arról, hogy elhatárolódjanak az országainkban uralkodó életstílustól, amely egyoldalúan csak a fogyasztásra, különösen az energiahordozók magas felhasználási szintjére koncentrál.
A "mértékletesség" mint központi érték kell, hogy meghatározza ezt az életstílusváltást. A keresztényeknek az a feladatuk, hogy másokban is tudatosítsák: a mértékletesség életminőséget és boldogságot jelenthet, mert segít abban, hogy elválasszuk az alapvetőt a fölöslegestől. Az Egyház számára újabb kihívást jelent annak nehézsége, hogy a keresztények hogyan tudják átadni magát az eszmét, miszerint az életmód megváltoztatása a kulcs a jó és végsősoron a boldog élet titkához.
Ugyanebben a szellemben, a püspökök felszólítottak a vasárnapi nyugalom, mint az európai társadalmi berendezkedés egyik alapkövének megszentelésére, amely a családi élet és a munka közötti egyensúlyteremtés lehetősége. Az utóbbi években a vasárnapot, mint heti pihenőnapot több tagállam törvényi szabályozása veszélyezteti, a liberális és fogyasztás-orientált politikai eszméknek betudhatóan. A jelenlegi gazdasági válsággal összefüggésben a COMECE Püspöki Kara felhívást intézett az Európai Parlamenthez, hogy gyakorolják a kötelességeiket és vegyék bele a vasárnap védelmét a Munkaidő Irányelvbe, amely december közepére lesz az Európai Parlamentnek felterjesztve.
Az iraki keresztény menekültek helyzetével kapcsolatban a püspökök felszólították az EU-t, hogy ismerje el a kereszténység alapvető szerepét Irak hagyományát és történelmét tekintve, és tartsák napirenden – az iraki kormánnyal való kapcsolataikban és a tárgyalások szintjén – a keresztény közösség védelmét, amelyet megsemmisítés fenyeget, és az egyéb iraki vallási kisebbségek védelmét. Nagyobb általánosságban a püspökök sajnálatukat fejezték ki, hogy az EU a harmadik országokkal szemben még most sem tesz megfelelő erőfeszítéseket, hogy a világ más részein élő kisebbségek vallásszabadsága elleni erőszak ellen hathatósan fellépjen.
A saját részükről a püspökök azzal a feladattal bízták meg a COMECE Titkárságát, hogy állítson fel egy szakértői csoportot a kölcsönösség elvének tanulmányozására a vallásszabadsággal kapcsolatban. A jelentést a következő plenáris ülésszak idején, 2009 márciusában fogják a Püspöki Kar elé benyújtani.
Mi a COMECE?
A COMECE az Európai Közösség Püspöki Konferenciájának Bizottsága. Az Európai Unió Katolikus Püspöki Konferenciájának delegált püspökeiből áll, állandó titkársága Brüsszelben van.
A 24 tagú püspöki küldöttség a következő országokat képviseli: Ausztriát, Belgiumot, Bulgárát, Csehországot, Angliát és Wales-t, Franciaországot, Németországot, Görögországot, Magyarországot, Írországot, Olaszországot, Lettországot, Litvániát, Máltát, Hollandiát, Lengyelországot, Portugáliát, Romániát, Skandináviát, Skóciát, Szlovákiát, Szlovéniát, Spanyolországot és a Luxemburgi Főegyházmegyét.
De a KDNP is folyamatosan küzd a vasárnap törvény mellett,és amikor a Zsidó közösség képviselői az Alkotmány bírósághoz fordultak, mert nem biztosítja a magyar alkotmány a szabad vallás gyakorlását számukra, és a Bibliához hűséges kersztények számára, akkor vissza lettek utasítva!
2008-ban már hangot adtak a vezetők, hogy szeretnék a vasárnapot munkaszüneti nappá tenni, de még nem volt egységes az álláspont.Vasárnapi nyítva tartás témában klikkelj ide
2010 tavaszán már gyakorlati megvalósításán dolgoznak a Vasárnap megszentelésének!
Komoly kampányt folytatnak, hogy az embereket rávegyék a szabad vasárnap ujra értékelésére, és megszentelésére, ebben kezet fog a politika és a Katolikus Egyház.
Német és olasz európai parlamenti képviselők indítványozták az első Európai Szabad Vasárnap Konferenciát, amely 2010. március 24-én került megrendezésre Brüsszelben az Európai Parlament épületében.
És egy elgondolkodtató cikk Vankó Zsuzsától a vasárnappal kapcsolatban.
A legszebb az, amikor a Magyar pogány hagyományokat ötvözik a Mária kultusszal, !!!!
A Magyarok Istene, az ősi Napisten pedig újra "fénylik". Hát idáig jutottunk.
De egy olyan kultúrában, ahol egészen máshova nyúlnak vissza a gyökerek, ez hogyan lesz lehetséges?
A megoldás a Napisten imádatban van, hiszen a Vasárnap is a Napisten napjának a kereszténységbe csempészett változata, folytatása! Lássuk, hogy hol, a világ különböző pontjain hogyan gyökerezik a Napisten hit.
A Nap elsőrendű fontosságú égitest volt az emberiség számára a kultúrák kialakulásának hajnalától. Olyan isten, akinek képzelt élete rendkívül gazdag mitológiát, mondakört hozott létre. Ünnepe minden napfordulónál kialakult, de a születését szinte minden nép a téli napfordulóhoz kötötte, amikortól az éjszakák rövidülnek, a nappalok pedig egyre hosszabbak lesznek. Amikor a világosság fokozatosan „legyőzi” a sötétséget.
A régi egyiptomiak a kozmikus jelenségek fő mozgatójának a Napot tartották. Még a Nílusnál is jobban tisztelték. Hitük szerint a Nap minden reggel megszületik a tengerből, az ősvízből, vagy a lótuszvirág kelyhéből, hogy elűzze a sötétséget, hogy az éjszaka rabsága után új tevékenységre sarkalljon. Az ókori Egyiptomban a nagy istenségek között Ré, a napisten volt az egyik legjelentősebb. Égi útját naponta bárkán tette meg, azaz olyan közlekedési eszközön, amilyent maga a nép is használt. Ehnaton fáraó idejében vált a napkultusz egyedülivé és kizárólagossá, az összes többi istenség rovására. Ré napisten kultuszát Aton, a napkorong neve alatt hirdette. Atont teremtőként, a föld és lakói táplálójaként és éltetőjeként dicsőítették. Mivel Egyiptomban a fáraót is istenként tisztelték, így az óbirodalom közepétől kezdve a fáraót is egyenlőnek tartották a Napistennel, származása nem volt kérdéses.
A Perzsák
A PERZSA mitológia központi alakja, az istenek vezetője: MITHRASZ. Alakja széles körben elterjedt az ókori világban. Mezopotámiától Kis-Ázsiáig, majd a hellenisztikus kultúráig ismerték. Az akkád MITHRA hellenisztikus változata MITHRASZ, a Földközi – tenger vidékének misztériumjátékainak legnépszerűbb szereplője. Alakja hasonlított a későbbi keresztény Jézuséhoz, követői, a Mithrasz–hívők egymást a keresztényekhez hasonlóan testvérnek szólították.
A Sumérok
Az i. e. IV. évezredi Mezopotámiában fontosnak tartották, hogy áldozatokat mutassanak be az általuk Utunak, illetve Babbarnak, azaz "fényesen ragyogó"-nak nevezett napistennek. Az utánuk jövő akkádok, elsőként teremtettek birodalmat e fontos területen. Ők is folytatták a napkultuszt, az istenséget Samas, azaz "Nap" néven tisztelve. MEZOPOTÁMIÁBAN Samashoz hasonló képzettársításokkal ruházták fel, és napistenként imádták MITHRA személyét. Azt tartották róla, hogy életet és erőt ad. Samas mítosza egyébként a Gilgames – eposzban is szerepel. Ő az, aki minden nap végigjárja útját a föld fölött, és éjszaka a halál tengerén kel át. Szinte az Az ókori Kelet csaknem minden népének megvolt a maga napistene, vagy épp napistennője.
India
Az ókori India védikus himnuszaiban a mindent látó istennek tartották, aki egyformán látja a jó és a rossz cselekedeteket, elűzi a sötétséget, a rossz álmokat és a betegségeket. A középkori Iránban a napot dicsőítő ünnepségek az iszlám előtti idők örökségei voltak. A napistenről alkotott eszmében a négy fehér ló által röpített kocsi képe számos indoeurópai népnél közös elem. Az urál-altaji és a szibériai népek, köztük a tunguzok, az úzok, a manysik, a hun törzsek is, mind, mind kivétel nélkül napimádók voltak.
Hellén-görög
HELLÉN VILÁGBAN december 25-én ülték nagy pompával és örömujjongással a Nap (Héliosz Aión) születésnapját. ALEXANDRIÁBAN azonban I. Amenemhet egyiptomi fáraó óta (i.e.2000 körül) téves számítások és megfigyelések alapján január 6-át tartották a téli napforduló napjának. Ez a szokás egyes helyeken még a naptár javítása után is megmaradt.
Róma
Az ókori Rómában a Nap mellett mély tisztelet övezte Saturnust, az idő urát. A néphit úgy tartotta, hogy Saturnus tanította meg az embereket a mezőgazdaság fortélyaira. A Nap ünnepét december 25-én tartották, vagyis Szaturnusz havában. Az új élet, az új fény születését köszöntő ünnepségsorozatot szaturnáliának nevezték.
Közép Amerika
A közép-amerikai inkák is napimádók voltak, náluk Inti, a napisten számított a leghatalmasabb istenségnek. A mintegy 12 milliós birodalom minden lakójának imádnia kellett őt, akárcsak földi helytartóját, az uralkodót, aki a világi kormányzás mellett a vallási ügyek irányítását is elvégezte. Az uralkodócsalád önmagát egy mitikus ősön keresztül a napistentől származtatta.
Japán
A távol-keleti Japánban istennőként tisztelték a Napot, akitől a mindmáig uralkodó császári ház származtatja magát. Az országot máig „a felkelő nap országának” nevezik, s állami zászlóján is fehér alapon a napkorong vöröslik.
Kína
Kínában több napistenség ismeretes. Hszi-hot, más néven Sing Moo-t a napistennőt például „tíz nap anyjának” nevezik, mivel a régi kínai hét tíznapos volt. Az ő naphintóját nem lovak, hanem hat sárkány húzza. Indiában több néven is tisztelik a napistent, aki az elképzelések szerint hétlovas napszekéren halad át az égen.
Észak Amerikai Indiánok
Az indiánok hitvilágában központi alak a teremtő főisten, akinek azonban nem alakult ki kultusza, vagyis azt képzelik róla, hogy a teremtésen túl nem szól bele a világ dolgaiba. Az egyik legjelentősebb vallási szertartásuk azonban a naptánc, amelyet általában évente egyszer, a nyár elején rendeztek meg. A nép összegyűlt, és más törzsekből való vendégekkel együtt megerősítették vallásuk alapelemeit a világegyetemről, valamint hitüket a szavakban, rítusokban és jelképes tárgyakban jelen lévő természetfeletti erőkben.
Európa
Míg Egyiptomban bárkán járta égi útját a Nap, addig az észak-európai germánok hite szerint szekérrel járt (ahogy a nép is). A naptiszteletre a napszekerek (amilyen például a trundholmi napkocsi) mellett a hét napjainak máig használatos pogány, germán. Így a vasárnap a napisten nevét őrzi az angol „sunday”-hangalakban, vagy a német „Sonntag” szóban.
A Római Birodalom és a Kereszténység
A napkultusz „államosítását” a római császárok kezdték meg. Az áttörés Aurelianus császár (270-275) alatt következett be, aki a Sol Invictus, azaz a Legyőzhetetlen Nap hivatalos kultuszát vezette be, ünnepét a téli napfordulóra, december 25-re helyezte. Nagy Konstantin idejében (306-337) azonban Rómát egyre erősödő vallási felfordulás rázta meg, megsokszorozódtak a kereszténység hívei. A keresztények és a pogányok háborút vívtak egymással, és Constantinus úgy döntött, hogy egyetlen vallás, a kereszténység alatt egyesíti Rómát, bár az általa veretett pénzen a képmása mellett továbbra is megmaradt a napisten szimbóluma. A történészek máig csodálják azt a ragyogó húzást, amellyel a császár áttérítette a napimádó pogányokat a kereszténységre, beolvasztva a pogány szimbólumokat, a jeles napokat és szertartásokat a keresztény hagyományba.
Karácsony ünnepe ugyanis csak 354-ben került át december 25-re, amikor pápai rendeletben a téli napfordulót az egyházi ünnepek közé iktatta. Jézus születésnapjának meghatározása sem volt kis feladat ebben a korban, ugyanis többféle dátum létezett. A választás valószínűleg azért esett végül december 25-re, mert ezzel akarta a keresztény egyház megnyerni az amúgy is december 25-ét ünneplő Napistent imádó tömeget.