A gyertyaláng zenéje

Ölelj át kedves, most ne kelljen kérjem,

olyan rövid az éj, ölelj nagyon!

A gyertya fénye most vágyunk bölcsője,

s szerelmünk temetője egy hajnalon.

Minden rezdülésed gyertyaláng zenéje,

földöntúli hangok az ajkadon.

Kérlek ma ne beszélj, kezed suttogja

a szeresst és ne féljt, ahogy karolsz.

Simítsd szívemre a legszebb mesédet!

Nem számít, hogy hazug, ha te álmodod.

Mondd, a pillanatért, ha egyszer kérem,

a világot is boldogan feláldozod!

A gyertya fénye volt vágyunk bölcsője.

Szerelmünk temetjük e hajnalon.

A világot is boldogan feláldoztam érted,

míg a gyertyaláng zenéje elhallgatott.

fotó: Kettecskén...készítette: MoMo 

 http://dunapart-cafe.net/index.php?page=picshow&id=20337&catid=main