Odüsszeusz és Pénelopé

A művésznő párizsi festészeti tanulmányainak idején készítette ezt a 114 x 173 cm-es gobelint Odüsszeusz hűséges feleségéről. Alkotótársaival 1880-tól szőtte tűvel az ehhez hasonló sűrű szövésű falikárpitokat. Az alapanyag és a hímzőszál is selyem, ami a hagyományos gobelinek anyagánál sokkal vékonyabb, finomabb, ám az öltéstechnika megegyezik a gobelinekével, így a megjelenés is hasonló. Ez az eljárás, amelyet Dora édesanyja, Candace Wheeler, Amerika első női textilművésze már 1882-ben szabadalmaztatott, a festéshez hasonló aprólékos kidolgozást tesz lehetővé. Dora egy egész sorozat selyemgobelint alkotott irodalmi hősnőkről, ám ezek szinte mindegyike tönkrement az idők során. Valószínűleg a Pénelopéról szóló kárpit a sorozat egyetlen darabja, amely fennmaradt, mert bár ennek is megfakultak a színei, a szálak pedig foszlásnak indultak, az ábrázolt kép sértetlen.

Forrás: >>>

Styka Íliász- és Odüsszeia-sorozata: 1901-1903

Angelica Kauffmann: Pénelopé szövőszékénél

Thomas Seddon: Pénelopé éjjel visszafejti a szövését

Pénelopé

John Roddam Spencer Stanhope: Pénelopé (1849)

Adolphe William Bouguereau: Pénelopé

Jan Styka (1858-1925): Pénelopé

Georges-Antoine Rochegrosse: Pénelopé és a kérők

Gustave Boulanger: Eurükleia felismeri Odüsszeuszt (1849)

Angelica Kauffmann: Pénelopé Odüsszeusz íjával

Jan Styka (1858-1925): Pénelopé felismeri Odüsszeuszt