Hadész

ᾍδηςNévváltozat: legkorábbi ismert alakban Aidész (Ἅιδης)Nevének jelentése: ’nem látható, rettenetes’ – elkerülhetetlensége miatt iszonyatot kelt a halandókban. Homérosznál: „bőkezű”, „vendégszerető” (mert minden embert vendégül lát előbb-utóbb) Hogy bőkezűnek tudták, abból is látszik, hogy alakja (és kultusza) egybefonódott a gazdagság istenének, Plutónnak alakjával (neve: a ploutosz ’bőség’ szóból). A föld mélyének kincsei Hadész tulajdonában vannak. Funkciói: az alvilág ura, egyúttal ő maga az alvilág Attribútumai: láthatatlanná tevő sisak (Athéné és Perszeusz is használták) Kultusza: Nem áldoznak neki. Csak Éliszen tisztelték: temploma évente csak egyszer van nyitva (ez azt fejezi ki, hogy minden ember csak egyszer találkozik a halállal), de akkor is csak a papok mehetnek be.

Történetek:

• Ő az alvilági Zeusz. Másodrendű isten, ez a magyarázata annak, hogy legyőzhető.

• Olümposzi isten, de nem ott lakik.

• Felesége Perszephoné.

• Héraklész meg tudja sebesíteni (Paión, az istenek orvosa gyógyítja meg), el tudja lopni a kutyáját. Sziszüphosz megszökött tőle (csellel). E történetek tanulsága, hogy Hadész nem túl erős/tisztelt isten.

• Orpheusz elbűvölte a lantjátékával őt is, és Perszephonét is, így szabadította ki az alvilágból feleségét, Eurüdikét. Hadész elengedte a nőt, de megtiltotta Orpheusznak, hogy hátranézzen feleségére, amíg ki nem érnek Hadészból. Orpheusz nem tudta megállni, ezért Eurüdikének mégis ott kellett maradnia.

• Nincs gyereke, felesége is rablott.

• Hermész kíséri a holtakat az alvilágba. A lejáratot Hadész kutyája, Kerberosz (latinosan: Cerberus) őrzi. Hadész birodalma Nyugaton van: ott, ahol a Nap „meghal”. Az alvilág tájai: folyók, rétek, mocsarak, Tartarosz. Kharón, a révész.

• A földi tettekért való bűnhődés, vezeklés gondolata, az, hogy a halál után nem ugyanaz a sors vár a földi életükben jókra és gonoszokra, Homérosznál már megfigyelhető. A holtak szelleme fölött Minósz uralkodik: ő dönti el, ki hova kerül. Élüszioni mezők: a jók helye (Elysium).