testetlenül

Szilánkosra hasadt az ég

valamelyik éjszaka,

a Tejúton követve fényt,

nem találtam már haza.

Gondolatban 'hogy lebegtem,

fel se tűnt, mily szabadon,

üres térben, mínuszokban

fagyott testem elhagyott.

Azóta is fent keringek

én s a milljó csillagok.

Mondhat bárki, bármi szépet,

ott is magányos vagyok.

2010.08.29.-2011.01.01.

Zsefy Zsanett