Héra

• Féltékeny és bosszúálló. Héraklészt gyűlöli, egész életében üldözi, vesztére tör, de istenülése után hozzáadja lányát, Hébét, az ifjúság istennőjét feleségül.

• Dionüszosz anyját, Szemelét megöli ugyancsak féltékenységből.

Peter Paul Rubens: Szemelé halála (1640 előtt)

• Teiresziasz vaksága egy mítoszváltozat szerint Hérától való.

• Zeusz halandó szerelmét, Inót, akit Zeusz, hogy Héra bosszújától megvédje, tehénné változtatott, az őrületbe kergeti: egy böglyöt szabadít rá, ami nem hagyja megpihenni.

• Zeusz nélküle „szüli” Pallasz Athénét, egy változat szerint ezért bosszúból, sértett hiúságból ő pedig Zeusz nélkül szüli Héphaisztoszt (azért rút és esetlen a kovácsisten, mert egy női isten e felfogás szerint nem tud egymaga olyan tökéletes utódot létre hozni, mint egy férfi). Héphaisztosz bosszút áll Hérán sántaságáért és rútságáért: egy olyan arany trónszéket készít neki, melybe csak beülni lehet, kiszállni belőle nem.

• A földet megérintve foganta és szülte Tüphónt, az ötven- (más változat szerint száz-) fejű szörnyet (aki Gaia és Tartarosz fiaként is ismert), akit Zeusz villámmal leterített, és ráborította Ekhidnát (az Etna-hegyet megszemélyesítő istennőt).

• Héra fia Arész is állítólag.

• Héra segíti az argonautákat.

• Az akhájok támogatója Trójánál. A trójaiaknak kedvező Zeuszt új nászra csábítja (Aphrodité bűvös övében), hogy addig a görögök sikereket érhessenek el.