Nem értem a szombatot
Szombatot ünnepelni.
Tele vagyok kérdésekkel, nem értem a szombatot. Ha megnézem a Biblia tanításait a szombatról, egyértelmű a parancs, hogy megtartóztatom lábamat, semmi munkát nem végzek. Ha megnézem a Jelenések könyvében az Isten imádatát, és a White irodalomban az Isten imádatának az okát, egyértelmű, hogy azért imádom az Istent, mert van. Mert Ő az egyedüli Isten!
Most jönnek a kérdéseim. Isten halálra köveztette a faágakat gyűjtögető asszonyt, mert munkát végzett szombaton. A manna pénteken dupla mennyiségben hullott, hogy ne szedegessék szombaton. Eddig O.K. De Jerikó lerombolásánál hogyan ünnepelték meg a szombatot? Vagy szombaton meneteltek a város körül, vagy szombaton támadtak. Amikor az egy hetes ünnepek voltak, akkor egész héten szólt a zene, táncoltak, ünnepeltek, degeszre ették magukat. Akkora volt a zaj, hogy Jeruzsálemtől messze is lehetett hallani. Én hallottam eredeti zsidó népzenét, meg ősi közelkeleti népzenét, világgá lehetne vele kergetni. Hol van a szombati szent ünnepélyes hangulat, ha egy hétig buli van?
Ha ezeket megnézem és összehasonlítom az adventista Istentiszteletekkel, nálunk nyoma sincs a felszabadult örömnek, mert az világias és bűn, nem vagyunk mozgósítva, mint egy jól felszerelt hadsereg, nem is támadjuk az ellenséget, mert Jézus sohasem tenne ehhez hasonló dolgokat.
A mennyei templomban az angyalok leborulnak az Úr előtt, mert Ő az Isten. Jártam olyan gyülekezetbe, ahol azért tiltottak ki az Istentiszteletről, mert adománygyűjtésnél én leborultam, a gyülekezet meg állva maradt. Szóvá tették. Mondtam semmi gond, hátra megyek a leghátsó sorba....Nem jó, mert nem látják, de hallják a térdem koppanását. Akkor kimegyek a kisterembe....Nem jó, mert a gyülekezet Istene nem adhatja áldását a gyülekezetre, ha én velük ellentétben leborulok....
Máshol, ha olyan rendezvény volt, ahol meghívott vendégek voltak, kihangsúlyozta az óravezető, hogy a gyülekezet állva marad, a vendégek miatt! Nem szabd megbotránkoztatni azokat a vendégeket, sem kellemetlen szituációba hozni őket, ha nem akarnak leborulni a Teremtő Isten előtt az imádat helyén és a megparancsolt időben.
Szombatiskolát tartunk, ahol sokszor viták vannak és okoskodások, de nem az imádatról szól. Énekelünk és verseket mondunk, de sokszor csak a szórakoztatásunkra.
Ki menne el egy olyan szombatra, ahol azért vagyunk ott, hogy leboruljunk az Isten előtt?
Nem a szórakoztatásunk miatt?
Ki menne el egy olyan Istentiszteletre, ahol nem lenne népszerű előadó?
Ki menne el egy olyan szombatra, ahol leborulnànk a szószék előtt, mellünket vernénk és hangosan megvallanánk bűneinket, zokogva és hálát adva, mert bízunk az Úr megmentő kegyelmében és hisszük, hogy Jézus vére lemossa a bűneinket?
Ki menne el egy olyan Istentiszteletre, ahol letérdelnék a hittestvéremmel, megvallanám neki minden ellene elkövetett bűnömet, pletykámat, hazugságomat,és arra kérném a testvéreket, hogy figyelmeztessenek, ha legközelebb pletykálok?
Ki menne el egy olyan Istentiszteletre, ahol ezt látva,más is érezné a késztetést, hogy kövesse ezt a példát, kellemetlen szituációba hozva azokat, akiknek ez viszket?