Az idő meghatározása
Mivel az idő viszonylagos, ezért mindig valamihez képest határozzuk meg. De nem mindegy, hogy mit veszünk alapnak, kiindulási pontnak. Itt egy-két ellentmondásra szeretnék rávilágítani, remélem, hogy sikerülni fog.
Az egyik legfontosabb , hogy a geológiai leleteket hogyan, mi alapján tudjuk elhelyezni a történelem kerekén.
"Az őslénytan korreláció a rétegek azonosításának egyik legegyszerűbb eszköze. Lényege, hogy az azonos ősmaradványokat tartalmazó rétegek korban egymással megfeleltethetők. Az őslénytani korreláció alapja a Dollo törvény, amely kimondja, hogy az evolúció során valamikor kialakult szervezet nem ismétlődhet meg még egyszer. Ez azt jelenti, hogy egy-egy ősmaradvány mindig egy adott, rövidebb vagy hosszabb időintervallumot jelez."
Hartai Éva A Váltózó Föld 128.old.
Tehát ha két különböző helyen ugyanazt találom, az akkor egy idős!
És minden egyes ősmaradvány egy-egy idő intervallumot jelent!
"Az ősmaradványok kettős szerepet látnak el a földtörténet kutatásban. Egyrészt lehetővé teszik az üledékes kőzetek korának megállapítását (illetve a különböző kőzetek rétegtani korrelációját) másrészt segítségükkel pontosíthatjuk az egykori ős-főldrajzi környezet rekonstrukcióját.
Hartai Éva A Váltózó Föld 126.old.
" A felsorolt földtörténeti egységek határait őslénytani alapon húzzuk meg. A prekambrium, paleozokium és mezozokium végét az élővilágban bekövetkezett nagyméretű kihalási eseményekhez kötjük, amint az addigi fossziliák nagy részének eltűnése jelez.
Hartai Éva A Váltózó Föld 134.old.
Ha a fossziliák eltűnése határozza meg egy geológia kor idejét, akkor mi határozza meg a fosszilia idejét? A mérések, hitelesítések külön oldalon vannak részletezve, de minden esetben túl sok az ismeretlen tényező, amit nem lehet figyelembe venni egy számításnál, ezáltal semmi garancia a számítás pontosságát illetően.
Kiváncsiságból beütöttem a Google-be a Kréta kór -t. A következőt találtam:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kr%C3%A9ta_%28id%C5%91szak%29
"Az időszak kezdetét a modern tudomány a kőzetek korának meghatározásával állapította meg, és ez a módszer néhány millió évet tévedhet. A jura és a kréta között nem volt számottevő kihalás, a kréta végét viszont az egyik legnagyobb és, a dinoszauruszok kihalása miatt legismertebb tömeges pusztulás, a kréta-tercier esemény (K-T esemény) zárja le, amely során a pteroszauruszok és a tengeri hüllők is eltűntek. A kőzetekben ezt egy világszerte fellelhető, irídiumban gazdag réteg jelzi, amelyet a Yucatán-félszigetnél található Chicxulub-kráter keletkezésével hoznak összefüggésbe. Az egyik elmélet szerint egy kisbolygó Földnek ütközése lehet felelős a kihalásokért, míg más elméletek a fokozatos kihalást tartják valószínűnek."
A kőzetek korát a fosszilia határozza meg, a korszak kezdetét a pedig a kőzet kora határozza meg. A korszak végét szintén a fosszilia határozza meg. De a fosszilia korát legegyszerűbben a Dollo törvény szerint tudjuk meghatározni, ami szerint ha egy rétegben ugyanazok a maradványok vannak, akkor az a réteg egyidős! Tehát elég egy etalont választani, azt kinevezni több 100 millió évesnek, és innentől kezdve minden beazonosítható és hiteles!
"Az őslénytan korreláció a rétegek azonosításának egyik legegyszerűbb eszköze. Lényege, hogy az azonos ősmaradványokat tartalmazó rétegek korban egymással megfeleltethetők. Az őslénytani korreláció alapja a Dollo törvény, amely kimondja, hogy az evolúció során valamikor kialakult szervezet nem ismétlődhet meg még egyszer. Ez azt jelenti, hogy egy-egy ősmaradvány mindig egy adott, rövidebb vagy hosszabb időintervallumot jelez."
Hartai Éva A Váltózó Föld 128.old.
És akkor mivel magyarázható a következő mondat?
"Továbbra is rejtélyes volt példának okáért néhány geológiai rétegben a különféle fajcsoportok látszólag átmenet nélküli nagyszámú megjelenése, például a nagy állattörzsek hirtelen előfordulása a fossziliákat tartalmazó legalsó szinten, vagy a krétakor elején a virágos növények tömeges megjelenése."
Geschichte der biologie: Die wisenchaft vom lebe 114.old.
A legalsó szint a legrégebbi, ami az élet szempontjából a legkezdetlegesebb életformák szintje, legalább is a geológusok szerint. Hogy jelentek meg hirtelen nagy állattörzsek?
"Az evolúció bizonyos értelemben ellentmond a mindennapi tapasztalatoknak. Mivel viszonylag hosszú időt igényel, közvetlenül nem figyelhető meg, csupán következtetni lehet rá. A fosszilis leletekből sem lehetett közvetlenül következtetni az evolúcióra, mivel azok általában nagyon hiányosak voltak (s részben még ma is azok ), Így a közvetett kozmológia, paleontológia, rendszertani, biogeográfiai és összehasonlítói anatómiai bizonyítékok voltak azok, amelyek az evolúcióelmélet útját egyengették. Ugyancsak fontosak voltak az olyan általános filozófiai és világnézeti elvek, mint a haladás eszméje, a ranglétra és a felvilágosodás."
Geschichte der biologie: Die wisenchaft vom leben 105.old.
Ha a fosszilis leletek hiányosak, és ellentmondásosak, akkor nem megbízható alapot képeznek egy olyan tudományos elmélet megerősítésére, ahol az alap az, hogy mérésekkel, megfigyelésekkel, más tapasztalatokkal összevetve megerősítem vagy elvetem a teóriát.
És visszatérünk az alaphoz, ami alapján tudomány :
-a jelenség megfigyelése
-hasonló jelenségekre vonatkozó korábbi kutatások áttekintése.
-hipotézis(feltevés) kialakítása,ennek alapján a várható eredmények előrejelzése,
-gyakorlati mérések és /vagy kísérletek a feltevés igazolására,
-a mérések és kísérletek valós eredményeinek összevetése a feltevés alapján várt eredményekkel,
-a hipotézis elvetése,módosítása vagy elfogadása,
-fentiek alapján a teória (elmélet) felállítása."
Hogy kapcsolódik a képbe a filozófia, a világnézet, a Haladás eszméje, a ranglétra és a Felvilágosodás?
A Teremtést elutasítják, mert nem tudományos, hanem egy vallást, egy eszmét képvisel. A modern tudomány mégis hagyja magát befolyásolni eszmékkel, bizonyos gazdaságot és társadalmat befolyásoló értékrendekkel? Hiszen az evolúció megerősíti a kapitalizmust, hogy az erősebb elnyomja a gyengébbet, és csak a legjobbak maradhatnak életben!