Poszeidón

Közzététel dátuma: Oct 18, 2012 8:2:39 PM

Ποσειδῶν

Funkciója: tengeristen

Nevének jelentése: ’a nedvességgel átitatott föld termékenysége’, ’a Föld férje’

Római megfelelője: Neptunus

Attribútumai: háromágú szigony, lófogat, amivel a tenger színén közlekedik, villám

Nevezetes történetek:

• Féktelen természetű, függetlenségre törekszik. Egyenrangúnak tartja magát Zeusszal. Lázad ellene: Thetisz szabadítja ki Zeuszt a kötelékből. Zeusz akarata ellenére Hérával szövetkezik, a trójai háborúban az akhájoknak kedvez.

• Utálja a trójaiakat, mert régi királyuk, Laomedón nem fizetett neki és Apollónnak a felépített városfalért. Ezért tengeri szörnyet küld Trójára, akinek áldozatul vetik Hészioné királylányt, de Héraklész megmenti. (Cserébe azokat a lovakat kéri Laomedóntól, amit az Zeusztól kapott Ganümédész királyfi megváltásaként. Ganümédészt ugyanis Zeusz maga mellé emelte az Olümposzra nektártöltögetőnek.)

• Odüsszeuszt gyűlöli fiának, Polüphémosz küklopsznak megvakításáért, hazatérése ellen szavaz, akadályozza.

• Palotája a tenger fenekén, Aigaiban van.

• Felesége: Amphitrité (Néreusz lánya, azaz néreida). Fia: Tritón (’tengermélye’). Vad, riasztó szörnyek apja: Szarpédón, Órión, Alóadák, Polühémota, Pégaszosz (Medúsza Gorgótól), Areión ló (Démétértől).

• Tengeri bikát küld Krétára – a Minótauroszt ez nemzette Pasziphaénak.

• Thészeusznak ő az apja: Pittheusz troizéni király Aigeoszt, Thészeusz halandó apját leitatta, és a bódult athéni király mellé fektette lányát, Aithrát, mert megtudta, hogy Aigeosz fia lesz Troizén későbbi királya (azt akarta, hogy annak az ő lánya legyen az anyja). Aithrával ezen az éjszakán Poszeidón is együtt hált, azaz Thészeusznak két apja van: egy ember meg egy isten (a héroszokra jellemző).

• Szeretett volna városokat kapni, de más istenek mindenhonnan kiszorították. Atlantiszt ő és utódai uralták, de azt Zeusz elpusztította a lakók erkölcstelensége miatt.

• A földrengés Poszeidón műve ("földrázó"), hiszen a görögök elképzelése szerint a föld úszik a tengeren.

• Kultusza a természeti csapásokban kifejeződő haragjával, majd megengesztelődésével van kapcsolatban.