Enki

Közzététel dátuma: Oct 29, 2012 1:55:33 PM

sumer névváltozata: Nudimmud ('aki teremt')

akkád nevei: Éa ('a víz háza'), Éanna,

funkciója: Anu és Enlil mellett a sumer istentriász harmadik tagja, a földfelszín és az édesvizek (folyók, források, kutak és a mitikus édesvizű óceán, az abzu) ura, a bölcsesség, mágia és művészetek istene, az isteni me erők tulajdonosaként a világ sorsának megszabója, kormányzója, kultúrhérosz. Ő az istenek közül a legokosabb, gyakran ő hozza helyre a többi isten hibáit.

attribútuma: a szuhurmasú (egy kecskebakfejű és -felsőtestű, halfarkú lény) (A Bak csillagképpel azonos)

rokonsága: Anu és Nammu fia, Enlil féltestvére (az ő anyja Ki földanya-istennő). Feleségei szintén a földanya különböző megtestesülései (Ninmah, Damgalnunna, Nintu), valamint An lánya, Ningikuga. Gyermekei Marduk, Aszalluhi és Ningal.

fejlődése: Enki mint a világ sorsát megszabó isten szerepének átértékelését jelzi az uruki eredetű mítosz (Innin és Enki), amelyben Innin csellel megszerzi tőle a me erőket, és Eriduból magával viszi őket Urukba.

történetek:

- az istenek harcában Enki az, akinek sikerül elaltatnia, majd megölnie Abzut. Ezután teteme, azaz az Eridu város melletti, édesvizű Abzu-tó partján megépíti palotáját, az Éabzut ('Abzu háza', 'az édesvíz háza'), ami a mitológiában Enki lakása, a történelemben szentélykörzete lesz. Enki az Éabzuban őrzi a me erőket, amikkel a világ sorsát megszabja.

- Az Enki és Eridu címen ismert, ősi eredetű mítosz szerint Enki mintegy kiemeli Eridut a vízből.

- Az Enki és Ninmah eposz mondja el, hogy kezdetben nem voltak emberek, ezért az isteneknek maguknak kellett dolgozniuk. Enki eközben az ágyában aludt, ezért nem hallotta panaszukat, de anyja, Nammu felkeltette és Enki ezután agyagból meggyúrta az emberek prototípusait és sorsot szabott nekik a me erők birtokosaként.

- Az Enki és Ninhurszag eposz Tilmun szigetén játszódik, amelynek leírásában nem nehéz felismerni az Édenkertet. Enki édesvizet fakaszt felesége, Ninszikila ('szűzi úrnő') kérésére, majd megkívánja a tőle született lányát, Nintut ('a szülés úrnője'), akitől megszületik neki Ninmu ('a növényzet úrnője'), akitől pedig Ninkura ('a hegy úrnője'), és akitől pedig Uttu ('takács'). Enki Uttut is megkörnyékezi álruhában, de ő kikaparja magját és elhinti a földön, amiből nyolc növény sarjad ki. Enki mindegyiket megkóstolja és előírja a rendeltetésüket, azaz Enki a mezőgazdasági kultúra megteremtője.

- Az Enki és a világrend mítoszban Enki útnak indul és elterjeszti a kultúrát a Tigris és az Eufrátesz mentén.

- A kultúrateremtő szerepkörben az Enmerkar és Aratta ura című eposzban ő szünteti meg az aranykort azzal, hogy az addigi egységes nyelv helyett mindenkinek saját nyelvet ad.

- Megtermékenyíti a földet és „megszabja a sorsát”.

- Megteremti az ekét, a kapát és a téglavető formát, majd a gazdasági ágakat egy-egy isten gondjára bízza. Enkimdu ('Enki teremtette') lesz a csatornák és árkok gondozója, Szumukan, a hegyek istene a növényekkel és állatokkal megtöltött völgyek oltalmazója, Dumuzi, a pásztoristen pedig az aklok és karámok őrzője.