Derűre vágyom

Ma nem hagyom, 

hogy legyőzzön a bú.

Újra meg újra szenvedtem 

magamba bújva,

eddig eső áztatta csöndes utca 

köpenyébe bújt

jókedvre hasztalan 

minden kísérletem.

Téli fagyban haltam utána,

tavasztól illatos bimbókban is

hiába vártam.

De ma ragyogni fogok.

Szendergő kedvem 

vetem a szélnek,

hadd ébredezzen 

levegőt érve.

Ősz kertjéből se szökjön 

száraz falevélen!

Nőjenek még hervadásból is

pompázó vidám percek,

legyen helye ismét a derűnek

karcos napoktól megtört szemem

fátyolos íriszében!