Közzététel dátuma: Sep 23, 2016 9:19:57 PM
Akrisziosz, Argosz királya, azt a jóslatot kapta, hogy leányától való unokája fogja megölni. Megijedt Akrisziosz, és egy föld alatti termet (mások szerint érctornyot) építtetett, és abba zárta leányát, Danaét. De Zeusz arannyá változott, és a tető nyílásán mint aranyeső hullott Danaéra. Így ült nászt az argoszi királylánnyal.
Mikor megszületett Zeusz és Danaé fia, Perszeusz, Akrisziosz ládába zárta leányát és unokáját, úgy vetette őket a tengerbe.
– Aludj, gyermekem, aludjon a tenger, aludjon a szörnyű veszedelem! – ringatta gyermekét a tenger habjaira vetett ládába zárva is Danaé, és Zeusz atyához imádkozott.
A láda partot ért, Szeriphosz szigetéhez sodorta az ár; ott Diktüsz kihalászta őket, magához vette és felnevelte Perszeuszt.
Diktüsz testvére, Polüdektész volt Szeriphosz királya. Ez, mikor Perszeusz már férfisorba jutott, összehívta barátait, köztük Perszeuszt is, és felszólította őket, hogy hordjanak össze nászajándékot számára, mert Hippodameiával, Oinomaosz leányával készül nászt ülni. Hetykén jelentette ki Perszeusz, hogy ő szívesen elhozná, még ha a Gorgó fejét kémé is tőle a király. Polüdektész szaván fogta, a többiektől paripákat kért, de Perszeusztól nem fogadott el lovat, hanem azt parancsolta neki, hogy hozza el a Gorgó fejét.
Elindult Perszeusz. Hermész és Athéné vezették őt. Így érkezett meg Phorküsz leányaihoz, akiket Graiáknak, „vénasszonyoknak” is hívnak, mert már születésüktől fogva öregek voltak. Hárman voltak a Graiák, Enüó, Pephrédó és Deinó, Phorljüsznak és Kétónak a leányai és a Görgők testvérei, de egyetlen szeme és egyetlen foga volt a háromnak, s felváltva használták, egyszer az egyik, másszor a másik. Megtalálta és elvette a szemet meg a fogat Perszeusz, s csak akkor adta vissza, mikor megmutatták az utat a nimfákhoz. A nimfákhoz pedig azért akart eljutni, mert náluk voltak a szárnyas saruk, a kifogyhatatlan tarisznya és a láthatatlanná tévő sisak. Meg is kapta tőlük, amit keresett, a tarisznyát átvetette a vállán, a sarukat a bokájához illesztette, és a sisakot a fejére tette. Most aztán láthatta, amit csak akart, de őt nem pillanthatta meg senki.
Hermész még egy görbe sarlóforma acélkést is adott neki, s most aztán a szárnyas saruval repülhetett az Ókeanosz mellé. Ott, a föld szélén laktak a Gorgók. Perszeusz éppen álmukban lepte meg őket. Hárman voltak ezek is, Szthenó, Eurüalé és Medusza, de csak Medusza volt halandó köztük, ezért mindjárt az ő fejét kereste Perszeusz. A Gorgók fejét kígyópikkelyek borították, nagy fogaik voltak, mind a disznóagyar, kezük rézből és szárnyuk aranyból volt, s aki csak rájuk nézett, menten kővé vált. Ezért Perszeusz hátat fordított nekik, és csak a rézpajzsban visszatükröződő képmását nézte a Gorgónak, különben is, kezét maga Pallasz Athéné irányította, s úgy fejezte le Meduszát. Abban a percben, hogy lefejezte, ugrott ki a Görgőből a Pégaszosz, a szárnyas ló, a Khrüszaór, az „aranykardú”, Gérüónnak, a háromtestű óriásnak az atyja. Perszeusz pedig tarisznyájába dugta a Medusza-főt, és visszafelé indult. Fölébredt a másik két Gorgó, és üldözőbe vették. De hiába, mert Perszeusz feltette a sisakot, és az elrejtette üldözői elől.
Hazafelé menet Aithiopiába vetődött, ahol Képheusz volt a király. A királyleányt, Andromedát a tenger partján találta, éppen akkor vetették martalékul a tengeri szörny elé. Úgy történt a dolog, hogy Képheusz felesége, Kassziopeia, a Néreiszekkel mert vetélkedni, és azt állította, hogy szebb mindegyiknél. Megharagudtak érte Néreusz leányai, az ő pártjukra állt, és velük haragudott Poszeidón is. Árvizet bocsátott a vidékre, és tengeri szörnyet is küldött ellene. Zeusz Ammón jóshelyéhez fordultak tanácsért, és itt azt a jóslatot kapták, hogy csak akkor fognak megszabadulni a csapástól, ha Kassziopeia leányát, Andromedát vetik a szörny elé, hogy felfalja.
Sajnálta leányát Képheusz király, de népe kényszerítette, hogy fogadjon szót a jóslatnak, és mentse meg Aithiopiát a pusztulástól. Odaláncolta hát leányát a sziklához a tengerparton.
Éppen akkor érkezett oda Perszeusz, s amint meglátta a leányt, szerelemre gyulladt iránta. Meg is ígérte mindjárt Képheusznak, hogy megöli a szörnyet, s megmenti a leányt, ha hajlandó hozzáadni feleségül. Miután mindketten esküvel erősítették meg ígéretüket, Perszeusz megölte a szörnyet, és megszabadította Andromedát, fel is oldotta mindjárt bilincseit. Akkor még Phineusszal, Képheusz testvérével kellett leszámolnia, mert ez már előbb eljegyezte Andromedát s most cselt szőtt Perszeusz ellen. Perszeusz csak a Gorgó-fejet mutatta meg neki, mire Phineusz cinkostársaival együtt menten kővé vált. Hazaérve Szeriphosz szigetére, anyját, Danaét és nevelőatyját, Diktüszt szorult helyzetben találta: míg Perszeusz odajárt, Polüdektész király üldözte őket, s csak az oltárnál találtak menedéket. Perszeusz bement a királyhoz, aki rémülten látta, hogy Perszeusz hazatért, mert arra számított már, hogy odaveszett. Összehívta Polüdektész a barátait is, de Perszeusz a Gorgó fejét megmutatta nekik, amitől mindnyájan kővé váltak. Ekkor Diktüszt tette meg Szeriphosz királyává, a sarut, a tarisznyát meg a sisakot átadta Hermésznek, a Medusza-főt pedig Athénének. Amazokat Hermész visszaadta a nimfáknak, a Gorgó fejét pedig Athéné a pajzsa közepére helyezte.
Perszeusz ekkor anyjával és Andromedával Argoszba sietett, hogy meglátogassa nagyatyját. Akrisziosz rémülten emlékezett vissza a jóslatra, és elhagyva Argoszt, a pelaszgok földjére távozott. Larissza királya, Teutamidész éppen tornajátékot rendezett elhalt atyja emlékére. Megjelent itt Perszeusz is, hogy részt vegyen a versenyen. S amikor a pentatlonban a diszkoszt elhajította, ez véletlenül Akrisziosz lábához esett, akkora erővel, hogy Akrisziosz mindjárt meghalt tőle. Most megértette a hős, hogy beteljesedett a jóslat, és Akriszioszt a városon kívül temette el.
Nagyatyja halála után ő került volna Argosz trónjára, de bűnnek érezte, hogy az után örököljön, aki az ő keze által ért véget. Ezért átment Tirünszbe, ahol akkor már Akrisziosz testévérének, Proitosznak a fia, Megapenthész uralkodott. Vele cserélt Perszeusz, s így Megapenthész az argosziak fölött, Perszeusz pedig Tirünszben lett király.
Ő vette falakkal körül Mideát és Mükénait.
Perszeusz és Andromeda legidősebb fia volt Perszész, akitől a perzsa királyok származtak; az ő gyermeke volt még Héraklész anyai nagyatyja, Elektrüón, nevelőapjának, Amphitrüónnak az apja, Alkaiosz, és Eurüsztheusz atyja, Szthenelosz is.