Démétér

Δημήτηρ

Nevének jelentése: ’föld’ + ’anya’

Külseje: szőke hajú

Funkciói: a föld termékenysége, a termőföld, a földművelés istennője. A megszelídített földet testesíti meg Gaiával ellentétben, aki a még ismeretlen, meghódítatlan, elementáris erejű föld istennője (emiatt szörnyszülő). Démétér az a föld, aki a rendet, kozmoszt képviselő Zeusz társz (felesége vagy szeretője) lehet.

Történetek:

• Ő tanítja az embereket a földművelésre.

• Kréta: háromszor fölszántott földön szent nászban egyesült Iasziónnal, a földművelés krétai istenével. Gyermekük Plutosz (bőség, gazdagság) - ez a történet valószínűleg a két isten kultuszának találkozását fejezi ki.

• Triptolemosznak (eleusziszi királyfi) tanítja a szántás-vetést. Kocsit is készített neki, melyet szárnyas sárkányok húznak, és búzaszemeket adott a lakott világ bevetésére.

• Poszeidón csődör alakban meghágja Démétért, aki ezután a folyóvízben megmosdva tisztul meg - e történetben a termőföld és a víz kapcsolata fejeződik ki..

• Zeusztól való lánya, Perszephoné (névjelentés: ’szűz’ + ’lány’) eltűnt. Hadész rabolta el Zeusz engedélyével, majd feleségül vette.

• A lányát vándorolva kereső és sirató, kilétét föl nem fedő Démétér Eleusziszban vendégeskedik a királynál (Keleosz, felesége: Metaneia). Iambé szolgáló vaskos tréfái megnevettetik és először nevet Perszephoné eltűnése óta. – l. az iambosz irodalmi műfajt.

• Démophoón királyfit, Triptolemosz testvérét halhatatlanná akarja tenni (l. még a Thetiszről mondottakat a Zeusz szócikknél), emiatt ambróziát itat vele, és tűzben edzi testét. De Metaneia rajtakapja. (Párhuzamos történet az egyiptomi mitológiával: l. Ozirisz és Ízisz mítoszát.) Démétér erre elmegy Eleusziszból, de még ezelőtt felfedi kilétét a királyi család előtt, és szentélyt emeltet magának Eleusziszban (Démétér titkos kultuszának ez a város volt a fő központja). Ebben a szentélyben sírdogál Démétér Perszephoné után.

• Lánya elvesztése miatt bosszúból, más változat szerint feledékenységből Démétér éhínséget bocsát a földre, pusztulás következik. Zeusz emiatt megparancsolja, hogy adják vissza Perszephonét Démétérnek. Hadész titkon gránátalmamagot etet Perszephonéval, hogy felesége ne felejtse el a holtak országát. Ettől kezdve Perszephoné az év kétharmadát Démétérrel tölti: ekkor a föld virágzik, zöld; egyharmadát pedig Hadésszal: ekkor (emiatt) van tél. (Érdekes, hogy a termékenység szimbóluma, a gránátalma Hadésznál, a holtak fejedelménél van!) Démétér, miután visszakapta lányát, visszaadja a föld termékenységét. – Az emögött rejlő tapasztalat: „a föld termékenysége elválaszthatatlan a növényvilág időszakos halálától, enélkül a természet nem éled újjá életereje teljében”.

• Más változat szerint szerelmét, Iasziónt keresi és siratja Démétér, őmiatta feledkezik meg a föld termékenységéről, és őt kapja vissza Hadésztól az év kétharmadára.

• Az eleusziszi rítus része, a szent dráma kötelező témája Démétér és Perszephoné története.