Szomorsopen

Balla D. Károly

Szomorsopen

kosztolányis gramofonhangra

amíg az ágyon gyönge nőm pihenget

én könnyű valcert búsan hallgatok

s akár a Szajna-parti angyalok

már nem fontolok semmi messzi tervet

e dal sem oldhatja a bántó csendet

amely a lelkem mélyén meglakott

veszem kabátom s mindent itt hagyok

hisz mért maradna az ki úgyis elment

már nem marasztal kedv és mélabú

se feddő vád vagy cinkos szemtanú

mosolygok csak akárha titkos flörtön

veszem kabátom gyilkos sálam öltöm

– s utánam szól a kékre fulladt nő

Chopin-nel serceg még egy bús adieu-t

Megjelent: Bárka, 2002/6