Gilgames ebben a változatban is oly módon kívánja megörökíteni a maga nevét, hogy letarolja a cédruserdőt. Utu napisten segítségét kéri, aki a cédrusok gondját viseli. Utu megérti Gilgames szándékát, „a könnyeit áldozatként elfogadja”, és oly módon segít, hogy elzárja a hét pusztító démont. Gilgames besoroz a seregébe ötven „rokontalan férfit” a városból. Hét hegységen kelnek át, mire megtalálják a cédrust, és Gilgames fejszéjével kidönti. ekkor előtoppan Huwawa, a cédrusok őre, „foga sárkány foga, / arca oroszlán arca, / hangja robajló ár, / homloka fát, nádat perzsel, / senki sem térhet ki előle”. Enkidu megijed tőle, sőt Gilgames is megremeg, amikor látja, de bátran odacsap a szörny nyakára. Huwawa érzi, hogy ellenfele erősebb, ezért csellel próbálkozik. Utu fiának mondja magát, és életéért könyörög. Gilgames már megkegyelmezne neki, de Enkidu figyelmezteti kötelességére. A dühöngő Huwawa megvallja, hogy nem Utu, hanem „a hegy sötét mélye” nemzette. Végül megölik, és testét Enlil és Ninlil színe elé viszik.
Egy másik töredékben a csata részletesebb leírását kapjuk: Huwawa hét rettentő sugarat küld Gilgames és serege ellen, ám ezeket Gilgames kivédi, és csapást mér Huwawára. A történet ugyanúgy (Huwawa cselvetésével) folytatódik. Amikor Enlil meglátja a megölt Huwawa fejét, átkozza Gilgamest és társait. A történet azonban Gilgames és Enkidu dicséretével zárul.
Forrás: Bakcsi György tartalmi összefoglalója az eposzról. 44 híres eposz – Verses regény, elbeszélő költemény. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1995 (3. kiadás) 5-16. oldal
Ugyanez elektronikusan: Irodalom és művészetek birodalma blog: >>>