Guillaume Apollinaire versei

Búcsú

Letéptem azt a hangaszálat

Már tudhatod az ősz halott

E földön többé sose látlak

Ó idő szaga hangaszálak

És várlak téged tudhatod

                                       /fordította: Vas István/

       A Mirabeau-híd

A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna

S szerelmeink

Emléke mért zavar ma

Mi volt az öröm ráadás a jajra

Jöjj el éj az óra verjen

Száll az idő itthagy engem

Kéz kézben nézz szemembe s közbe tudnám

Hogy karjaink

Hídja alatt a hullám

Fut az örök tekinteteket únván

Jöjj el éj az óra verjen

Száll az idő itthagy engem

Mint ez a víz elfolyó messzeség lett

A szerelem

Milyen lassú az élet

S milyen erőszakosak a remények

Jöjj el éj az óra verjen

Száll az idő itthagy engem

Jön napra nap új év válik tavalyra

Nincs ami a

Szerelmet visszacsalja

A Mirabeau-híd alatt fut a Szajna

Jöjj el éj az óra verjen

Száll az idő itthagy engem

(Vas István)