Artemisz

Rokoni kapcsolatai:

Anyján, apján és ikertestvérén kívül nincsenek rokonai, hiszen szűz maradt.

Történetek:

• Kalüdón királya, Oineusz nem mutatja be neki az aratás kezdetekor kötelező gabonaáldozatot. Büntetésül vadkant küld Kalüdónba, amit héroszok sokasága tud csak legyőzni, nagy áldozatok árán. (Átváltozások, 270-300., 422-540.) A történet Trencsényi-Waldapfel Imre Görög regéiben: >>> A kalüdóni vadászat héroszai: >>>

• Agamemnón egy vadászaton lenyilazta Artemisz szent őzsutáját, ráadásul azzal kérkedett, hogy maga az istennő sem talált volna célba ennyire pontosan. Artemisz ezért megharagudott a királyra (Euripidész: Iphigeneia Auliszban). Egy másik változat szerint az istennő haragjának az oka az, hogy Agamemnón vonakodott teljesíteni a neki tett fogadalmát: hogy az év legszebb termését feláldozza neki. Annak az évnek Iphigeneia, Agamemnón lánya volt a legszebb termése, csak erről a király, amikor a fogadalmat tette, még nem tudott: felesége, Klütaimnésztra még nem mondta el neki, hogy gyereket vár. Mindkét változatban úgy kényszeríti ki Artemisz az áldozatot, amellyel szerinte Agamemnón tartozik neki, hogy szélcsendet teremtett, így a Trójába készülő akháj hadak nem tudtak kihajózni az auliszi kikötőből, amíg Agamemnón át nem adta Iphigeneiát Artemisz papjának, hogy feláldozza. Artemisz az emberáldozatot elvárta ugyan, de nem fogadta el: az oltárra az utolsó pillanatban egy szarvast helyezett Iphigeneia helyére, őt pedig Tauriszba vitte és megtette papnőjének. Iphigeneia feláldozása: >>>

• A tauroszok embereket áldoztak Artemisznek; Iphigeneia feladata az lett, hogy a Tauriszba tévedő idegeneket elfogja és feláldozza az istennőnek. Kis híján az áldozati oltáron végezte Iphigeneia bátyja, Oresztész is, aki Apollón parancsára érkezett, hogy Artemisz fából készült kultuszszobrát hazavigye Hellászba. A testvérek azonban megismerték egymást, Iphigeneia megmentette Oresztészt, és vele együtt ő is hazatért görög földre, majd Attikában, a brauróni Artemisz-templomban szolgálta tovább papnőként az istennőt.

• Héraklész a kerüneiai szarvas lenyilazása miatt magyarázkodni volt kénytelen Artemisznek és Apollónnak. (Pindarosz: Olümposzi ódák III. 26-30)

• Artemisz szent ligetében az állatok megszelídülnek; ha ide menekülnek, a vadászoknak tilos tovább üldözni őket.

• Egyike a három szüzességi fogadalmat tett istennőnek

• Pártfogolja a szerelmet megvető Hippolütoszt (Euripidész: Hippolütosz)

• Admétosz király nászszobáját kígyókkal népesíti be, mert az megfeledkezett a kötelező engesztelő áldozatról, amit a házasságkötés előtt Artemisznek kell bemutatni. (Apollodórosz: Mitológia I. 9,15)

• Aktaión, a szenvedélyes vadász véletlenül meglátja a fürdőző Artemiszt, az istennő pedig bosszúból szarvassá változtatja, és kutyáival széttépeti. (Átváltozások III. 174-255) Artemisz és Aktaión: >>>

• Kallisztó, az Artemiszt kísérő egyik nimfa megszegi szüzességi fogadalmát, amikor Zeusszal szerelmeskedik. Artemisz bosszúja: medvévé változtatja, és megöli (Apollodórosz: Mitológia III. 8,2). Másik változat: Héra változtatja medvévé, de csak miután megszülte Zeusz gyermekét. A felserdülő gyerek nem ismeri föl a medvében anyját, meg akarja ölni. Zeusz kimenti: csillag képében (Sarkcsillag) az égre emeli. Héra bosszúja továbbra is üldözi: volt dajkáját, a tengeristennő Thetiszt megkéri, hogy férjével, Okeanosszal tiltassa meg Kallisztónak, hogy a többi csillaghoz hasonlóan naponta megfürödjön a tengerben. (Görögországból nézve a Sarkcsillag mozdulatlanul áll az égen.) Artemisz és Kallisztó: >>>

• Buphagosz (= Bikafaló) meg akarja erőszakolni: Artemisz megöli. (Pausanias Graeciae descripto VIII 27,17)

• A késői mitológia Artemisz, a holdistennő titkos szerelméről is tud: a szépséges Endümiónt Zeusz Artemisz kérésére elaltatja, és így az ifjú örökké fiatal maradhat. (Apollodórosz: Mitológia I. 7,5 - Szelénéről, az eredeti holdistennőről meséli ugyanezt a történetet) Artemisz és Endümion: >>>

• Órión, az óriás termetű vadász azzal kérkedik, hogy jobb vadász Artemisznél, és versenyre hívja az istennőt, aki megöli. Más változat szerint azért nyilazza le, mert megerőszakolta Ópiszt, az északi hüperboreosz nép egyik leányát (mindkét változat: Apollodórosz: Mitológia I. 4,3-5). Artemisz és Órión: >>>

• A gigászok elleni harcban Héraklész szövetségese

• A trójai háborúban Apollónnal együtt a trójaiak oldalán áll

• Ótosz és Ephialtész (a Poszeidóntól származó óriás ikerpár, akiket együtt alóadáknak neveznek) azzal fenyegette az isteneket, hogy az Ossza hegyet felrakják az Olümposzra, annak a tetejébe pedig a Pélion hegyet, és így felhágnak az égbe (Odüsszeia XI. ének 315-320. sor). Meg akarták erőszakolni Hérát és Artemiszt. Foglyul ejtették Arészt, bilincsbe verték, és tizenhárom hónapon át egy ércedényben tartották fogva, míg Hermésznek végül sikerült kiszabadítania (Iliász V. ének 385. sor). Hogy megbüntesse őket, Artemisz szarvasünő képében közébük ugrott, és amikor dárdájukat a vadra hajították, kölcsönösen eltalálták egymást, így haltak meg (Apollodórosz: Mitológia I. 7,4). Egy másik változat szerint a szarvast Apollón küldte, hogy megvédje Artemiszt az alóadák erőszaktételétől (Hyginus: Fabulae 28.)

• Apollónnal közösen nyilazták le Titüoszt és Niobé gyermekeit is (lásd Apollón történetei között). Niobé gyermekeinek lenyilazása: >>>

Forrás: Sz. A. Tokarev (főszerk.): Mitológiai Enciklopédia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988. I. kötet 648-650. oldal (A. A. Taho-Gogyi szócikke)