esztelen
... fetreng belül
valami kocsonyás zűrzavar
amorf indulat
kirobbanni készülő
kakasszóra rebbenő
hajnali semmikincs
vázában száradó
violaszagú éj
komódon hagyott lapok
síri csendjét
zilálja szét könyörtelen
a beszökő
rozsdás enyészet
félek
keskenyedő ajkakkal
halkulok a csendbe
ne végy észre te sem
csak a képzelet tépi millió
penészes kiflivégre
a tegnapi éhkoppot
a mai magamnak is idegent
2011.05.15.
Zsefy Zsanett