Dionüszosz

Közzététel dátuma: Oct 18, 2012 8:10:10 PM

Történetek:

• Dionüszosz találmánya a bor. Vándorlásai során tanítgatja az embereknek a szőlőtermesztést, bortermelést.

• Héra bosszúból megtébolyítja. Bolyong Egyiptomban, Szíriában, Phrügiában, majd Rheia meggyógyítja és beavatja orgiasztikus misztériumába. Dionüszosz Indiába megy, majd visszatér Thébaiba. Útközben kalózok fogságába kerül. Folyamatos átváltozásaival (befuttatja a hajót szőlőindákkal, oroszlán- és medveképet ölt) megrémíti a kalózokat, akik a tengerbe ugrálnak.

• Naxosz szigetén megtalálja a Thészeusz által elhagyott Ariadnét, Lémnoszra viszi és a kedvesévé teszi. Más változat: a szigeten álmában talál Ariadnéra, aki Thészeusznak hiszi Dionüszoszt, és ezért megy el vele. Thészeusz ezután hiába keresi menyasszonyát.

• Ellenségeit tébollyal bünteti.

• Kultusza: felvonulások. A bakkhánsnők kezében repkénnyel befuttatott bot van, testükön kígyók tekergőznek (fallikus szimbólumok). Vad extázisban rombolnak, pusztítanak. Dobokat verve széttépik az útjukba kerülő állatokat, vérüket megisszák. A járókelők közül férfiakat és nőket ragadnak el, visznek magukkal.

• Pentheusz thébai király betiltja a vad Dionüszosz-ünnepet. Büntetése, hogy saját anyja tépi szét, mert révületében vadállatnak nézi.

• A Parnasszoszon Dionüszosz tiszteletére kétévente orgiákat rendeznek.

• A görög színjátszás a Dionüszosz-kultuszból fejlődött ki (a tragédia szó eredeti jelentése: ’kecskeének’). Nagy-Dionüszia: ősszel városokban; Kis-Dionüszia: tavasszal vidéken (a Nagy-Dionüszián bemutatott drámajátékok újbóli színrevitele).

Származása:

Apja Zeusz, anyja a thébai király, Kadmosz lánya, Szemelé. A féltékeny Héra bosszúból azt tanácsolja Szemelének, hogy jutalmul kérje Zeusztól, hogy láthassa teljes fényében. Zeusz teljesíti a kérést, de a nagy fénytől, tűztől Szemelé elpusztul. Zeusz megmenti gyermekét. A magzatot a combjába varrva hordja ki, majd onnan kibontva hozza a világra. (Törvénytelen származása és az, hogy meg kell küzdenie a Olümposzra kerülésért, népiességét fejezi ki.)

Attribútumai: szőlőlevél-koszorú a fején, thürszosz (szőlőindával befuttatott hosszú szüreti bot, a végén tobozzal). Tigrisek vagy párducok vontatta szekéren közlekedik.

Kísérői: szatírok, bakkhánsnők, Szilénosz (tanítómestere)

Funkciói: A föld termőereje, a növényzet, a szőlő, a bor, a mámor, a féktelen alkotás, a művészet istene. Megszabadítja az embereket a hétköznapi gondoktól.

Διόνυσος

Római megfelelője: Bacchus