esztelen

... fetreng belül

valami kocsonyás zűrzavar

amorf indulat

kirobbanni készülő

kakasszóra rebbenő

hajnali semmikincs

vázában száradó

violaszagú éj

komódon hagyott lapok

síri csendjét

zilálja szét könyörtelen

a beszökő

rozsdás enyészet

félek

keskenyedő ajkakkal

halkulok a csendbe

ne végy észre te sem

csak a képzelet tépi millió

penészes kiflivégre

a tegnapi éhkoppot

a mai magamnak is idegent

2011.05.15.

Zsefy Zsanett