Közzététel dátuma: Oct 29, 2012 1:55:14 PM
sumer nevei: Innin, Inanna, Ninanna
sumer névjelentés: 'az ég úrnője'
attribútumai: szalagos vagy copfos gyűrű (ez lett képírásos jelévé is - már a Dzsemdet Naszr-korban feltűnik a piktografikus szövegekben és a képzőművészetben); sokszirmú rózsa (amely néha csillagot is formáz)
funkciója: a Vénusz bolygó, a Hajnalcsillag megtestesülése (Niusziána = 'a reggeli felmenetel csillaga' néven), a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a termékenység, az anyaság, háború (csak Istárként, így néha szakállasan) stb. istennője
rokonsága: Urukban An és Antum lányaként tisztelték, Urban Nanna holdisten lányaként és Utu napisten nővéreként; Enki bölcsességisten lányaként csak képletesen nevezik. Különböző funkcióiban különböző istenek feleségeként ismeretes - állandó férje nincs, ez ellent is mondana szerelemistennő voltának.
fejlődése: Eredetileg Uruk, Kulaba és Zabalam városok helyi védőistennője volt. Enlil főistenné válása után (An helyén) az ő lányaként is említik. A III. uri dinasztia idején, amikor politikai okokból egységes pantheont hoztak létre, An felesége lett, és így azonosult Antummal. A történelem folyamán rengeteg istennővel összeolvadt a kultusza, illetve sok későbbi nép istennői származnak Istár alakjából.
A mezopotámiai Istár-váza egyik agyagba vésett és festett alakja, Istár szárnyakkal és az istenség jelvényével, a szarvas sisakkal a fején
- Larsza, a Kr. e. 2. évezred eleje
Az Éjszaka Királynője (valószínűleg Istár egyik alakváltozata)
- dombormű, Kr. e. 1800 - 1750 körül, Dél-Irak.
történetek (az ún. uruki epikus ciklus eposzaiból):
- Az Enki és a világrend című eposz szerint panaszkodik bölcs „atyjának”, hogy mellőzték őt, amikor szétosztották az isteni feladatokat. Enki a harc és pusztítás szeretetével ruházza fel, és a csábítás képességgel, hogy magához vonzza a férfiakat, de Istár a szexualitás minden vonatkozásának istennője is volt.
- Innin alakját legjobban a Dumuzi-ciklus mutatja be, amiben makrancos, szeszélyes, vőlegényébe szerelmes leányként mutatják be. A ciklus himnuszait, termékenységgel összefüggő énekei nyilván az újévi termékenységi kultusszal összefüggő énekek voltak, ahol a király játszotta Dumuzi, a papnő pedig Innin szerepét.
- Az Innin alvilágjárása című eposz – amiben az alvilág úrnője, Ereskigal megöli Innint, de a termékenység halálával ő is csak szülési fájdalmakban fetreng, de nem tud szülni – bemutatja hogy amíg Innin az alvilágban van, addig a földön a nemi élet és az élet egyáltalán szünetel.
- Kultúraterjesztő szerepben lép fel az Innin és az Ebeh hegység című eposzban, ahol a hegyet megszemélyesítő Ebeh szörnyeteggel száll harcba harcos istennőként. Ez talán Utu-hegal királynak a gutik elleni harcát tükrözi.
- További fontos szerephez jut Innin, amikor az Innin és Enki című eposz szerint egy lakomán a lerészegedő Enkitől megszerzi a világot irányító me erőket felsoroló me-sorstáblákat, amelyekkel a világ kormányozható. Innin lett a királyok sorsának, simtujának megszabója, aki „nevet adott” nekik, aki „megnevezte” őket.
- Az Innin és Sukalletuda című mítosztöredék a bosszúálló istennőt mutatja be.