Aphrodité

Közzététel dátuma: Oct 18, 2012 8:15:42 PM

Ἀφροδίτη

R

Rokoni kapcsolatai:

• az istenek csodálták báját és versengtek egymással, hogy melyikük veheti feleségül. Végül Héphaisztosz lett a férje.

• Arésztól való gyermekei: Erósz (csak a klasszikus korban, a korai mitológia szerint Erósz a legelső isten), Anterósz, Deimosz ("rettegés"), Phobosz ("félelem"), Harmonia.

• Hermésztől való fia: Hermaphroditosz Hermaphroditosz: >>>

• A trójai hős Ankhiszésztől való fia: a Rómát megalapító Aineiasz. Aphrodité és Aineiasz: >>>

Történetek:

• Férje a legrútabb, de legügyesebb isten, Héphaisztosz. Amíg ő műhelyében kovácsol, Aphrodité hálótermében fésülködik és vendégeket fogad: Athénét és Hérát. (Argonautica III. ének)

• Férfi vendégei, akikkel megcsalja férjét: Poszeidón és Arész. Aphrodité és Arész: >>>

• Héphaisztosz rajtakapja Arésszal szerelmeskedni. Láthatatlan aranyhálóval foglyul ejti őket, és szégyenének tanújául hívja az isteneket. Az istennők nem mennek el szemérmességből. Poszeidón és Hermész pedig csak nevet, irigylik Arészt. Poszeidón kérésére Héphaisztosz elengedi őket. (Odüsszeia VIII. ének)

• Hermésztől való fia, Hermaphroditosz gyönyörű férfi, de elutasító. A belé reménytelenül szerelmes Szalmakisz nimfa kérésére Zeusz eggyé forrasztja őket. (Innen származik a hermafrodita szakkifejezés, ami 'kétnemű lény'-t jelent.)

• A szerelem hatalmával nem törődő királylányt, Mürráht (vagy Alphesziboiát, illetve Szmürnát) büntetésből szerelemre gyullasztja apja, Kinürasz király (vagy Phoinix, illetve Theiasz király) iránt, aki nincs tudatában annak, hogy lányával hál, de utólag megtudja, és akkor megátkozza őt. A szerencsétlen lányt az istenek mirhafává változtatják, amelyek meghasadó törzséből születik meg Adónisz, a csodálatos szépségű gyermek. Aphrodité egy ládába rejti a fiút és Perszephoné gondjaira bízza, az viszont később nem hajlandó megválni tőle. Aphrodité és Perszephoné között Zeusz tesz igazságot: Adónisznak az év egy részében az egyik, másik részében a másik istennővel kell lennie az alvilágban, illetve a földön. Aphrodité a kedvesévé teszi kísérőjét, de amiatt, hogy Adónisz Aphroditét részesíti előnyben, Artemisz vadkant küld rá, amely halálra sebesíti. Aphrodité keservesen siratja Adóniszt, és kiömlött vérét virággá változtatja. (Átváltozások X. ének) Aphrodité és Adónisz: >>>

• Bűvös övét kölcsönadja Hérának, aki új nászra akarja csábítani Zeuszt, hogy addig férje ne tudja hátráltatni a trójaiak ellen harcoló akhájokat.

• Erósz erősebbnek bizonyul anyjánál, kísérőjeként fölébe kerekedik, ő kelt szerelemet az emberi szívekben kis nyílvesszőivel.

• Aphrodité ígéri Helénét Parisznak Tüdeusz király esküvőjén, és minthogy Parisz emiatt Aphroditét ítéli a legszebbnek, őmiatta tör ki a trójai háború. Ennek során Aphrodité a trójaiakat segíti, például ő menti meg Pariszt a Menelaosszal vívott párbajban. Fiát, Aineiaszt megpróbálja kiragadni a harc forgatagából, de Diomédész az istennő nyomába ered és megsebesíti a kezén. Arész menti ki Aphroditét a csatatérről, aranyfogatán az Olümposzra repíti, ahol anyja, Dióné ölelő karjaiba zárja - Héra és Pallasz Athéné pedig kárörvendve gúnyolja. Zeusz mosolyogva azt tanácsolja lányának, ne ártsa magát a harci dolgokba, intézze csak "a nászoknak vágy-teli dolgát". (Iliász III-V. ének)

• Fiának, Aineiasznak fő gyámolítója Trójában is, az onnan Itáliába menekülése során is, így ő (azaz Venus) számít a rómaiak ősanyjának. (Aeneis)

Forrás: Sz. A. Tokarev (főszerk.): Mitológiai Enciklopédia. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1988. I. kötet 639-641. oldal (A. F. Loszev szócikke)